Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
Keserves harcot vív a világ az inflációval - de Európa csak legyint az árrobbanásra

Keserves harcot vív a világ az inflációval - de Európa csak legyint az árrobbanásra

Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.

Futótűzként terjed az oltásellenesek új tévhite - Itt a teljes cáfolat

Futótűzként terjed az oltásellenesek új tévhite - Itt a teljes cáfolat

Mint a megváltó ige, úgy terjed az interneten a gibraltári példa - az oltást elutasítók aktuálisan kedvenc érvelése szerint a parányi területet letarolta a koronavírus, és annak ellenére kellett lezárni Gibraltárt, hogy 119%-os az átoltottság. Ennélfogva itt a döntő bizonyíték, hogy a vakcinák nem működnek, nincs értelme erőltetni az oltást - mondják. Ha a gibraltári helyzet valóban így festene, az bizony problémát jelentene, és tényleg el kéne gondolkodni azon, hogy mennyire támaszkodjunk a vakcinákra. Nagy szerencse, hogy a népszerű állításból konkrétan semmi nem igaz.

Jön Biden nagy döntése – Nem mindegy, kit ültet a gigantikus pénzgyár élére

Jön Biden nagy döntése – Nem mindegy, kit ültet a gigantikus pénzgyár élére

Akár még a héten megnevezheti a Fed új vezetőjét Joe Biden amerikai elnök. Jerome Powell megbízatása 2022 februárjában lejár, és bár korábban nagyon jó esélyei voltak az újrajelölésre, a Demokrata Párt balszárnyának ellenvetései miatt ma már ez nem annyira biztos. A másik esélyes jelölt Lael Brainard, aki Powellhez hasonlóan komoly szakmai múlttal rendelkezik - de míg a jelenlegi elnök republikánus, addig Brainard demokrata kötődésű. Korántsem biztos viszont, hogy a jelöltek politikai oldalválasztása dönti el a versenyt, a piac ugyanis Powellt favorizálja, és a demokraták számára is sokkal elfogadhatóbb, mint Brainard a republikánusok számára.

Így nézne ki a negyedik hullám Magyarországon, ha majdnem mindenki be lenne oltva

Így nézne ki a negyedik hullám Magyarországon, ha majdnem mindenki be lenne oltva

"Növelni kéne az átoltottságot, hogy elkerüljük a szigorú lezárásokat, ellenkező esetben túltelítődik az egészségügy" - szól egyre hangosabban az érvelés. A kórházak leterheltsége valóban meredeken nő Magyarországon, egyes régiós országokban pedig már el is érték a kapacitások határát. De tényleg meg lehetne ezt akadályozni, ha az átoltottság 10-20 %-ponttal magasabb lenne? Nem elméleti kérdésről van szó, több gyakorlati tapasztalat is hozható ugyanis olyan országokból, ahol a magyarral egy időben, hasonló vakcinákkal történt az oltás, de sokkal több embert - majdnem mindenkit - beoltottak. Ezeket a példákat nézzük meg, és összehasonlítjuk őket a magyar és a kelet-közép-európai helyzettel. A járványhelyzetet részletesen kibontjuk, de annyit már most elárulhatunk, hogy a helyzet teljesen egyértelmű.

Kína fejébe vette, hogy kiirtja a koronavírust - az sem érdekli, ha ezzel földhöz vágja a világot

Kína fejébe vette, hogy kiirtja a koronavírust - az sem érdekli, ha ezzel földhöz vágja a világot

Miután felütötte a fejét Kínában a koronavírus, és onnan kiindulva az egész világon szétterjedt, a kínai vezetés komoly döntést hozott: ezentúl nem engedik terjedni a járványt az országban. Még mindig hihetetlennek tűnik, de ezt sikerrel véghez is vitték, 2020 márciusa óta egyszer sem emelkedtek meg érdemben a hivatalos esetszámok. A zéró COVID politika a gazdaságnak is nagyobb szabadságot adott, de már egyre több a gond: a delta variáns miatt szaporodnak a lezárások. Eközben a világon ellátási válság tombol, amelyen a külkereskedelemben nagy súllyal bíró Kína kikötő- és városlezárásai tovább nehezítenek. Ideje lenne a kínai vezetésnek is feladni a zéró COVID politikát, miután már szinte mindenki be van oltva az országban.

Koronavírus: Az ellenség kivont karddal rohan felénk, de mi mégis félünk meghúzni a ravaszt

Koronavírus: Az ellenség kivont karddal rohan felénk, de mi mégis félünk meghúzni a ravaszt

Sokkoló hirtelenséggel tarolta le ismét a koronavírus-járvány Magyarországot. A felfutó esetszámokat a kórházi kezeltek számának emelkedése követi, mígnem elérjük az egészségügyi rendszer kapacitásának határát. Ugyanott vagyunk, mint az előző hullámok idején, és a válasz is ugyanaz lehet: korlátozásokat vezethetünk be, amelyek visszavetik a gazdaságot és depresszióba taszítják a társadalmat. De tényleg ugyanott vagyunk? Nem egészen, mert a helyzet teljesen megváltozott: az oltásokkal olyan fegyvert kaptunk a kezünkbe, amely bizonyítottan megvéd minket, és – maradva a háborús retorikánál – elpusztítja az ellenséget. De mi ahelyett, hogy rálőnénk a támadóra, inkább ugyanúgy futunk előle, mint eddig mindig. Miért? Ésszerű ellenérv a kötelező oltások ellen nincs, az okok máshol keresendők.

