Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Sajtótájékoztatót tartott a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as inflációs adatok mai megjelenése alkalmából. A KSH újra kiállt az utóbbi hónapokban sokat bírált rezsielszámolási módszertana mellett, és jelezte, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nem talált kivetnivalót a hazai módszertanban.
Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
Sosem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatás a KSH friss adatai alapján. Mindeközben egyre több magyar kezdi meg a munkát külföldön.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében azt jártuk körbe, hogy miért alakult ki az a vélekedés a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) kapcsolatban, hogy esetleg nem csak szakmai alapon számolta ki a fogyasztói árindex változását. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A második blokkban az orosz ukrán háború friss fejleményeiről beszélgettünk Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Rosszul méri az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a valóságban jóval magasabb a drágulás mértéke - ezt a véleményt fogalmazta meg a napokban több közgazdász, ami aztán nemzetközi visszhangot is kiváltott. De tényleg hibás a KSH számítása? Miért támadják ennyire a hivatalt? A válaszainkkal valószínűleg egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
Novemberben 7,9 százalékra csökkent a magyar infláció a KSH adatai szerint, ez majdnem kétéves mélypontot jelent. Az MNB alapmutatói is további csökkenést jeleznek, vagyis megerősítik a kedvező tendenciát.
Az előző hónaphoz gyors javulása után lassult Magyarország külkereskedelmi mérlegének bővülése, de még így is 1 milliárd euró volt októberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bővülést az energiaárak normalizálódása okozza az import oldalán.
Novemberben 7,9 százalékra esett az infláció Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ez egy hajszállal kisebb az előzetes várakozásnál. Októberhez képest stagnáltak az árak, az év végére pedig akár 6 százalékig is eshet a ráta.
Csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana. Később a Reuters arról írt, hogy a KSH az Eurostattal egyeztet a módszertanról, ugyanis néhányan azt vetették fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának látszólagos teljesítéséhez. Csütörtök este a KSH is megszólalt az ügyben: elismerték, hogy az Eurostattal egyeztetések zajlanak, ugyanakkor leszögezték, hogy független intézményként objektíven tájékoztatnak az adatokról.
Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként - közölte az Eurostat sajtóirodája a Reuters megkeresésére. A magyar infláció számítási módszertanáról megszólalt a jegybank is csütörtökön.
Egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban, ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet – írja csütörtök reggeli kommentárjában a Commerzbank. A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében kerültek szóba hasonló kétségek - miközben Magyarország nem tartozik ezek közé -, ami már önmagában árulkodó.
Októberben meglepetésre 10 százalék alá süllyedt a magyar infláció, ezzel teljesült a kormány év végére kitűzött célja. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint innen novemberben és decemberben is további érdemi dezinflációra számíthatunk, 2024-ben azonban már nehéz lehet további csökkenést felmutatni.
Ahogy közeledik az év vége úgy egyre kevesebb lesz a nyitott kérdés a gazdaságban, ennek ellenére kifejezetten mozgalmas hetünk lesz makroadatok szempontjából. Itthon jönnek igazán lényeges statisztikák, például a novemberi inflációs adat vagy a kiskereskedelem és az ipar friss számai.
Megújult formában, kibővült tartalommal, valamint egy területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelent meg a KSH Ingatlanadattár című kiadványa, ami részletesen mutatja be a használt lakások négyzetméterárait. A települési és kerületi adatok mellett a legdrágább és a legolcsóbb utcákat is ismertetve.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
