A Covid-19 jobban felforgatta az energiaszektort, mint a közelmúlt történelmének bármely másik eseménye, hatásai pedig a következő években is meghatározóak maradnak és alapvetően befolyásolják az emberiségnek a klímaváltozás megfékezéséért kifejtett erőfeszítéseit is - fogalmaz a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden ismertetett mértékadó jelentése, a World Energy Outlook (WEO) 2020.
Új lendületet vett a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a szén felhasználása az Európai Unióban, így augusztusban a legmagasabb szintet érte el a járvány megjelenése óta. Magyarországon hasonló a helyzet, ráadásul a villamosenergia-felhasználás közel harmadát fedező importált áram nagy része is szénerőművekből származik. Mindez egyértelműen kedvezőtlen fejleménynek tekinthető a klímavédelmi célokra tekintettel.
Lenne tér a hazai gázárak MNB által javasolt csökkentésére, azzal együtt, hogy a tőzsdei gázárak elsősorban a hidegnek ígérkező fűtési szezonnal kapcsolatos várakozások miatt már 2020-as rekord magasságokban tartózkodnak, illetve a forint gyengélkedése ellenére is. A javaslatcsomag egyéb, energetikai vonatkozású pontjait is vizsgálva megállapítható, hogy azok többnyire a szakmai szereplők által is szükségesnek tartott, a kormánytól évek óta várt lépésekre irányulnak.
A világnak egyszerűen muszáj megszüntetnie a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re; a jó hír, hogy egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, a kevésbé jó hír az, hogy ehhez őrületesen nagy összeg, mintegy 1000-2000 milliárd dollár többlet beruházására lenne szükség a következő évek mindegyikében. A 2020-as évtizedben való cselekvés pedig döntő fontosságú lesz a 2050-es cél elérhetősége szempontjából - áll a világ 45 meghatározó energiatermelőjét, nagy energiafogyasztású iparvállalatát, pénzintézeteket, illetve energia- és klímaügyi szakértőket tömörítő Energy Transitions Commission (ETC) nevű együttműködési szervezet új jelentésében.
Időraányosan a tavalyi rekordévnél is több földgáz van már a magyarországi gáztárolókban, amelyek így máris csaknem teljesen tele vannak. A tárolók készletszintje 6,2 milliárd köbméteren, több mint 96 százalékos töltöttségen állt szeptember 15-én a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint.
Első ránézésre sem egyszerű, a mélyebb áttekintés nyomán pedig bonyolult összefüggések látszódnak az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli konfliktus hátterében, melyek messze túlmutatnak a puszta energiapolitikai megfontolásokon. Ahogyan a Deutsche Welle is fogalmaz, annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár régóta azt állítja, hogy a Nord Stream 2 "tisztán kereskedelmi" projekt, a gázvezeték építésének ügye mindig is több volt ennél. Cikkünkben igyekszünk összefoglalni az Európa, Oroszország és az Egyesült Államok között is feszültséget okozó ügy főbb vonatkozásait.
A globális olajkereslet jó eséllyel már soha nem tér vissza a koronavírus-válság előtti szintekre a BP szerint. A vállalat ezzel az első olyan nagy olajtársaság, amely szerint az olaj iránti kereslet növekedése véget érhetett, ugyanakkor más vélemények szerint a növekedés korszaka még akár több mint egy évtizedig is tarthat.
Radikálisan új standard bevezetésére sürgetik az európai tudományos akadémiák az EU törvényhozóit az erőművi biomassza-felhasználáshoz kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás megfelelő elszámolása és nyilvántartása érdekében. A tudósok szerint az EU emissziókereskedelmi rendszere (ETS) jelenleg gyakorlatilag zöld utat ad az erdei biomassza kihasználásának, annak masszív éghajlati hatásai ellenére. A kérdést az Európai Bizottság is vizsgálja, és 2021-re az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználására vonatkozó új fenntarthatósági kritériumokat ígér.
Egyre nagyobb az érdeklődés a napelemek iránt Magyarországon, már nem csak a vállalatok, de a lakosság körében is. Bár a koronavírus-járvánnyal járó pánikhangulat átmenetileg visszavetette a keresletet tavasszal, összességében elmondható, hogy a hazai napelemiparágat kevésbé érintette a válság, mint más szektorokat. Székely Andrással, az Optimum Solar Home System ügyvezetőjével beszélgettünk, többek között az iparág kilátásairól és a technológia fejlődéséről.
A helyszínen alkalmazandó háromdimenziós nyomtatással gyártaná le a szélerőművek következő generációjának tartószerkezeti elemeit a GE. Az egész iparág szempontjából mérföldkőnek számító fejlesztéssel a hatalmas alkatrészek szállítását kiküszöbölve jelentősen csökkenhet a szélenergia teljes élettartamra számított költsége, ráadásul az így előállítható magasabb erőművek az eddigieknél több villamos energiát lesznek képesek termelni a nagyobb magasságban fújó erősebb szelek befogásával.
Már az 1970-es évek elején megszülettek az első tervek Lengyelország első atomerőművének megépítésére, és úgy tűnik, közel hatvan évvel ezt követően, a 2030-as években - már merőben más tervek alapján - meg is épülhet az erőmű. Az Európa legnagyobb széntermelőjének számító ország áramtermelése 75 százalékban a szénre támaszkodik, ezt két évtized alatt 11-28 százalékra csökkentenék sokmilliárd eurót költve jókora nukleáris és megújuló kapacitások építésére.
Jelenleg Kína gyártja a legolcsóbb elektrolizálókat a világon, de a megújuló energiával termelt zöld hidrogén előállításához szükséges új, innovatív technológiák fejlesztésében Európa jár az élen. A vízbontással karbonmentes módon hidrogént előállító elektrolizálók várhatóan alapvető elemei lesznek a gazdaság dekarbonizálásának, vagyis a klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis energiaforrásokról a tiszta, döntően megújuló energiaforrásokra való átállásnak.
Rég látott alacsony szintre csökkent a Paksi Atomerőmű teljesítmény-kihasználtsága augusztusban, amit három műszaki hiba mellett tervezett teljesítménycsökkenések okoztak. Ezért, bár a kihasználtsága más erőművekhez képest így is magas volt, de a hónap közepén – ha csak egy rövid időszakra is - a magyarországi naperőművek termelése meghaladta a Paksi Atomerőműét.
A koronavírus-járvány, a nyomában jelentkező válság, a természeti katasztrófának minősített bozóttüzek és hőhullámok mellett és közben hatalmas áramszünetek is keserítik az Egyesült Államok legnépesebb állama, Kalifornia lakóinak életét. Az eset tanulságul szolgálhat arra, hogy a nem kellő alapossággal tervezett és üzemeltetett villamosenergia-rendszerek számára milyen kihívást jelenthet az ellátás biztosítása a szélsőséges időjárási körülmények közepette.
Miközben továbbra is vita tárgyát képezi, mennyiben nevezhető tiszta energiaforrásnak, továbbá hogy milyen és mekkora szerepet tölthet be a nukleáris energia a jövő globális energiarendszerében, több ország is tisztahidrogén-termelésre fogná atomerőműveit. Ezzel nem csak az energiarendszer karbonmentesítését, hanem atomerőműveik gazdaságos hasznosítását is elő kívánják segíteni, melyek a jelenleg elterjedt, földgázalapú előállítási formához képest viszonylag tisztán, valamint - állításuk szerint - versenyképes áron lennének képesek elektrolízissel hidrogént termelni.
Számos, különféle tevékenységi profilú vállalkozásnak értheti meg napelemes rendszert telepítenie saját villamosenergia-fogyasztása kiváltására, különösen, ha a termelt napenergia jelentős részét azonnal elfogyasztja a vállalkozás. Magyarországon ugyanakkor jelenleg meglehetősen kevés nagyfogyasztó gondolkodik villamosenergia-igénye egy részének vagy egészének több évre történő beszerzésében, de enélkül pénzügyi szempontból nem lehet nekivágni a beruházásnak. Pedig a tetőre építhető naperőművek komoly potenciált rejtenek magukban az ország számára.
Akár a magyar gázellátásban is változást hozhat néhány éven belül a pénteken bejelentett hatalmas török gáztalálat, főleg, ha az valóban egy még nagyobb készlet részét képezi. Nettó exportőri pozícióba kerülve Törökország számos országban találhat vevőt a gázra, amihez hamarosan a Moszkva által erősen szorgalmazott, elsősorban az orosz gáz továbbítására szánt Török Áramlat gázvezeték kapacitásának jelentős része is rendelkezésükre állhat.
Miközben világszerte mind több kisebb-nagyobb naperőművet telepítenek, egyre nagyobb problémát jelent a növekvő mennyiségű kiszolgált napelem-panel kezelése. Az élettartamuk végére ért panelek széles körű újrahasznosítása jelenleg annak ellenére sem megoldott, hogy a bennük található értékes alapanyagok kinyerése jelentősen mérsékelhetné az iparág bányászati igényeit. Így pedig az is félő, hogy a következő években hatalmas tömegben árasztják majd el a hulladéklerakókat az elhasznált panelek, amelyekből ráadásul káros vegyi anyagok is a környezetbe szivároghatnak.
Feltűnően magas vízállások alakultak ki a Duna hazai szakaszán augusztus elején, melyek az év ezen szakaszában nem tekinthetők megszokottnak, igaz, rendkívülinek sem. Az árhullám kialakulását az okozta, hogy a Duna osztrák és bajor területein rövid idő alatt, területi átlagban igen jelentős, 70-90 milliméter mennyiségű csapadék hullott. Az elmúlt évtizedekben a jellemző vízállások mind a Duna, mind a Tisza esetében egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak, ami a jövőben is folytatódhat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint.
Tovább mélyítheti az olajkartell és a vele együttműködő országok, elsősorban Oroszország szövetségén már régebb óta mutatkozó repedéseket az olajárak elmúlt hónapokban látott emelkedése. Az olajországok kitermelési és árfolyamcéljainak jelentős eltérése akár végzetes is lehet a már amúgy is feszült egyensúlyozásra kényszerülő OPEC+ szövetség számára, melynek esetleges kudarca jóval súlyosabb következményeket is maga után vonhat és akár súlyos, globális hatásokkal járó geopolitikai konfliktusok kockázatát is magában hordozhatja a Közel-Keleten.
Egy Revolut számlával remekül kiegészítheted a hazai bankszámlád szolgáltatásait. Cikkünkből megtudhatod, milyen...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