Ez a leggyűlöltebb jelenség, ami egy gazdasággal történhet - és sokak szerint most elemi erővel szakad a nyakunkba

Ez a leggyűlöltebb jelenség, ami egy gazdasággal történhet - és sokak szerint most elemi erővel szakad a nyakunkba

Tízéves csúcsokat dönt az infláció a legnagyobb gazdaságokban, a termelői árak emelkedése pedig 40-50 éve nem látott szinten van. Az energiaválság az egekbe lökte az árakat, több vállalat termelése ideiglenesen leállt a kimaradó energiaszolgáltatás miatt. A magas lakossági árak lassuló aktivitással járnak, ahogy a koronavírus-járvány ismét erőre kapott, a gyárak pedig ellátási gondok miatt nem tudnak termelni. A helyzetet szállítási és strukturális hiánytünetek is nehezítik. A GDP-adatok a harmadik negyedévben csalódást okoztak az Egyesült Államokban és Kínában is, utóbbi helyen szokatlan mértékben lassult a gazdaság. Sokak szerint ez még csak a kezdet: az áremelkedés nem enyhül, miközben a gazdasági növekedés elapad, így beköszönt a lakosság szegényedésével járó stagfláció. Ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki, a stagfláció réme valóban reális veszélynek tűnik, az amerikai, kínai és európai adatok mögé nézve azonban látszik, hogy egyáltalán nem fekete-fehér a helyzet.

Eljött a Fed nagy napja: ma bejelentheti a fordulatot a jegybank

Eljött a Fed nagy napja: ma bejelentheti a fordulatot a jegybank

Hónapok óta várakozás övezi a Fed eszközvásárlási programjának sorsát, amelynek kivezetéséről már június óta hallunk. A várakozások ma érhetnek véget: szinte biztos, hogy a jegybank ma be fogja jelenteni a taperinget, és megismerjük a kulcsfontosságú részleteket is. A taperinggel kapcsolatos legfontosabb kérdések: mikor kezdődik, milyen lesz a kezdeti ütem, és mikorra tervezik lebonyolítani. A mai bejelentés a gazdasági lassulás ellenére annyira biztosnak tűnik, hogy a befektetőket sokkal inkább Powell inflációval kapcsolatos üzenetei izgatják, és ezzel kapcsolatosan is hallhatunk ma a piaci idegeit borzoló kijelentéseket. Powellnek pedig személyesen is fontos lesz a mai ülés, mert könnyen lehet, hogy jegybankelnökként ma teheti meg az utolsó fontos bejelentését.

A világ szeme Frankfurton: súlyos energiaválság, 13 éve nem látott árrobbanás közepette dönt ma az EKB

A világ szeme Frankfurton: súlyos energiaválság, 13 éve nem látott árrobbanás közepette dönt ma az EKB

Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.

Kereskedelmi háborúba kezdhet az Európai Unió: ha a britek nem engednek, nincs más megoldás

Kereskedelmi háborúba kezdhet az Európai Unió: ha a britek nem engednek, nincs más megoldás

Az energiaválság ugyan átmeneti lesz, de meg kell tanulnunk belőle, hogy mennyire veszélyes továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra támaszkodnunk. Az energiaválság és az ellátási nehézségek rövid távon aggodalomra adnak okot, de az inflációtól önmagában nem kell tartanunk Európában. Az Európai Központi Bank sem fog reagálni az inflációra, és mindezt helyesen teszi, a kilábalás az eurózónában ugyanis nagyon törékeny. Sőt, nemcsak kamatemelésre ne számítsunk belátható időn belül, de azt is meg kell szokunk, hogy az EKB tartósan jelen lesz a kötvénypiacon. Nemcsak a monetáris, de a fiskális politika is támogató marad: EU-s szinten lazíthatják a fiskális szabályokat, így a déli tagállamok végrehajthatják azokat a növekedést tartósan serkentő beruházásokat, amelyekre önerőből képtelenek lettek volna. Dr. Fabian Zuleeggel, a European Policy Centre ügyvezetőjével és vezető közgazdászával beszélgettünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) budapesti konferenciája után. Zuleeg beszélt a Brexit okozta megoldhatatlan helyzetről, valamint a britek példáján azt is elárulta, hogy szerinte miért nem tud egy tagállam súlyos következmények nélkül kilépni az Európai Unióból - amely viszont úgy is széthullhat, hogy egy ország sem válik ki.

Elsők voltunk az átoltottságban, de Európa elszáguldott mellettünk - pedig lehetne ez másképp is

Elsők voltunk az átoltottságban, de Európa elszáguldott mellettünk - pedig lehetne ez másképp is

Tavasszal még vertük Európát az átoltottsági versenyben, nyár elején viszont annyira megtorpant az átoltottság növekedése, hogy azóta a nyugati országok messze megelőztek minket. A különbséget nem a vakcinaelérés okozza, a gazdagabb és fejlettebb nyugati országokban döbbenetesen nagyobb az oltási hajlandóság, mint itthon, miközben nálunk is millió számra állnak a vakcinák. Jó hír viszont, hogy a régióban még mindig mi vagyunk a legjobbak, a románoknál például tragikusan alacsony az átoltottság, és nem is nő érdemben. Nagyobb baj, hogy a 61%-os átoltottságunkat nem is próbáljuk meg hatékony ösztönzőkkel növelni, miközben a nemzetközi gyakorlatban már vannak példák a szigorra. Az oltások kötelezővé tétele az egyes munkakörökben az Egyesült Államokban megtette a hatását, az átoltottság megugrott.

Lehull a lepel: kiderült, mikor és hogyan tervezi a visszavonulását az amerikai jegybank

Lehull a lepel: kiderült, mikor és hogyan tervezi a visszavonulását az amerikai jegybank

Szeptember 22. óta tudjuk, hogy az amerikai jegybank még idén elkezdi kivezetni a világ egyik legnagyobb hatású monetáris politikai eszközét, a mennyiségi lazítást. Ennél többet viszont nem tudtunk, egészen a hét szerdáig, amikor is megjelent a Nyíltpiaci Bizottság ülésének összefoglaló jegyzőkönyve. A FOMC-jegyzőkönyv eddig nem ismert konkrétumokat árul el a tervezett taperingről, és azt is láttatni engedi, hogy a döntéshozó urak jobban aggódnak az inflációs nyomás miatt, mint azt kifelé láttatják. Pedig a neheze még csak most jön a jegybank számára, így aztán kifejezetten izgalmas lesz az év vége a Constitution Avenue-n.

Mekkora az esélye, hogy Lengyelország kilép az Európai Unióból?

Mekkora az esélye, hogy Lengyelország kilép az Európai Unióból?

A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.

Idő kérdése, és Magyarországon is sor kerülhet olyan vitára, ami Lengyelország és az EU között zajlik

Idő kérdése, és Magyarországon is sor kerülhet olyan vitára, ami Lengyelország és az EU között zajlik

A lengyel alkotmánybíróság múlt héten arról döntött, hogy az igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítéletet nem kell végrehajtania, a lengyel alkotmány ugyanis elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. A döntés heves indulatokat váltott ki, Lengyelország ugyanis - Magyarországgal együtt - az elmúlt időszakban többször is megkérdőjelezte az EU nemzetek feletti jellegét, politikai szempontból így erős üzenet volt a döntés. De jogi szempontból mennyire állja meg a helyét a lengyel érvelés, avagy az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Volt-e már példa hasonlóra? Mennyire erodálja egy ilyen döntés az EU jogrendjét? Ezekről kérdeztük Dr. Vincze Attila egyetemi magántanárt, az európai uniós jog szakértőjét. A jogász szerint a magyar Alkotmánybíróság 2016 óta egyre több határozatában hivatkozik a nemzeti alkotmány szuverenitására, és az alkotmánynak számos olyan módosítása volt, amely az ilyen konfliktusokra kiválóan alkalmassá teszi.

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Történelmi fordulat Németországban: új kancellárnak kell megoldania a problémát, amit Merkel nem tudott

Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.

Eljött a nagy pillanat: akármit mondanak ma Amerikában, azt megérzi a világ

Eljött a nagy pillanat: akármit mondanak ma Amerikában, azt megérzi a világ

Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.

Mindenki kongatja a vészharangot - de tényleg napokon belül csődbe mehet Amerika?

Mindenki kongatja a vészharangot - de tényleg napokon belül csődbe mehet Amerika?

Az Egyesült Államok csődjével riogat a pénzügyminiszter, ha a Kongresszus két pártjának nem sikerül megegyeznie az adósság-plafon megemeléséről. Az ország már augusztusban elérte ezt a plafont, a pénzügyminiszter azóta "rendkívüli intézkedéseket" léptetett életbe, hogy finanszírozhatóak legyenek a közkiadások. Amerika csődjétől pár napra vagyunk, és ha bekövetkezne, annak a közgazdászok szerint katasztrofális következményei lennének a globális gazdaságra. De nem fog bekövetkezni, ahogy eddig sosem történt meg az adósságplafon-viták során. A csődöt ugyanis semmilyen gazdasági fundamentum nem indokolja, a jelenlegi vészhelyzetet egészen más okozza.

Kilábalás? Jegybanki szigorítás? Ugyan! Van, aki szerint sokkal nagyobb a baj, mint azt most látjuk

Kilábalás? Jegybanki szigorítás? Ugyan! Van, aki szerint sokkal nagyobb a baj, mint azt most látjuk

Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul szerdától a benzin ára
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility