A kormány az uniós jogi atombomba árnyékában megoldaná az Erasmus-vitát

Szabó Dániel

2024. november 20. 07:49

Tovább húzódik a magyar kormány és az Európai Unió közötti vita a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságáról és a felfüggesztett uniós források feloldásáról. Miközben Brüsszel a korábban elvárt szigorúbb szabályok betartását hiányolja, a magyar fél optimista a legutóbbi törvénymódosításokkal kapcsolatban. Az idő szorít, de a magyar kormány végre megfelelő önértékeléssel kiküldi a törvényt, hogy az Erasmus- és Horizont-programokba visszakerüljenek a magyar modellváltott egyetemek és intézmények. Kedden ráadásul a hetes cikk szerinti eljárást is leporolták német kezdeményezésre az EU Tanácsban.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vita 2022 decemberében robbant ki, amikor az Európai Unió korrupciós és összeférhetetlenség aggályokra hivatkozva felfüggesztette a magyar alapítványi egyetemek részvételét az Erasmus+ és Horizont Európa programokban.

A fő problémát az összeférhetetlenségi szabályok megsértése és a politikai befolyás kockázata jelenti az Európai Bizottság szerint.

A magyar kormány az elmúlt másfél évben több lépést tett a helyzet rendezésére: politikusokat távolított el az alapítványok kuratóriumaiból, és novemberben olyan törvénymódosításokat fogadott el a parlament, amelyek egyéves várakozási időt írtak elő a politikai tisztségviselők kuratóriumi tagsága előtt.

Az Európai Bizottság azonban a korábbi közlések alapján két év várakozási időt és más, szigorúbb átláthatósági intézkedéseket vár el. Brüsszel szerint a kuratóriumi tagok csatlakozásánál az Állami Számvevőszék sem tekinthető megfelelő ellenőrző szervnek.

Azonban a hivatalos értékeléshez nem láthatott még hozzá az Európai Bizottság, mert a magyar kormány nem jelezte hivatalosan, hogy megoldottnak tekinti az összeférhetetlenségi szabályok kezelését a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál.

Ez változhat meg most: Bóka János Európa-ügyi miniszter a Népszava kérdésére közölte, hogy kiküldik a törvényt Brüsszelbe az ellenőrzésre.

A politikus a tagállamok Európa-ügyi miniszterei keddi brüsszeli vitája után kérdezték, amely a magyar EU-elnökségről is szólt, és német kérésre a jogi atombombaként emlegetett hetes cikk szerinti eljárás is újra előtérbe került. Az értékelés célja az volt, hogy megállapítsák, rendszerszinten sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői közösen vitatták meg a magyar kormány lépéseit.

A Benelux-országok szerint az elmúlt hat év során nem történt érdemi javulás, ezért a folyamatot fenn kell tartani.

Ha ez tanácsi szavazásra kerülne, akár a magyar szavazati jog felfüggesztését is eredményezhetné a tagországok döntőfórumán.

Didier Reynders igazságügyi biztos a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényről elmondta, a Bizottságnak egy hónapra van szüksége az értékeléshez, és ha a módosítások megfelelnek az elvárásoknak, az év vége előtt döntés születhet.

Arra a kérdésre viszont nem válaszolt Bóka János, hogy Magyarország év végéig több mint egymilliárd eurót veszíthet, ha nem teljesíti az uniós források feloldásához szükséges korrupcióellenes intézkedéseket az n+2 szabály miatt. A még befagyasztott 6,3 milliárd eurónyi kohéziós támogatás esetében december 31-ig kell teljesíteni a brüsszeli átláthatósági és jogállamisági elvárásokat, hogy ne vesszenek el végleg a zárolt kohéziós pénzek.

Címlapkép: Bóka János EU-ügyi miniszter a Tanács november 19-i sajtótájékoztatóján. A fotó forrása: EU/Alexandros Michailidis.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.