• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 432
Döbbenetes beszámolóban vallott az orosz börtönök kegyetlen valóságáról Putyin esküdt ellensége

Döbbenetes beszámolóban vallott az orosz börtönök kegyetlen valóságáról Putyin esküdt ellensége

Alekszej Navalnij neve akkor lett Magyarországon is szélesebb körben ismertté, amikor 2020 augusztusában egy Oroszországon belüli repülőúton idegméreggel, novicsokkal megmérgezték. A korrupcióellenes aktivistát, a Putyin-rendszer legmegveszekedettebb kritikusát Németországba vitték gyógykezelésre, ahol leleplezte, hogy megmérgezését az orosz titkosszolgálat, az FSZB hajtotta végre, valószínűleg legfelsőbb utasításra. 2021 januárjában aztán visszatért Oroszországba, ahol rögtön börtönbe zárták, és azóta is büntetését tölti. Visszatérése után tette közzé a Putyin titkos fekete-tengeri dácsájáról szóló filmjét, amelyben lerántotta a leplet az orosz elnök hatalmas vagyonáról. Navalnij megmérgezéséről és annak utóéletéről nemrég dokumentumfilm készült, amelyet a magyar nézők is megtekinthetnek az HBO Maxon. Alekszej Navalnij börtönbe zárása óta folyamatosan posztol börtönbeli életéről, de öccse, Oleg már korábban eltöltött három és fél évet Putyin börtöneiben. Kálváriájáról könyvet írt, amely nemrég magyarul is megjelent Három és fél címmel.

Meglepő helyre vezetett Putyin első külföldi útja a háború kitörése óta – Miért fontos Moszkvának a világ egyik legszegényebb országa?

Meglepő helyre vezetett Putyin első külföldi útja a háború kitörése óta – Miért fontos Moszkvának a világ egyik legszegényebb országa?

Tádzsikisztán a legszegényebb volt szovjet tagköztársaság, és a világon is a 20. hely környékén található a legszegényebb országok rangsorában. Az ország még ma is belső és külső konfliktusoktól terhelt, nem beszélve arról, hogy délről teljes egészében Afganisztán határolja, ami folyamatos fenyegetést jelent számára. Bár már több mint három évtizede függetlenedett Moszkvától, gazdaságilag és biztonságát illetően még mindig nagyban Oroszországra támaszkodik, elnöke Putyin egyik leghűbb szövetségese, és jelentősen függ a főleg Oroszországban dolgozó vendégmunkások hazautalásaitól. Az ukrajnai háború és a Moszkvára kivetett szankciók ezért hatalmas mértékben érintik az országot is, azonban az autoriter rendszernek és az erős orosz politikai, kulturális és médiabefolyásnak köszönhetően aligha valószínű, hogy a lakosság Putyinban vagy a vele szövetséges elnökben találná meg a bajok okozóját.

Újabb állam válhat Putyin nagyra törő terveinek áldozatává – Milyen jövő vár a két nagyhatalom közé szorult országra?

Újabb állam válhat Putyin nagyra törő terveinek áldozatává – Milyen jövő vár a két nagyhatalom közé szorult országra?

Az elmúlt években, de különösen az ukrajnai invázió megindulása óta egyre több szó esik Oroszország és Kína közeledéséről. A világon van egy állam, amely földrajzi helyzetét tekintve teljesen e két nagyhatalom közé van szorulva: Mongólia. A részben még ma is nomádok lakta ázsiai ország plurális demokrácia, amely bár az elmúlt évtizedekben törekedett arra, hogy bővítse nemzetközi kapcsolatait és ezzel szélesítse mozgásterét, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, na meg a két nagyhatalom közeledése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, és egyre inkább kénytelen kiszolgálni két szomszédja érdekeit. Ennek jele, hogy pár nappal az ukrajnai invázió elindulása után Mongólia jóváhagyta, hogy területén épüljön meg a Szibéria Ereje 2 gázvezeték, amely földgázt szállítana Oroszországból Kínába, és amellyel hosszabb távon Moszkva részben ki tudná váltani az Európából kieső gázexportot.

Itt támadna Putyin, ha kitörne a harmadik világháború – Meg lehet védeni a NATO leggyengébb pontját?

Itt támadna Putyin, ha kitörne a harmadik világháború – Meg lehet védeni a NATO leggyengébb pontját?

Lengyelország és Litvánia határát avagy a Suwalki-folyosót tartják a NATO legsebezhetőbb pontjának, Achilles-sarkának. Az alig több mint 100 kilométeres szakasz ugyanis Fehéroroszország és a kalinyingrádi orosz exklávé között húzódik, és ha Putyin két oldalról támadást indítana ellene, nemcsak szárazföldi korridort létesíthetne a balti flottának is otthont adó orosz város felé, hanem elszigetelhetné a balti államokat a többi NATO-tagállamtól, utána pedig könnyen megszállhatná Észtországot, Lettországot és Litvániát. De vajon mekkora a veszélye egy ilyen orosz lépésnek, és mit tenne a NATO, ha bekövetkezne a Suwalki-folyosó elfoglalása?

Történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország? – Ijesztően ismerős forgatókönyvet követ Putyin

Történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország? – Ijesztően ismerős forgatókönyvet követ Putyin

Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán gyakran kerül elő a Szovjetunió utolsó nagy háborúja, az 1979 és 1989 közötti afganisztáni háború. A két esemény között valóban feltűnőek a hasonlóságok, és sokak szerint az ukrajnai invázió ugyanúgy Vlagyimir Putyin nemezise lehet, ahogy az afganisztáni háború hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Eközben a négy évtizeddel ezelőtti véres események ma már idős veteránjai és a rajtuk élősködő szervezetek a Kreml fontos támogatóivá váltak az ukrajnai invázióban.

Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Miközben a világ figyelmét leköti Oroszország ukrajnai háborúja, egy afrikai ország óriási katasztrófa felé közeledik. Az Afrika szarvában lévő, 15 milliós Szomália négy évtizede nem látott szárazsággal szembesül, amit tetéz az, hogy az ukrajnai háború miatt nem jut elég gabonához, illetve az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át. Úgy tűnik, a kelet-afrikai ország legalább egy súlyos politikai káoszból kiszabadult az új elnök májusi megválasztásával, illetve Joe Biden amerikai elnök is visszaküldte annak az amerikai katonai kontingensnek nagy részét, amelyet még elődje, Donald Trump vont ki az országból. A segítségre szükség is van, Szomáliában tevékenykedik ugyanis a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab, amely folyamatos merényletekkel hívja fel magára a figyelmet, és az ország egy jelentős részét ellenőrzése alatt tartja.

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak.

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

A nagy francia forradalomtól legkésőbb a Szovjetunió összeomlásáig az erőszakos forradalmakat erőteljes kultusz övezte: olyan különböző gondolkodók és politikai aktorok, mint Maximilien Robespierre, Petőfi Sándor vagy Karl Marx mind azt gondolták, hogy egy erőszakos és elnyomó rezsimet csak erőszakos, véres forradalommal lehet megdönteni. Petőfi az 1848-as forradalom után még ki is kérte magának, hogy mozgalmuktól el akarják vitatni a forradalom nevet, mert vér nem folyt. A XXI. századra azonban a véres forradalom elvesztette korábbi ázsióját, és egyre inkább az erőszakmentes ellenállás vált az elfogadott magatartássá az elnyomó rezsimekkel szemben. A civil ellenállásokkal foglalkozó két kortárs kutató egy széleskörű empirikus történelmi vizsgálódással pedig azt is igazolta, hogy az erőszakmentes mozgalmak jóval sikeresebbek céljaik elérését illetően, mint erőszakos társaik.

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Vlagyimir Putyin egy tavaly júliusi cikkében hosszú történeti érveléssel azt igyekezett bizonyítani, hogy az orosz és az ukrán egy nép. A cikk megjelenése óta eltelt majdnem egy évben azonban hatalmasat fordult a világ, miután a Putyin vezette Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az ukrán nép sohasem látott egységet mutat az orosz invázióval szemben, amire láthatóan az orosz vezetés sem számított. Az orosz–ukrán háború – úgy tűnik – végérvényesen megteremti az ukrán nemzetet, ennek a nemzettudatnak pedig döntő eleme lesz az oroszokkal való szembenállás.

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Miközben a Nyugat rég nem látott egységet mutat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, a NATO-n belül súlyos törésvonalak kezdtek megmutatkozni. A fő problémát a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország okozza, amely nemcsak azt lengette be, hogy megvétózza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, ha azok nem teljesítik a feltételeit, hanem régi ellenfelével, az ugyancsak NATO-tag Görögországgal is újra megromlott a viszonya. A két déli állam konfliktusa a NATO legnagyobb belső erőpróbája, amely állandó feszültséget jelent a védelmi szervezeten belül. Az utóbbi hetekben egyre durvább nyilatkozatok hangzanak el főleg török részről, és Görögország is bejelentette, közeledik türelme határához.

