A JP Morgan friss elemzése szerint jelentős löketet kaphatnak a fenntartható (ESG) befektetések a koronavírustól, a járvány kitörése ugyanis minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezhet a zöld és társadalmi célú befektetésekre. De nemcsak a befektetések világát, hanem a vállalatvezetési és működési kultúrát is teljesen átírhatják az ESG-szempontok. Ezek a változások már elindultak.
A George Floyd halála miatt indult tüntetések arra terelhetik a vállalatokat, hogy érzékenyebbek legyenek a közösségi és környezettudatossági témák iránt és így az ESG-befektetések népszerűsége is megnőhet – mondta a Nasdaq vezető közgazdásza, Phil Mackintosh a CNBC-nek.
Kisebb fajta felháborodást keltett ESG-berkeken belül az EU legutóbbi döntése, miszerint a fosszilis üzemanyagok definíciójába nem számítja bele az olajt és gázt, ezzel pedig félrevezeti a befektetőket a környezeti kockázatok kapcsán – írja a Financial Times.
Sokszor érveltek már az ESG-alapok mellett azzal, hogy válságállóbb befektetések, mint a hagyományos társaik, és úgy tűnik, van benne igazság. A koronavírus miatti piaci pánikot ugyanis a fenntartható eszközöket tartó alapok sokkal kisebb bukóval vészelték át – írja a The Wall Street Journal.
Fontos szerepet kapott a BlackRock, az Európai Uniónak ad tanácsot abban, hogyan lehetne a fenntarthatósági szempontokat beépíteni a banki szabályozásba – számol be a hírről a Financial Times.
Számos változás söpör végig a magyar privátbanki piacon: egyre több a digitalizációt követelő fiatal ügyfél, egyre népszerűbbek a környezettudatos befektetések és átalakulóban vannak a privátbanki szolgáltatások költségszerkezetei is. A magyar privátbankok nincsenek még kutyaszorítóban, de a következő 5-10 évben számos működési alapelvet át kell gondolniuk, hiszen a menő iroda, a kávé és a titkárnő nem fogja megtartani örökre a vagyonos ügyfeleket – hangzott el mindez a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020 konferencián.
Egyre népszerűbb befektetési szempont ma már az ESG, a fenntarthatósági szempontok nemcsak a lakossági ügyfelek, hanem az intézmények számára is kulcsfontosságúak. Itthon azonban még csak nagyon kevés cégnek van ESG-minősítése, ezen a téren még lenne hova fejlődni. A Portfolio IWS konferenciájának ESG-befektetésekről szóló szekciójában szó volt arról is, hogy a hazai befektetési alapok életébe is betör az ESG, mégpedig úgy, hogy a BAMOSZ-nál minden alapot minősíteni fognak ezen szempontok mentén.
Egyre több az amerikai piacon is az ESG-nek minősített, tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő alap, ezzel együtt pedig egyre nő az aggály azzal kapcsolatban, hogy ezek az alapok és befektetéseik mégsem annyira fenntarthatóak, mint azt hirdetik. Ezt vizsgálná ki az amerikai értékpapír-piaci felügyelet – számol be a hírről a Bloomberg.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
Az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) elnöke szerint jobban kellene felügyelni azokat az ügynökségeket és hitelminősítőket, amelyek arról döntenek, mennyire zöld egy vállalat vagy befektetés. Szerinte ugyanis ez a zöldre mosás nem minden esetben megalapozott – számol be a hírről a Reuters.
Július 1-től indulhat az új, ESG-szemléletű portfólió az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárnál – derül ki a pénztár tájékoztatásából.
Összesen 120 milliárd eurónyi tőke áramlott tavaly európai ESG-alapokba, egyre több befektető keresi a zöld és etikus befektetési lehetőségeket – írja a Bloomberg.
Egyre több az olyan dollármilliárdos a világon, aki a klímaváltozást lassító vagy visszafordító megoldásokból szedte meg magát. A legnagyobb tíz ilyen vagyon tavaly év végén 61 milliárd dollárt tett ki, de a Bloomberg számításai szerint ez jóval több lesz a következő években.
Tavaly 20,6 milliárd dollárnyi tőkét vonzottak be a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi irányelveket (ESG) szem előtt tartó befektetési alapok, ami közel négyszer annyi pénz, mint amennyit 2018-ban gyűjtöttek ezek a fenntartható alapok – írja a CNBC.
Egyre komolyan veszik az ESG, tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat a bankok akkor, amikor arról döntenek, folyósítsanak-e hitelt egy cégnek – írja a The Wall Street Journal.
Egyre több befektető és világcég fordít hátat Brazíliának, miután úgy tűnik, az ország nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megmentse az Amazonas vidékét – írja a Financial Times.
Napról napra látnak napvilágot a klímaváltozással és környezetszennyezéssel járó természeti és társadalmi katasztrófák hírei. Bár a piacon évek óta elérhetőek már a környezeti és egyéb fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező befektetési alapok, az emberek idén kattantak csak rájuk igazán. Olyannyira, hogy ezekbe a befektetésekbe idén annyi pénz folyt be, mint az utóbbi tíz évben összesen. És nincs megállás: egyes becslések szerint két év múlva már több mint ezermilliárd, 20 éven belül pedig 20 ezermilliárd dollár áramlik ESG-alapokba. Jó hír, hogy már itthon is több alapkezelő kínálatában megtalálhatóak ezek az alapok, mostani cikkünkben össze is gyűjtöttük ezeket.
Egyre tudatosabbak az emberek a környezetük és a bolygó iránt nemcsak a mindennapjaikban, hanem a befektetéseikben is. Ezt bizonyítja, hogy a fenntartható befektetést célzó alapok kezelt vagyona az utóbbi években kilőtt Európában, és már Magyarországon is több ilyen alapot találni – hangzott el a K&H Alapkezelő mai sajtóeseményén.
Azzal, hogy megjelent a szuperállampapír a magyar piacon, elkezdett polarizálódni a privátbanki portfólió: az egyik felét az alacsony kockázatú és kockázatmentes termékek teszik ki, ennek nagy részét már a MÁP Plusz foglalja el, a másik részét viszont a jelentősebb kockázatot hordozó befektetések kezdik el betölteni. Izgalmas kérdéseket feszegetett a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának harmadik szekciója.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna...
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent "Mind merkantilisták vagyunk" írása Milton Friedman 1965-ös... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
