A hazai közutakon 2019 II. negyedévében 4366 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami 3,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Kimenetelüket nézve a változás még kedvezőbb, mivel az összes baleset alakulásához képest nagyobb mértékben csökkent mind a halálos (25%-kal), mind a súlyos balesetek (4,5%-kal) száma - írja a héten kiadott jelentésében a KSH.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent anyagából. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
A rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar háztartások nagyobb eséllyel kapnak rendszeresen hazautalt jövedelmet külföldi rokontól – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Statisztikai Szemle legutóbbi számában jelent meg. A különböző felmérések adatainak összegzéséből az is kiderül, hogy a hazautalt pénzt nem csak napi fogyasztásra költik el az érintettek, magasabb összeghez jutnak azok, akiknek nehezebb megtakarítani, hitelük van vagy valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárolnak.
A harmadik egymást követő negyedévben csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon, ami azt sugallja, hogy mérséklődik a munkaerőhiány. A betöltetlen álláshelyek csökkenése a versenyszférának köszönhető, azonban az állami szektor nagy bajban van. Az egészségügy és az oktatás helyzete egyre kilátástalanabb.
Júliusban az ipari termelés volumene 1,7%-kal haladta meg az elõzõ hónapi teljesítményt, ez megegyezik a múlt héten közölt előzetes adattal. Éves összevetésben 8,7%-os a (munkanaphatástól tisztított) növekedés. A szép júliusi adatban szerepet játszik a bázishatás, illetve a megelőző gyenge hómnapok is rontják a képet. Ugyanakkor annyit kijelenthetünk: nincs szó arról, hogy az év közepétõl hirtelen nagy erõvel tört rá az iparra a fejlett gazdaságok lassulása.
A keddi kereskedés második felében felemásan teljesítettek az európai részvényindexek kedden, míg a magyar tőzsde nagy eséssel fejezte be a hét második napját, a hazai blue chipek közül az OTP és a Richter teljesített a leggyengébben.
Augusztusban 3,1%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,2%-os emelkedésre számítottak. Az áremelkedési ütem a tavasszal látott 3,9%-os csúcs óta csökken, vagyis az MNB egyáltalán nincs lépéskényszerben.
A héten jön a várva várt EKB-döntés, amire hetek óta készülnek a befektetők, és akár komoly kilengéseket is hozhat az euró-dollár árfolyamban. A forintot is érdemes lehet figyelni, hiszen az augusztusi inflációs adat a legutóbbi történelmi mélypont közelében érheti a magyar devizát.
A Portfolio írt először a KSH egyik friss jelentésében található ivóvíz-minőségi adatokról, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. Megkérdeztük a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni.
A májusi megbicsaklás után júniusban és a ma közzétett adat szerint júliusban is igen dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a KSH szerint éves alapon a nyers adat alapján 6,9%-kal, naptárhatástól megtisztítva 6,4%-kal bővült a volumen. Emiatt az első héthavi átlagos növekedés is 5,8%-os mértéket ért el.
Egy sor fontos adat érkezik a héten, melyekből kirajzolódhatnak a harmadik negyedéves gazdasági kilátások. Az utóbbi hónapok lassulástól és recessziótól való félelmei után ezek a statisztikák jelentősen befolyásolhatják majd a piaci hangulatot is.
Friss tanulmányában mutat rá a KSH arra, hogy sok magyar településen gond van az ivóvíz minőségével, méghozzá nem is kicsi: a víz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket, ez pedig az egészségre is káros hatással lehet. A legérdekesebb ábrák közül szemezgettünk.
Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen egy sor fontos makroadat mellett jön az MNB kamatdöntése, vagyis a forintra is érdemes lehet figyelni a jegybanki kommunikáció függvényében. A KSH a második negyedéves felülvizsgált növekedési adatot publikálja, amiből kiderülhet, miért okozott megint meglepetést a magyar gazdaság.
Részben a rövid hét miatt nem számíthatunk sok izgalomra itthon a következő napokban. A nemzetközi piacon elsősorban a Fed kétnapos konferenciájára figyelhetnek a befektetők a hét második felében, főleg úgy, hogy most izgalmasnak ígérkezik a következő néhány hónap jegybanki szempontból.
A hét legfontosabb adata egyértelműen a második negyedéves előzetes növekedési statisztika lesz, melyből kiderülhet, lassul-e már a magyar gazdaság, vagy továbbra is ellenállunk a nemzetközi környezetnek. Emellett egyszerre két hitelminősítő is közzéteheti Magyarországgal kapcsolatos véleményét várhatóan péntek este.
3,3%-kal emelkedtek az árak júliusban, ez nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak - derül ki a KSH csütörtök reggeli tájékoztatójából.
A KSH készített egy ábrát arról, hogy melyik budapesti városrészben, milyen mértékben drágultak 2015 óta a lakások. Az árak duplázódása egyáltalán nem volt ritka, de a felmérés érdekessége, hogy nem kerületenként, hanem kerületcsoportonként vizsgálja a fővárost.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
A világgazdasági válságot követően az újonnan induló magyar vállalatok túlélési esélyei szinte folyamatosan romlottak, majd viszonylag alacsony szinten stagnáltak, annak ellenére, hogy a GDP-növekedés évek óta dinamikusnak mondható. A KSH friss jelentése alapján azonban a 2017-es év fordulatot hozott.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 I. félévében 6472 új lakás épült, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