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

A 2011-es arab tavasz után egyetlen országban tűnt úgy, hogy a demokratikus átalakulás sikeres lehet: Tunéziában. Tartós stabilitást azonban nem sikerült elérni az országban, amelyet a hazai problémák mellett a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja mostanra súlyos gazdasági-pénzügyi válságba taszított. A 2019-ben megválasztott elnök már lassan egy éve rendeletekkel kormányoz, és folyamatosan építi le a nagy nehezen kiküzdött demokratikus intézményrendszert. Az ország legnagyobb szakszervezete június közepére országos sztrájkot hirdetett, a nép elégedetlensége fokozódik az elnökkel szemben. Jöhet-e újabb forradalom az észak-afrikai országban, és lehet-e Tunézia ismét egy arab tavasz kiindulópontja?

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

A múlt héten az eddig a moszkvai pátriárkát egyházfőjüknek elismerő ukrajnai ortodox főpapok kinyilvánították függetlenségüket az orosz ortodox egyháztól, elítélve Kirill moszkvai pátriárkát az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez néhány éven belül már a második egyházszakadás az ukrajnai ortodox közösségen belül: 2019-ben az ukrán ortodox egyház vált ki az oroszból, most pedig a még az orosz egyháznál maradt egyházközségek is deklarálták elszakadásukat. Az ukrán ortodox egyház és az oroszból kiszakadt egyházközségek egyesülése ugyanakkor nincs napirenden. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója tehát tovább bonyolította Ukrajna zavaros történelmének köszönhetően így is meglehetősen bonyolult vallási összetételét, amelyet a történelem folyamán és most is elsősorban a politikai lojalitások formáltak. Oroszországban eközben Kirill pátriárka vezetése mellett az ortodox egyház teljes mellszélességgel támogatja a Kremlt és Putyin ukrajnai háborúját, szent háborúnak tartva azt.

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Oroszország ukrajnai háborúja természetesen a művészet és a kultúra világát sem hagyta érintetlenül. Az invázió megindulása után számos nyugati kulturális intézmény szankcionált Putyin-barát művészeket és orosz állami alkotóműhelyeket. Ukrajnában drasztikusabb folyamatok indultak el: a szovjet korszakból származó emlékműveket távolítanak el, és orosz-szovjet történelmi személyekről elnevezett köztereket neveznek át. A legnagyobb pusztítást az ukrán kulturális örökségben azonban az orosz rakéták és a fosztogató orosz megszállók végzik. De nemcsak pusztulnak műalkotások, hanem születnek is: a háború ukrán és nyugati művészeket ihletett meg, akik politikai állásfoglalással felérő műveikkel folytatják a háborút más eszközökkel.

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Kelet-ázsiai körútra ment Joe Biden amerikai elnök, amelyen előbb az új, az Egyesült Államokkal szemben elkötelezettebb dél-koreai elnökkel találkozott, majd Japánban folytatta látogatását, ahol találkozott az ország miniszterelnökével, Kisida Fumioval, illetve részt vesz a csendes-óceáni biztonsági megegyezés, a QUAD országainak (Egyesült Államok, Japán, India, Ausztrália) csúcstalálkozóján is. A japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Bidennek szegezték a kérdést, hogy Amerika fegyverrel is megvédené-e Tajvant, mire az elnök igennel válaszolt. Kijelentése rögtön diplomáciai hullámokat keltett, a Fehér Ház pedig azonnal igyekezett is elvenni az élét, mondván, nem változott az amerikai Tajvan-politika. Van-e jelentősége – és ha igen, mi – Biden kijelentésének? Mennyire reális, hogy az Egyesült Államoknak fegyverrel is meg kelljen védenie Tajvant? És hogyan próbálja meg Joe Biden szorosabbra vonni az Egyesült Államok kapcsolatait Dél-Koreával és Japánnal?

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.

Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Herszon a mai napig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz megszálló erőknek sikerült bevenniük. A Fekete-tenger melletti város még az invázió első napjaiban került orosz kézre a megye nagy részével együtt. Az oroszok először népszavazást és egy szakadár Herszoni Népköztársaság kihirdetését készítették elő, de ezek a tervek a helyi lakosok ellenállásán megbuktak. Az elmúlt napokban már leplezetlenül a térség Oroszországhoz csatolásáról beszélnek. A városban és környékén elindult az oroszosítás, sőt a szovjetizáció: szovjet zászlók lobognak és Lenin-szobrok emelkednek, az ukrán hrivnyáról folyamatosan térnek át az orosz rubelre, az iskolákban az orosz tanrend bevezetését készítik elő. Szétvert tüntetések, megkínzott aktivisták, eltűnt tisztviselők kísérik az orosz megszállást.

