Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 256
Ha ma nem küld kemény üzenetet az EKB, akkor soha

Ha ma nem küld kemény üzenetet az EKB, akkor soha

Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank, ahol bőven lesz mit megbeszélni. A legutóbbi ülés óta tovább nőtt az infláció az eurózónában, miközben egyre biztosabbak lehetünk egy közelgő gazdasági lassulásban. A jegybanknak határozott üzenetet kell megfogalmaznia, a Fed erőteljes szigorításával ugyanis az euró-dollár jegyzésen keresztül tovább nőhet az importált infláció. A jegybank vélhetően három forgatókönyvet mérlegel, és ha az optimista válik valóra, talán megússzák minimális, jelzésértékű kamatemeléssel. Ha viszont a legpesszimistább forgatókönyv válik be, akkor az EKB önmaga is hozzájárulhat az egyébként is beköszöntő recesszióhoz.

Szólnak a szirénák az amerikai gazdaságban: bejelzett a rettegett mutató, jön a recesszió?

Szólnak a szirénák az amerikai gazdaságban: bejelzett a rettegett mutató, jön a recesszió?

Egyre inverzebb az amerikai hozamgörbe, immáron a legfontosabbnak tartott szakaszon, 2 és 10 év között is csökkenő hozamokat látunk, de az 5 éves hozam is magasabb, mint a 30 éves. A hozamgörbe inverzzé válását eddig minden esetben recesszió követte a következő 1-3 évben. A befektetőket ezúttal alighanem az infláció és a Fed erre adott válasza aggasztja.

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.

Kilőttek a kamatok a háború és az infláció miatt - és ez még csak a kezdet?

Kilőttek a kamatok a háború és az infláció miatt - és ez még csak a kezdet?

Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.

Pozsár Zoltán: Csúnyán lábon lőtte magát a Nyugat az orosz szankciókkal, és fel nem fogom, ezt hogy nem látták előre

Pozsár Zoltán: Csúnyán lábon lőtte magát a Nyugat az orosz szankciókkal, és fel nem fogom, ezt hogy nem látták előre

Jelentős mértékben megemeli az inflációt az orosz-ukrán háború Európában, a kontinens recesszióba zuhanhat idén - mondta el a Portfolionak adott interjújában Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális stratégája. Pozsár szerint az energiaárak elszállása miatti inflációs nyomás olyan erős lehet, hogy a jegybankoknak - kamatemelés és mennyiségi szigorítás helyett - újra pénzt kell majd nyomtatniuk, hogy kisegítsék az állampolgárokat közvetlenül támogató kormányokat. A szakember szerint a nyugati szankciók kontraproduktívak: azok rövid távon is fájni fognak Európának, hosszú távon pedig az euródollár dominanciáját kérdőjelezhetik meg, és segíthetik a kínai központú pénzügyi rendszer felemelkedését. Történelmi pillanatokat élünk, és Magyarországnak is oldalt kell választania. Pozsár szerint Magyarország - Matolcsy György korábbi céljai szerint - megpróbálhat ebben a helyzetben egy új pénzügyi központtá válni, ilyen zavaros időkben ugyanis bármi megtörténhet.

Háború és energiapiaci félelmek közepette kell döntenie az EKB-nak: kukába dobhatja eddigi terveit a jegybank?

Háború és energiapiaci félelmek közepette kell döntenie az EKB-nak: kukába dobhatja eddigi terveit a jegybank?

A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.

A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hosszú hetek után nincs több kérdés Putyin szándékát illetően: az orosz elnök tegnap elismerte a szakadár kelet-ukrán területek függetlenségét, és még meg sem száradt a tinta a papíron, az orosz erők már felvonultak Donyeckben. A háború szinte elkerülhetetlen, és az orosz agressziót látva okkal ébred félelem a magyarokban, lengyelekben, románokban. A részvénypiacok zuhannak, a rövid lejáratú orosz kötvényekből és a rubelből menekülnek a befektetők. A nyugati vezetők harcias retorikájukban az orosz gazdaság tönkretételét ígérik. Valóban, ha vetünk egy pillantást a gazdasági mutatókra, azt látjuk, hogy a fejletlen orosz gazdasági törpe áll szemben a fejlett nyugati óriással. Miért nem félt Putyin mégis megindítani az inváziót? A válasz az, hogy az orosz elnök szándékainak ismeretében - hangozzék ez bármennyire furán - úgy tűnik, racionális döntést hozott.

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.

Hatalmas nyomás nehezedett az EKB-ra: minden szavukra oda kell ma figyelni

Hatalmas nyomás nehezedett az EKB-ra: minden szavukra oda kell ma figyelni

Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.

Idén már a feje tetejére állította a piacokat a Fed - és ma sem fog kegyelmezni

Idén már a feje tetejére állította a piacokat a Fed - és ma sem fog kegyelmezni

Ma este ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit a Federal Reserve. Bár nagy jelentőségű változás nem várható, a közleményt és Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóját óriási várakozás övezi, hiszen a jegybanki jelzésekre kifejezetten érzékeny most a piac. Tisztázni valója ugyanis bőven van mit a jegybanknak: egyelőre nagy a homály a várható kamatemelésekkel kapcsolatban, az elnök által belengetett mennyiségi szigorításról pedig néhány utaláson kívül konkrétan semmit sem tudunk. A teljes monetáris politikai kilátások mögött pedig ott a nagy kérdés: hogy látja az inflációs folyamatokat a jegybank?

Új korszakba lépünk: több éves csúcsok dőlnek a legnagyobb kötvénypiacokon

Új korszakba lépünk: több éves csúcsok dőlnek a legnagyobb kötvénypiacokon

Tavaly év végén emelkedésnek indultak, az idén is töretlenül növekednek az amerikai állampapírok hozamai, jókora pofont adva ezzel a tengerentúli részvénypiacoknak. Az ok a magas infláció és az ennek következében egyre szigorúbb monetáris politikai kilátások. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érdekes dolgok történnek a kötvénypiacon, a német tízéves hozama ugyanis 3 év után először fordult pozitív tartományba. Átmeneti jelenségről van szó, vagy készüljünk fel a további hozamemelkedésre?

Veszélyes állatnak hitt ezer éves inka labdába csapott bele a szűzen szülő meteor, amit áron alul adtak el

Veszélyes állatnak hitt ezer éves inka labdába csapott bele a szűzen szülő meteor, amit áron alul adtak el

Számtalan fontos dolog történt idén is, újságíróként mi sem unatkoztunk 2021-ben. Németország kancellárt választott; tovább eszkalálódott az új hidegháború; berobbant az infláció; újabb koronavírus-mutánsok jelentek meg stb. A fontos hírek közepette azonban olyan dolgok is történtek, amelyek abszurditásukkal olykor megnevettették, de legalábbis megdöbbentették a szerkesztőség aktuális hírügyeletesét. A fő érdem a Magyar Távirati Iroda munkatársaié, akik év közben folyamatosan közölték a színes híreket, nekünk annyi volt a dolgunk, hogy gyűjtsük őket, és szubjektív szempontok alapján rangsoroljuk ezeket a valóban megtörtént eseményeket.

Az infláció mostantól hivatalosan sem átmeneti többé

Az infláció mostantól hivatalosan sem átmeneti többé

Az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: ezen a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző. A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? - ezt járjuk körbe a cikkben.

Vége a titkolózásnak: ma fel kell fednie az EKB-nak, hogy milyen világ jön a gigantikus pénzeső után

Vége a titkolózásnak: ma fel kell fednie az EKB-nak, hogy milyen világ jön a gigantikus pénzeső után

Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.

Eljött a nagy nap: ma este elrakja füstölgő fegyverét a Fed, amellyel felforgatta a piacokat és a gazdaságot

Eljött a nagy nap: ma este elrakja füstölgő fegyverét a Fed, amellyel felforgatta a piacokat és a gazdaságot

Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.

Szertefoszlott remények: így válik újra pokolivá az oltottak élete is

Szertefoszlott remények: így válik újra pokolivá az oltottak élete is

Az országok szerte Európában olyan lezárásokról döntöttek novemberben, amelyek részben a tavaly téli állapotokat idézik. A védekezésnek két típusa van: az országok nagyobb része csak az oltatlanok mobilitását korlátozza, kizárva őket a szolgáltatószektor egyes szegmenseiből, miközben az oltottak nagy szabadságban élnek. Másik részük viszont általános lezárásról döntött, és az oltottakat is korlátozza. A döntés felháborította a lakosság beoltott hányadát, mert az oltás felvételekor egészen más jövőképet képzeltek el. A nyugodt tél reményei szertefoszlottak - de vannak pozitívumok is. Az ugyanis látszik, hogy hosszabb távon az átoltottság növelése szigorú lezárások nélkül is megoldást jelenthetne: a magas átoltottságú országok ugyanis lényegesen lazább intézkedéseket hoztak.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Portfolio Blogger
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility