Mohos Kristóf 2020 óta dolgozik részvényelemzőként a Portfoliónál, közgazdász mesterdiplomáját nemzetközi képzés keretein belül 2022-ben szerezte (summa cum laude). Munkája során elsősorban a legaktuálisabb részvénypiaci trendekkel és energetikai témákkal foglalkozik, illetve a fontosabb árupiaci termékekkel (például arany, urán, réz) és a kínai részvénypiaccal kapcsolatban publikál elemzéseket.
A bő egy éve berobbant, kisbefektetők által fűtött mémrészvény-őrület két legnagyobb sztárja, a videojáték-kiskereskedő GameStop és a mozilánc-üzemeltető AMC részvénye is valósággal felrobbant a tegnapi kereskedésben. A megugró kereskedési volumenből akár arra is lehet következtetni, hogy 2021 júniusa után újra felkeltek téli álmukból a rettegett "wallstreetbets-es" kisbefektetők?
Ukrajna orosz megszállása számos globális gazdasági következménnyel járt és jár a mai napig, beleértve az energiaválságot, az alapanyagok hiányát és a globális ellátási láncok megremegését. Valósággal megugrott a mezőgazdasági áruk ára is, ehhez pedig szorosan köthető a terményekhez nélkülözhetetlen műtrágya robbanásszerű drágulása - a műtrágyagyártáshoz szükséges legfontosabb összetevőknek ugyanis Oroszország a legfontosabb exportőre. És ha mindez nem lenne elég, a kifejezetten kedvezőtlen időjárási körülmények és az üzemek műszaki nehézségei is világszerte felfelé hajtották az élelmiszerpiaci árakat. A megemelkedett alapanyagárak természetesen a tőzsdéken is éreztették hatásukat, sok befektető fordult a háború kitörése óta a mezőgazdasági vállalatok felé, a kimondottan műtrágya-előállítással foglalkozó cégek részvényei is nagyot emelkedtek február közepe óta - mindezek tükrében az a kérdés maradt, hogy vajon befektetői szempontból akad még jó lehetőség a műtrágyával foglalkozó vállalatok háza táján, vagy ez a vonat már “elment”? Elemzésünkben ennek járunk utána.
A kannabisz szövetségi szintű legalizálását célzó jogszabályról már ezen a héten fognak szavazni a Képviselőházban az USA-ban – az alsóház szabályzati bizottsága a múlt héten bejelentette, hogy ma meghallgatást tart a törvényjavaslattal kapcsolatban, ami az utolsó lépés a szavazás előtt. Bár a republikánus politikusok vonakodása miatt a felsőháznál elakadhat a mostani kezdeményezés, érdemes megjegyezni, hogy a marihuána legalizálására irányuló törekvésnek van egy fontos szövetségese Charles Schumer szenátusi többségi vezető személyében. A képviselőházi előterjesztésnek köszönhetően komoly rali alakult ki a kannabisz-szektor tőzsdén jegyzett vállalatainak részvényeinél.
A koronavírus-járvány berobbanásának köszönhetően a nemzetek világszerte elsősorban a pandémiához kapcsolódó belső egészségügyi és társadalmi problémák kezelésére összpontosítottak, így kevesebb tér és idő maradt a nemzetközi konfliktusokra, legalábbis a mainstream média kevésbé foglalkozott ezekkel a témákkal. Sok, eddig nyugvó konfliktust hozott azonban a felszín közelébe a pandémia miatti általános idegesség, az idei évvel pedig mondhatni "beérett" a frusztráció. Számos jelentős geopolitikai konfliktus hevült fel a mögöttünk álló másfél hónapban, lehet itt gondolni akár a jelenleg is forró ukrán-orosz helyzetre, vagy akár Kína és az USA közti, hidegháborús időket idéző feszültségre, de a kazahsztáni tüntetések sem voltak régen. Egy szó mint száz, a fokozódó nemzetközi konfliktusok visszatérése olyan környezetet hozhat létre, amely közvetlenül kihat a hadiipari cégek megítélésére, ennek következtében egyre több befektető fordulhat a szektor felé 2022-ben. Ennek apropóján elemzésünkben megnéztük, hogy mit érdemes tudni az öt legfontosabb amerikai, tőzsdén jegyzett hadiipari vállalatról.
Verbális bántalmazás, gyűlöletbeszéd, cyberbullying, nem ismeretlen fogalmak ezek a webkettes online térben, szinte mindenki találkozott már valamilyen szintű agresszióval online fórumokon, Facebook-csoportokban, és gyakorlatilag nincs olyan poszt az ismert közszereplőktől, amik alatt ne azonnal támadási felületet keresnének a hozzászólók, gyakran súlyosan megsértve egymás érzéseit. A népszerű videójátékok sem mentesek az online erőszaktól, pedig ezek sok esetben a most épülő metaverzumok alapjai, a kérdés pedig az, hogy ha egyre valósághűbbek lesznek ezeken a platformokon az átélt online élmények, akkor azok milyen lelki vagy később akár testi károkat okoznak az áldozatoknak, ki és hogyan védi majd meg őket a támadásoktól.
Egymást érik idén a grandiózus bejelentések a gaming szektor nagyvállalataival kapcsolatban, repkednek a milliárdok a felvásárlásoknál, ahol jelentős prémium mellett falják fel a nagyhalak a kisebb halakat. Az egyre markánsabb iparági átalakulást többek között a metaverzumbeli törekvések apropóján láthatjuk, a legnagyobb óriáscégek igyekeznek ugyanis minél előbb és minél inkább megvetni a lábukat a virtuális térben, ezzel magyarázható például a Microsoft történetének legnagyobb akvizíciója is, mely során közel 70 milliárd dollárért vásárolnák meg az Activision Blizzardot. Ebben a túlfűtött piaci alaphangulatban talán nem is az a megfelelő kérdés, hogy jönnek-e további felvásárlások, hanem inkább az, hogy mikor érkezik a következő, és ki lehet a következő célpont. Megnéztük, mi a helyzet a szektor legfontosabb vállalatainál, hogy reagáltak az árfolyamok a felvásárlásokra, és milyenek a kilátások a cégeknél.
Elsősorban az amerikai jegybank közelgő kamatdöntése és az ukrán-orosz konfliktussal kiéleződő geopolitikai kockázatok miatt kifejezetten rossz hangulatú kereskedést láthattunk a mögöttünk álló hetekben a világ tőzsdéin, az esés azonban a múlt héten gyorsult be igazán, a részvények mellett a kriptovalutákat sem kímélték a befektetők. Az öniróniára mindig is hajlamos kisbefektetői közösségek persze ismét fanyar módon reflektáltak a hatalmas mínuszokra amiket a portfólióikban okozott ez a pár nap, cikkünkben összegyűjtöttünk néhány vonatkozó megnyilvánulást.
Egyre többen és többen kapják fel a fejüket a sokak által már az internet következő korszakaként emlegetett technológiai forradalomra, ami rövidesen alapjaiban forgathatja fel az eddig megszokott életünket. Természetesen a virtuális univerzumról, azaz a metaverzumról van szó - a legextravagánsabb víziók szerint bőven lehetséges, hogy pár éven belül gyakorlatilag az életünk minden aspektusát (munka, közösségi és társas élet) különböző "párhuzamos" univerzumokban fogjuk élni, és ez lehet hogy egyeseknek ijesztő, de lehet hogy inkább izgalmas, egy dolog azonban biztos: tech-óriások és kisebb fejlesztők tömegei ugrottak neki a virtuális valóságok megépítésének. Felmerülhet egy fontos kérdés: ha a metaverzumokban fogjuk élni az életünket, akkor nyilván ott is fogunk költekezni, de mégis milyen pénzből, milyen tranzakciókról van itt szó? Cikksorozatunk most következő részében azt járjuk körül, hogy jelenleg melyikek a még igencsak kezdetleges és kiforratlan metaverzum-koncepcióban a legfelkapottabb fizetőeszközök, hol lehet velük fizetni (és miért), illetve kriptobefektetőként hol lehet hozzájutni ezekhez a tokenekhez, ha egyszer úgy dönt az ember, hogy ki szeretné venni a részét a berobbanó metaverzum-őrületből.
Gyökeresen megváltoztatott életek, középosztályból egyenesen az utcára kerülés vagy akár egy extravagáns penthouse-ba költözés - mindkét forgatókönyv reális volt azon befektetők számára idén, akik nagyobb összegekkel foglalkoztak kriptovalutákkal. Elképesztő sztorikból 2021-ben sem volt hiány, gondolhatunk itt akár az egyre elfogadóbb intézményi közösség megnyilvánulásaira, Kína atomtámadásszerű lépéseire a kriptovilág ellen, Elon Musk Twitteres tevékenysége okán felrobbanó mémkriptókra, többmilliárd forintba kerülő digitális képekre és egészen szemtelen csalásokra is, amik számos hiszékeny kereskedőt tehettek földönfutóvá. Mindezekre visszatekintve egy dolgot biztosra vehetünk: borzasztóan izgalmas évet tudhatunk magunk mögött a kriptovilágban, a 2022-es év pedig újabb és még vadabb izgalmakat tartogathat.