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

1932-ben és 1933-ban óriási éhínség pusztított főleg a mai Ukrajna területén, de a Szovjetunió más részein is, amely csak Ukrajnában mintegy 3,9 millió áldozatot követelt. A történészek között és az emlékezetpolitikában a mai napig viták folynak arról, hogy a mezőgazdasági kollektivizáció eredményének kell-e tekintenünk az éhínséget, vagy az ukrán nép elleni szándékos népirtásról volt szó. Oroszország az előbbi, Ukrajna az utóbbi álláspontot foglalta törvénybe, a két ország közötti viszony egyre rosszabbra fordulásával pedig mindinkább átpolitizálódott a kérdés. Míg a Kreml-párti médiában a holodomor tagadása is megjelent, addig az orosz invázió által sújtott Ukrajna vezetői az ukrán gabona állítólagos orosz elrablását a holodomorral hozták összefüggésbe, mondván, Moszkva a történelemben már másodszor készül arra, hogy éhínséggel sújtsa az ukrán népet.

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Ebben az évben már hét orosz oligarcha vesztette életét rejtélyes körülmények között, közülük hatan az ukrajnai orosz invázió február 24-i kitörése után. A hivatalos verzió szerint hétből öt esetben öngyilkosság történt, három esetben az elkövető a családjával is végzett. A hét oligarcha közül hatan voltak érdekeltek az olaj- vagy gáziparban, hárman kötődtek valamilyen formában a Gazpromhoz. A hivatalos verziókat sokan megkérdőjelezik, és folynak a találgatások arról, hogy van-e valami, ami összeköti ezeket az eseteket, illetve ha nem öngyilkosság vagy hirtelen halál történt, akkor mi állhat a háttérben. A hét oligarchát közvetlenül nem sújtották nyugati szankciók, de Putyint sem bírálták nyíltan.

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

„Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük” – mondta egyszer Vlagyimir Putyin orosz elnök, máskor pedig arról beszélt, hogy a Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Ha nem is eredeti formájában, de a szimbólumok szintjén már elindult a Szovjetunió föltámasztása, és különösen jól látszik ez Ukrajnában, ahol a megszálló orosz csapatok útját ukrán épületekre kitűzött szovjet és szovjet győzelmi zászlók, illetve újra fölállított Lenin-szobrok jelzik. Miközben Oroszországban egyre erősebb a szovjetnosztalgia, az ukránok igyekeznek megszabadulni és érzelmileg is elszakadni a szovjet múlttól. Így az oroszok és az ukránok közötti küzdelem a szimbolikus térben a szovjet relikviák, illetve a szovjet múlt eltávolítása közötti küzdelemmé változott. Eközben a „Z” betű mellett új szimbóluma is lett Oroszország ukrajnai háborújának: egy idős ukrán asszony, aki szovjet zászlóval vonult az ukrán katonák elé, mert azt hitte, orosz katonák érkeztek „felszabadítani” faluját.

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

A május 5-én lezajlott brit helyhatósági, azon belül északír parlamenti választásokon földrengésszerű változások indultak el: Észak-Írország történetében először győzött ír katolikus párt, ráadásul az Ír-sziget újragegyesítéséért küzdő Sinn Féin, amely rögtön be is jelentette, népszavazást kezdeményezne Írország és Észak-Írország egyesüléséről. A 90 tagú északír parlamentben, a Stormontban a Sinn Féin 27 helyet szerzett, míg fő ellenfele, az Egyesült Királyság egységét féltő, a brit protestánsokat képviselő Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) 25 hellyel kell megelégednie. A választási eredmény újra felmelegítette az úgynevezett északír protokoll kérdését, amely az EU és Nagy-Britannia közötti 2019-es megegyezést tartalmazza, lényege pedig, hogy egységes vámövezetnek tartja meg az Ír-szigetet, a vámhatárt pedig az Ír-tengerre teszi. Ez azonban az északír protestánsok számára elfogadhatatlan, mivel ebben az Ír-sziget újraegyesítésének első lépését látják, London pedig az ő pozíciójukat támogatva lehet, hogy egyoldalúan felrúgná a nagy nehezen kialkudott egyezséget. A helyzet nemcsak Észak-Írország békéjét fenyegeti, hanem újabb front nyílhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió Brexit miatti többéves küzdelmében is.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility