Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1543
Zuhannak a lakáshitelek, mint a kő - Drámai egy év a magyarok bankszámláin

Zuhannak a lakáshitelek, mint a kő - Drámai egy év a magyarok bankszámláin

Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!

Rendkívül veszélyes eszköz a kampány, érteni kellene, miről szól a biztosítás (Interjú)

Rendkívül veszélyes eszköz a kampány, érteni kellene, miről szól a biztosítás (Interjú)

Erőteljes konszolidáció zajlik a magyar biztosításközvetítői piacon a Hungarikum és más szereplők vezetésével, öregszik a szakma, és egyre erősebb az alulbiztosítottság problémája is, amivel foglalkozni kell. A biztosítókra kivetett rekord összegű különadót részben a közvetítők fizetik meg a csökkentett jutalékokon keresztül. Közeledik az első lakásbiztosítási kampány is, amely megosztja a hazai biztosítási piac szereplőit, utóbbival kapcsolatban két javaslatot is megfogalmaz interjúnkban Papp Lajos. A szakember hat év „kihagyás" után tért vissza a legnagyobb hazai alkuszszövetség, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöki székébe, e kérdésekről mind beszélgettünk vele.

„Képzelje el, hogy azzal a hírrel megy haza, nem kap többé fizetést a munkájáért” (Interjú)

„Képzelje el, hogy azzal a hírrel megy haza, nem kap többé fizetést a munkájáért” (Interjú)

Olyan nagy a magyar biztosítók adóterhe, hogy nem lehet rá egyetlen intézkedéssel reagálni, ráadásul ez csak egy az idei év számos kihívása közül – derül ki interjúnkból, amelyben Alexander Viktor Protsenkóval, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk. A problémák mellett az innováció, a termékfejlesztés és az értékesítés irányairól is beszélt a biztosítóvezér, és rákérdeztünk, szerinte az Aegon és az Union biztosítók sorsa vár-e az Allianzra is.

Milyen válság? Szinte hihetetlen, ami a magyar lakosság bedőlt hiteleinél folyik

Milyen válság? Szinte hihetetlen, ami a magyar lakosság bedőlt hiteleinél folyik

A rezsiemelkedés, a vágtató infláció és a gazdasági recesszió ellenére nem emelkedett érdemben a bedőlt háztartási hitelek állománya a bankoknál 2022 végéig. Az MNB kedden közzétett adatai szerint mindössze 1,5 százalékuk volt 90 napon túl késedelmes, a követelésvásárlói piac ennek megfelelően továbbra is „száraz”. A törlesztési moratóriumnak a lakossági hitelek 3%-át érintő 2022 végi megszűnése, a munkanélküliség emelkedése és a törlesztési képességet rontó magas infláció okozhat még azonban negatív fejleményeket a következő negyedévekben. A témával május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.

Nekiestek a legnagyobb német banknak: újabb nagyhallal folytatódik a bankválság?

Nekiestek a legnagyobb német banknak: újabb nagyhallal folytatódik a bankválság?

Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.

Fordulat Magyarország legjobb kölcsöneinél: mögöttünk a neheze?

Fordulat Magyarország legjobb kölcsöneinél: mögöttünk a neheze?

Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.

Óriási rejtett veszteségen ülnek az amerikai bankok, ami bármikor robbanhat

Óriási rejtett veszteségen ülnek az amerikai bankok, ami bármikor robbanhat

Miközben a hitelportfóliójuk minősége kiváló, az értékpapír-portfóliójuk esetében mintegy 620 milliárd dolláros nem realizált árfolyamveszteségen ülnek az amerikai bankok – hívták fel a figyelmet mai elemzésükben a Commerzbank szakértői. Ez „csak” azért probléma, mert ahogy a Silicon Valley Banknél is láttuk, egy jelentős betétkivonás esetén a bankoknak likividálniuk kell értékpapír-befektetéseik egy részét, ami az addig nem realizált árfolyamveszteséget tényleges veszteségbe fordíthatja. Ráadásul jelentős e bankok kitettsége a kereskedelmi ingatlanok és a startupok felé, nem véletlen tehát, hogy mind a piac, mind a szabályozók aggódnak a regionális bankok sérülékenysége miatt.

Nyakunkon az újabb pénzügyi válság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

Nyakunkon az újabb pénzügyi válság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.

Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Havonta egyszer beül egy bankfiókba, és ügyintézőként dolgozik Becsei András, akit az OTP Bank vezérigazgató-helyettesévé neveztek ki január 1-jével a Retail divízió élére. E szokása jelentősége mellett a jelzáloghitelpiac aktualitásairól, a kamatok alakulásáról, a lakás-takarékpénztári értékesítés újraindításáról és az OTP-fiókok sorsáról is beszélgettünk vele. Arra számít a bankszakember, hogy június 30-án valóban véget ér a kamatstop, és nagy lehetőségeket lát a hitelfelvétel még egyszerűbbé és digitálisabbá tételében. Utóbbiról előadást is tart a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Megmentette Svájc a világ bankrendszerét, de a pénzügyi válság itt dörömböl az ajtón

Megmentette Svájc a világ bankrendszerét, de a pénzügyi válság itt dörömböl az ajtón

A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es európai adósságválság óta nem élt át olyan kritikus napokat Európa bankrendszere, mint most. A Credit Suisse likviditási és tőkemutatói alig voltak rosszabbak, mint az eurózóna bankrendszerének átlaga, az ennek dacára bekövetkezett hétvégi bankmentés így azt üzeni: a piaci bizalmat semmilyen fejlett bankszabályozás nem helyettesítheti. Ez a bizalom ingott meg súlyosan az Amerikából elindult válsághullámmal, a pénzügyi válság réme pedig egészen a bizalmi válság elmúlásáig velünk maradhat a globális bankrendszerben. Pozitív és negatív üzenetei egyaránt vannak a svájci történéseknek - cikkünkben az előbbiekkel kezdünk, de súlyukat tekintve sajnos az utóbbiaknak van most igazi jelentőségük.

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Rekordszintű, összesen 20 milliárd eurós nyereséget ért el hat, Magyarországon is aktív bankcsoport 2022-ben, egyedül az OTP-nek csökkent közülük a profitja. Ritka együttállás segítette a bankokat: miközben a kamatkörnyezet emelkedése csaknem 7 milliárd euróval gazdagította őket egy év alatt, a hitelezési veszteségeik a háború és az energiaválság ellenére csak 2 milliárd euróval nőttek, köszönhetően a nem teljesítő hitelek szinte mindegyik banknál csökkenő arányának. Miközben a magas kamatok pozitív hatása még idén is kitarthat, a nagy kérdés az lesz, mennyire sikerül megőrizniük a bankcsoportoknak a most még kiváló portfólióminőségüket, és fenntartani hitelezési aktivitásukat.

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban.  A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Mi az, hogy csak úgy bedől egy bank? Egy gigantikus bankcsőd első tanulságai

Mi az, hogy csak úgy bedől egy bank? Egy gigantikus bankcsőd első tanulságai

Azt képzeltük, mindent megtanult a világ a 2008-as pénzügyi válságból, amit csak lehetett. Irgalmatlanul megszigorították Bázelben a globális tőke- és likviditási szabályokat, mindenhol újraírták a pénzügyi tankönyveket, és úgy tűnt, annyira golyóálló lett a bankrendszer, hogy ennél golyóállóbb már nem is lehetne. Katasztrófaeseményhez méltó módon emberi hibák és balszerencsés véletlenek sorozata kellett most ahhoz, hogy az élet minderre rácáfoljon, és 2023. március 10-én bekövetkezzen az USA történetének a második legnagyobb bankcsődje, a 16. legnagyobb amerikai bank bedőlése. A sokak képzeletét felülmúló gazdaságtörténeti eseménynek már most bőven vannak tanulságai a hirtelen realizálódó árfolyamveszteségtől a forráshiányossá váló startupokra épülő veszélyes üzleti modellen át a Trump idején felvizezett felügyeleti szabályokig.

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.

Háromfelől kopasztják egyszerre a magyar biztosítókat, kész csoda, amit elértek

Háromfelől kopasztják egyszerre a magyar biztosítókat, kész csoda, amit elértek

Három nagy eredményrontó tényező, a kárinfláció, az aszály és az állami túladóztatás ellenére tűrhető, 36 milliárd forintos nyereséggel és 7,4%-os díjbevétel-növekedéssel zárta 2022-t a magyar biztosítási szektor az MNB hétfőn reggel megjelent éves biztosításpiaci statisztikái szerint. Alábbi elemzésünk mellett részletesen foglalkozunk a témával szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is. Rekordszintű érdeklődés mellett zajlik a szakmai esemény, az utolsó helyek még kiadók, érdemes regisztrálni.

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.

Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Riasztóan fogy a magyar lakosság, feje tetejére állt a társadalom demográfiai szerkezete. 30 év múlva minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, miközben kiugróan sok a méltánytalanság és a fenntarthatatlan elem az állami nyugdíjrendszerben. A fenyegető nyugdíjkatasztrófa várható hatásait jelentősen tompíthatná egy fejlett hazai öngondoskodási kultúra és egy jól működő piaci tőkefedezeti rendszer. A ma erre hivatott életbiztosítások, nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak: csökken a penetráció, és egyre kisebb e hosszú távú megtakarítások aránya a magyar lakosság pénzügyi eszközein belül. A témával részletesen foglalkozunk március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Ricardo

Legyünk optimisták!

A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.