Még 2022-ben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat egy a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre – számolt be a 24.hu.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat az uniós források elosztásában, és a költségvetés egy részét a tagállamok teljesítménycéljaihoz kötheti. Ez a lépés eltérést jelent a korábbi gyakorlattól, amely a kohéziós támogatásokat kizárólag előre meghatározott fejlettségi kritériumok alapján osztotta el – számolt be a Politico.
Első fokon elítélt egy nőt és két lányát a Nyíregyházi Törvényszék, mert részt vettek egy olyan csalásban, amelyben valótlan tartalmú pályázatok benyújtása révén több száz millió forinttal gyarapították családi vagyonukat. Az Európai Unió Csaláselleni Hivatala (OLAF) javaslatára emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az ügyben.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
Az Európai Parlament bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszköz Magyarország számára történő decemberi felszabadítása miatt. A hét elején már a jogi szakbizottság 16-1 arányban támogatta a lépést, de a döntést csütörtökön hivatalosan is megerősítette Roberta Metsola, az EP elnöke, miután megbeszélést folytatott a képviselőcsoportok vezetőivel. A más intézményekkel szembeni jogi lépések kezdeményezésére vonatkozó végső hatáskörrel rendelkező Metsola az Európai Bíróság elé fogja vinni az ügyet, a benyújtás határidejét március 25-re tűzték ki.
Jelentős és precedensteremtő fejlemény, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága elsöprő többséggel megszavazta, hogy beperelje az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós kohéziós pénzeszköz felszabadításáról szóló, tavaly decemberi ellentmondásos döntése miatt. Az EP még egyetlen tagállami eljárás esetében sem ment perre az uniós végrehajtó szervvel, így már ezért is izgalmas a lépés. Bár elképzelhető az is, hogy újra felfüggesztik Magyarország forrásait, legalább az Európai Unió Bíróságának ítéletéig, de az is, hogy visszafizetésről döntenek. A legizgalmasabb kérdés viszont az, mennyire lehet megalapozott az Európai Parlament vádja? A lehetséges forgatókönyveket Daniel Freund német zöldpárti képviselővel vette át a Portfolio a strasbourgi plenáris ülés előtt.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúan úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. Az elinduló pernek drámai, elhúzódó hatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, hiszen így a Bizottság óvatossági alapon akár még annak az immár 12,2 milliárd eurós kohéziós keretnek a folyósítását is felfüggesztheti, amennyi jelenleg papíron elérhető Magyarország számára. Frissítés! Gyors helyzetértelmezésünk és a lehetséges forgatókönyvek ebben a külön cikkünkben olvashatók, az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója pedig itt érhető el.
Komoly változások jönnek a közbeszerzések rendszerében Magyarországon, amelyek azt szolgálják, hogy kevesebb legyen az egyajánlatos eljárás és az összeférhetelenség az elbírásánál - mondta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Portfolio, EU Források 2024 konferenciáján.
Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az Erasmus+ program esetében a kormány a pályázati határidő kitolását kérte az oktatási miniszterek múlt pénteki tanácskozásán Brüsszelben. Remélik, hogy addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentette összeférhetetlenségi aggályokat is orvosolni tudják, és az Európai Bizottság visszaengedi Magyarországot a programba.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak évente 500 milliárd eurót kell befektetnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a zöld és digitális átállásban, és tartsa a lépést az Egyesült Államok és Kína fejlődésével. Az uniós pénzügyminiszterek előtt Gentben ismertetett megállapításaiban Draghi hangsúlyozta, hogy e jelentős beruházási igény egyharmadát tagállami költségvetési forrásokból kell finanszírozni, ami uniós szinten összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé a tagállamok közötti belső támogatási konfliktusok elkerülése érdekében – írja a Politico.
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtására vonatkozó alapvető szabályok és felelős intézmények módosítását tervezi a magyar kormány a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendeletben. A tervezet egy sor változtatást tartalmaz, amelyek a közszféra szervezeteinek, közbeszerzéseknek, és az Európai Bizottságtól érkező támogatások kezelésére vonatkoznak – derül ki a most, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a jogállamisági mechanizmus, azaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszköz pozitív eredményeket hozott Magyarországon. Az uniós hivatal cáfolja a magyar kormány állításait, miszerint az Európai Bizottság elfogult módon alkalmazza a rendeletet, és hangsúlyozza, hogy az intézkedések tisztességes értékelésen alapulnak – számolt be az Eurológus.
Szerinte túl szigorúak a szabályok.
Edukációra is szükség van.
Mi történt az egyes településtípusoknál?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
