A Morgan Stanley egyik vezető stratégája szerint az S&P 500 amerikai tőzsdeindex az év végére visszapattanhat a mostani szintről, mivel az infláció valószínűleg júliusban már tetőzött. Azt is elárulta a szakember, hogy ő milyen részvényeket javasol most vételre.
Éles harc folyik a streamingszolgáltatók között: olyan óriások küzdenek egymással, mint a Netflix, a Disney+, az HBO, az Apple és az Amazon. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a minden korábbinál gyorsabb és drágább tartalomgyártást nem minden szereplő fogja sokáig bírni – legalábbis nem a mostani előfizetéses modellben. Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelennek meg a streamingszolgáltatók Magyarországon, a felhasználók szinkronnal vagy magyar felirattal hatalmas mennyiségű tartalmat érhetnek el. De hol tart a streamingháború globálisan, és mi a helyzet a magyar csatatérrel, mennyire vagyunk mi apró pont a világ legnagyobb szórakoztatóipari vállalatai számára? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Portfolio Heti podcastjében Kenderessy Szabolccsal, a SorozatWiki alapító-főszerkesztőjével.
A vártnál magasabb inflációs adat kedden alaposan megijesztette a befektetőket, a tengerentúli tőzsdéken több mint két éve nem látott eladási hullám söpört végig. A kamatemelési és inflációs kilátásokkal kapcsolatban azóta több neves guru is elmondta a véleményét, most az egykoron Soros György alatt, a Quantum alap portfóliómenedzsereként dolgozó veterán sztárbefektető Stanley Druckenmiller osztotta meg vélekedését a globális gazdaság és a részvénypiac kilátásaival kapcsolatban.
Rég volt már olyan, hogy a két legnépszerűbb befektetési alap kategória a magyarok körében a kötvény- és pénzpiaci alapok legyenek, de az augusztus nem csak ettől lett érdekes: eddig sosem látott szintet ért el az alapokban kezelt vagyon: átlépte a 8000 milliárd forintot.
Az MNB bő fél éve célvizsgálatot folytat a SET Groupnál a nyilvános közzétételek megalapozottságát áttekintve, azonban a kibocsátó hónapok óta nem teljesíti a felügyelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettségét. A jegybank emiatt kétszer már eljárási bírságot szabott ki, s szükség esetén kész akár a legsúlyosabb szankció alkalmazására is, ha a – jelenleg is tőzsdei felfüggesztés alatt álló – kibocsátó továbbra is akadályozza az MNB törvényes vizsgálatát.
A múlt héten bejelentett uniós tervek szerint az energiavállalatok extranyereségét el fogják vonni és újraosztják a fogyasztók terheinek enyhítése érdekében, elemzők szerint az OMV-t érintheti az egyik legrosszabbul a javaslat.
Továbbra is jelentős inflációs nyomással néz szembe a világ legnagyobb gazdasága, a friss adatok érkezése után több mint két éve nem látott eladói hullám söpört végig a vezető amerikai tőzsdéken. Az árnyomás szűnni nem akaró jellegéből adódóan a jegybank kénytelen folytatni agresszív kamatemelési politikáját, ezzel azonban a gazdasági visszaesés veszélyét kockáztatja. De mit gondolnak a helyzetről az elemzők és a befektetési guruk? Mégis mennyire súlyosak az inflációs kilátások, mekkora hatása lehet a gazdaságra a Fed kamatpolitikájának és mi jöhet még a tőzsdéken? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Nagy mértékben csökkent az orosz Gazprom földgázexportja a Független Államok Közösségéhez (CIS) nem tartozó országok felé, emellett az olajipari óriás vezérigazgató-helyettese is megszólalt az európai exporttilalom kapcsán.
A Shell olajipari óriás nemrég bejelentette, hogy Ben van Beurden vezérigazgató az év végével lemond tisztségéről, a szakember közel egy évtizedig állt a vállalat élén. Wael Sawan lesz a Shell következő vezérigazgatója január 1-től, ő jelenleg az olajcég integrált gáz, megújuló energiaforrások és energetikai ágazatának igazgatója.
Elérkezett az Ethereum-hálózat nagy napja, ugyanis néhány perccel ezelőtt a hálózat egy sokkal környezetbarátabb modellre váltott. Sok szempontból jelentős lépés volt ez a mai, ugyanis az energiafelhasználás csökkentése, és ezáltal az újabb befektetők vonzása felett a mostani esemény segít megágyazni olyan későbbi frissítéseknek, amelyek tovább növelik a hálózat kapacitását, skálázhatóságát, és hatékonyságát.
Augusztusban is százmilliárdok párologtak el a MÁP+-ból, soha ekkora mértékben nem csökkent még a hajdani szuperállampapír állománya, mint múlt hónapban. Ha a szeptember is ilyen lesz, akkor meglesz a fordulat: átveszik az uralmat az inflációkövető állampapírok. A MÁP+ lejtmenetét a teljes lakossági piac megszenvedte, kérdés, vissza tudják-e fordítani ezt a trendet a magasabb a kamatok és az új állampapír.
Ma délután 5 órától lesz meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a szeptember 19-től életbe lépő, új állampapírkamatokról lesz szó. Három, eddig is forgalomban lévő papír kamata emelkedett, de a kamatszintek még mindig távol vannak az infláció mértékétől, miközben a nemrég bejelentett új, 11% kamatú papír kondíciói még nem ismertek. Az adás második részében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéről lesz szó. A bizottsági elnök beszélt Ukrajna további támogatásáról, az energiaválság megoldásáról, és a jogállamisági feltételekről is.
Hétfőn hosszú idő óta először zárt 200 euró alatt a gázár az európai tőzsdén, a tegnapi stagnálás után azonban ma ismét felfelé vette az irányt a gázár. A mostani emelkedést vélhetően annak köszönhetjük, hogy még két-három hétig biztosan nem várható döntés az EU-tagok energiaválság kezelési irányairól, ez a fejlemény teret adhatott a spekulatív befektetőknek. Emellett nemrég tartotta meg szokásos évértékelő beszédét az Európai Parlament előtt Ursula von der Leyen, érdemi új bejelentést azonban nem tartalmazott a beszéd a múlt héten szintén általa bejelenetett ötpontos csomaghoz képest, inkább megismételte az üzeneteket és kibontotta a szükségességüket.
A horvát kormány mai döntése szerint az INA horvát olajipari vállalatnak minden Horvátországban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, továbbá meg kell emelnie a termelését tíz százalékkal - közölte a horvát közszolgálati televízió. A gazdasági miniszter közölte: a kormányrendeletről értesíteni fogja a Molt, amely az INA többségi tulajdonosa, 49,08 százalékos részesedésével a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a vállalatban.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője a tegnapi inflációs jelentés gerjesztette, rég látott tőzsdei eladási hullám apropóján azt mondta, hogy ő nem csatlakozott az "eladói parádéhoz", szerinte nem olyan súlyos a helyzet, mint a 2008-as gazdaság világválság előtt volt.
Nemrég közzétette első féléves gyorsjelentését a Gloster, a befektetők magas forgalom mellett kezdték el zsákolni a vállalat részvényét a kereskedés első órájában.
Jelentősen növekedő bevételről és profitról számolt be idei első féléves gyorsjelentésében a Gloster. Az elmúlt egy év sikeres felvásárlásainak következtében a nehéz világgazdasági helyzet dacára is gyorsabban növekszik a vállalat a tervezettnél, az árbevétel közel harmada már exportból származott a Glosternél, a menedzsment a jövőben ennek az aránynak a növelésére fog fókuszálni.
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerintvilágszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.