"Csőd szélén lévő, alig üzemelő mozilánc? Az e-commerce cégek miatt elavult üzleti modellel rendelkező videójáték-kiskereskedő? Remek befektetésnek tűnik, azonnal fel is teszem rájuk minden megtakarításomat és a házat is!" Az ilyen logikával megáldott egyszeri befektetőre finoman szólva is ferde szemmel nézhettek tavaly ilyenkor a profi tőzsdések, azóta azonban nagyot fordult a világ. A globális pandémia okán otthonukban ragadt, stimulus csekkekkel megbombázott unatkozó amerikai huszonévesek ugyanis egy valódi befektetői közösséget hoztak létre a Redditen, a TikTokon és a Twitteren kommunikálva, és a nagy közösségi feeling közepette elhatározták, hogy kimenekítik kedvenc, csődközeli állapotban lévő vállalataikat a "gonosz hedge fundok markából". Hatalmas mennyiségben kezdték zsákolni a papírokat, aminek köszönhetően beindult az öngerjesztő short squeeze a mémrészvényeknél, brutális árfolyamrobbanásokat és egészen nyakatekert eseményeket eredményezve. Év végi cikkünkben összefoglaljuk, hogy pontosan hogyan is történt 2021 legőrültebb tőzsdei sztorija.
Az elmúlt tizenhárom évben, mióta Satoshi Nakamoto bemutatta a világnak a bitcoint, számtalan olyan hálózat létrehozására tett erőfeszítést láthattunk, amelyek a decentralizált eszközök és alkalmazások következő generációjának igyekeztek elsőként teret biztosítani. Ezek a projektek jellemzően a bitcoin modelljén alapultak, de léteznek már energiahatékonyabb és környezetbarátabb megoldások is. Nemrég egy új jelölt érkezett a bitcoin és az ethereum trónfosztására az Avalanche személyében, cikkünkben utánajárunk az egyre népszerűbb kriptovalutának.
Viszonylag sok ideje nem foglalkoztunk már mélyrehatóan a kannabisz szektor helyzetével, az év első felében és tavaly év végén gőzerővel zajló legalizációs törekvések óta valamelyest ugyanis elcsendesültek a hangok a témában. Mostanában azonban a szektor iránt érdeklődő befektetők ismét felkaphatták a fejüket több, a kannabiszcégek számára kifejezetten örömteli hírre, nemrég például a demokraták felől érkező, az iparágban tevékenykedő vállalatok finanszírozását elősegítő törvényjavaslattal kapcsolatban olvashattunk híreket, de a napokban a republikánusok oldaláról is megjelent egy törvényjavaslat, ami bizakodásra adhat okot a befektetők számára. Elemzésünkben körüljárjuk a legfrissebb fejleményeket, kitérünk az amerikai szövetségi szintű legalizálás kilátásaira és hátráltató tényezőire, illetve az iparág legjelentősebb szereplőit nézzük meg közelebbről.
Az idei első short squeeze során némi reflektorfényhez jutó Bed Bath & Beyond tegnap több, a vállalat megítélését pozitívan befolyásoló bejelentést is tett, a piac zárása utáni pedig drámaian megugrott a részvény árfolyama - mindezt vélhetően egy újabb short squeeze kibontakozása idézte elő. Ugyancsak kilőtt a tegnapi kereskedésben egy szintén magas short állománnyal rendelkező autókölcsönző részvénye, miután kedvező negyedéves számokat tudott közölni a cég. A két eseményt kívülről szemlélve felmerülhet a kérdés, hogy kellő körültekintés (és rendkívül magas kockázattűrő képesség) mellett mégis hogyan lehetne még időben beszállni az ilyen sztorikba, hogyan lehet meglovagolni a szédítő hullámokat? Alábbi cikkünkben erre a kérdésre igyekszünk néhány fogódzkodót biztosítani.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet és a kommunista párt a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások, törvénymódosítások, tervek és szankciók láttak napvilágot. A befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a nagyobb cégek részvényeit, az e-kereskedelmi óriásoktól kezdve az oktatássegítő szolgáltatásokat kínáló vállalatokon át egészen a gaming szektorban tevékenykedő cégekig. Mostanában azonban többen is a zuhanás végeként azonosíthatták a jelenlegi környezetet és lenyúltak a hulló késért, kisebb felpattanást eredményezve az említett vállalatoknál. Ennek apropóján mostani elemzésünkben a gaming szektor globális kilátásait és a vonatkozó trendeket nézzük meg közelebbről, illetve megnézzük, hogy pontosan hogyan is teljesítettek a legnagyobb szereplők a mögöttünk álló bő fél évben. Ezt követően utánajárunk, hogy milyen relatíve biztonságosabb befektetési mód létezik, amin keresztül profitálhat az egyszeri befektető a gaming szektor nyújtotta lehetőségekből.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet és a kommunista párt a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások, törvénymódosítások, tervek és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Az elmúlt napokban azonban elkezdtek szállingózni a kedvező vállalati hírek, illetve a szigorító intézkedéseket és az adatvédelmi törvény elfogadását is megemészteni látszanak a befektetők, ennél fogva sokan a zuhanás végeként azonosíthatták a jelenlegi környezetet és a sztárbefektető Cathie Wood vezetésével "lenyúltak a hulló késért", komoly ralit indítva az alaposan megvert kínai tech-szektor vállalatainál. Ennek apropóján most részletes elemzést közlünk a jelenlegi kínai helyzetről befektetési szemszögből, körbejárjuk az esetleges kockázatokat és lehetőségeket, illetve megnézzük, hogy mit gondolnak a guruk és az elemzők a legjelentősebb tech-óriásokról.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Ennek apropóján elemzésünkben megnézzük, hogy a piaci alapon a világ második legnagyobb e-kereskedelmi cége, a Jack Ma vezette Alibaba jó befektetés lehet-e a vérengzések és a növekvő országkockázat közepette.
A koronavírus-járvány világszerte kényszerítette otthonaikba az embereket, számos cégnek kellett egyre nagyobb és nagyobb mértékben az online térben folytatni a mindennapi működését, nem is beszélve az online oktatásra való áttérésről. Ez a körülmény jócskán felgyorsította az amúgy is szédítő ütemben kibontakozó digitalizációt, egyre inkább támaszkodunk tehát a digitális eszközökre a munkavégzés és az iskolai teendők tekintetében. A digitalizáció számos előnye mellett azonban kétélű fegyvernek is tekinthető, a mögöttünk álló időszakban ugyanis komolyan szárnyra kaptak a kibertámadásos esetek, súlyos dollármilliárdokkal károsítva a gazdaságokat - elemzésünkben megnézzük hogy melyik, kibervédelemmel foglalkozó tőzsdén jegyzett vállalatok tudnak vélhetően profitálni a kényes helyzetből a jövőben.
A január végén átélt, kisbefektetői spekuláció fűtötte short squeeze után sokáig nem hallhattunk a hedge fundok által akkor rettegett subreddit, a wallstreetbets felől - egészen május végéig, amikor is az egyre harciasabb hangvételű kiírások közepette újra beindult a mémrészvények pumpálása, most azonban az első short squeeze során a másodhegedűs szerepét játszó, mozilánc-üzemeltető AMC került a reflektorfénybe. Elképesztő szárnyalást láthattunk a mémrészvénynél, és ami még érdekes a mostani helyzetben az az, hogy időközben alaposan kiszélesítették a látókörüket a kisbefektetők, újabb és újabb nevekkel bővült a mémrészvény-őrület. De mégis mi áll a mostani roham mögött, miért pont azok a részvények szárnyalnak amik, illetve befektetőként és elemzőként mit lehet egyáltalán kezdeni ezzel a helyzettel? Többek között ezekről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Csoport tartalomfejlesztési igazgatója Mohos Kristóffal, a Portfolio részvényelemzőjével.
A globális koronavírus-járvány remélhetőleg küszöbön álló leküzdésével elindult a rotáció a tőzsdéken, illetve a vírus átvészelésének érdekében véghez vitt gigantikus mértékű fiskális és monetáris élénkítés apropóján az inflációs félelmek is alaposan megugrottak, egyre több helyen lehetett komoly árrobbanásokról olvasni mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ilyen bizonytalan időkben sok befektető fejében fordulhat meg a gondolat, hogy érdemes lehet kisebb-nagyobb távolságot tartani az egyébként alaposan túlhevült tőkepiacoktól és menekülőeszközökbe forgatni átmenetileg a tőke egy részét. Hagyományos értelemben - bár a bitcoin személyében komoly kihívóra akadt - még mindig az arany számít az egyik legkedveltebb eszköznek ezen a téren, ennek apropóján most megnéztük, mik is a fontosabb történések a nemesfém piacán, illetve a legnagyobb, tőzsdéken jegyzett aranybányász társaságok részvényeit is megvizsgáljuk közelebbről, megnézzük, hogy akadnak-e jó befektetési lehetőségek.