A Finansvalp svéd személyi pénzügyi tanácsadó által az Eurostat adatai alapján készített friss tanulmány szerint Finnország az EU vezető országa a nemek közötti munkahelyi egyenlőség terén, míg Magyarország a legutolsó a tagállamok rangsorában.
Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" című műsorában szólalt meg. Szó volt többek között a kegyelmi ügyről, Sulyok Tamás köztársasági elnöki jelöléséről, az orosz-ukrán háborúról, a 2024-es választásokról, valamint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök mai budapesti látogatásáról.
Néhány órával azután, hogy a Fidesz és a KDNP bejelentette: Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli Novák Katalin lemondása után a köztársasági elnöki tisztségre, megszólalt a jelölt is.
Két orosz és egy szlovák állampolgárságú magánszemélyt levesz az Európai Unió az oroszellenes szankciós listáról, de nem azokat, akiket a magyar kormány szorgalmazott, mert a magyar javaslatot „erőteljesen visszautasította” a több tagállam – jelezte két diplomata forrás csütörtök este a Reutersnek.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a jogállamisági mechanizmus, azaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszköz pozitív eredményeket hozott Magyarországon. Az uniós hivatal cáfolja a magyar kormány állításait, miszerint az Európai Bizottság elfogult módon alkalmazza a rendeletet, és hangsúlyozza, hogy az intézkedések tisztességes értékelésen alapulnak – számolt be az Eurológus.
Az Európai Unió a hírek szerint hamarosan jóváhagy egy Lengyelországnak járó 6,3 milliárd eurós kifizetést a járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági kihívásait kezelő helyreállítási és ellenállóképességi eszközből. Ez még mindig csak töredéke az 59,8 milliárd eurós lengyel RRF és RePowerEU-tervnek, de mutatja, hogy a Donald Tusk vezette kormány próbálja orvosolni a jogállamisági problémákat, amelyeket még az előző kabinettől örökölt – derül ki a Bloomberg beszámolójából. Magyarország viszont még mindig távol lehet a források lehívásától.
Egy friss felmérés szerint a tavaly júniusi 94 százalékról mostanra 79 százalékra csökkent azon ukránok aránya, akik „baráti országnak” tekintik Lengyelországot – írja a The Kyiv Independent. Magyarország a megkérdezettek 52 százaléka szerint Ukrajnával ellenséges ország.
Európán belül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint a közel két éve tartó ukrán-orosz háború Moszkva győzelmével fog végződni – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent, 12 EU-tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásából. Továbbá hazánkban gondolják úgy a legtöbben, hogy Európának az Oroszországgal való béketárgyalásokra kellene ösztönöznie Kijevet. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik örülnének, ha Donald Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást, illetve a legtöbben nálunk vélik úgy, hogy Európának is csökkenteni kellene az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét, ha az USA jelentősen visszafogná Kijev támogatását.
Adam Bodnar, Lengyelország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere határozott üzenettel érkezett Brüsszelbe: kormánya dolgozik a jogállamiság gyors helyreállításán és azon, hogy visszanyerje vezető szerepét az Európai Unióban. Bodnar kifejezte eltökéltségét a 7. cikk szerinti eljárást kiváltó jogállamisági válság megoldására, és kijelentette, hogy Lengyelország készen áll arra, hogy ismét az EU egyik vezető tagjává váljon. Erre hamarosan sor is kerülhet a politikus szerint, ami azt jelentené, hogy már csak Magyarország ellen folyik majd az uniós jogi atombombaként emlegetett eljárás – derül ki a Politico beszámolójából.
Magyar részről "erősnek tűnik az akarat" Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére - jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.
Bő másfél évtizede még mindenki a kínai autógyártókon röhögött, esetlen formatervű, vállalhatatlan minőségű autókkal akarták meghódítani a nyugati piacokat, csúfos kudarc lett a vége. Eltelt néhány év, és most már ott tartunk, hogy a kínai piacon brutális versenyben, sokszor állami támogatásokkal megerősödött cégek megtanultak autót gyártani, sok szempontból pedig már az élvonalba tartoznak, és elkezdik meghódítani a világot. Az autóik még mindig nem tökéletesek, a tartósság továbbra is nagy kérdés, de néhány nyugati gyártót már simán vernek, nem nagyon röhögi már ki senki a kínaiakat. A világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának, a Magyarországon autógyárat építő BYD-nak a városi terepjáróját, az Atto 3-at teszteltük egy hétig, ez az autó jó példa arra, hogy mennyire feljöttek a kínaiak.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adatról lesz szó, ami igencsak rácáfolt az elemzői várakozásokra. Erről Madár Istvánt, lapunk makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy az Európai Parlament is jóváhagyta az EU szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusát, így pedig egyre valószínűbb, hogy Magyarország sem kerülhet el egy újabb kötelezettségszegési eljárást, ezennel a büdzsé folyamatai miatt. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk.
Németország gazdasági gyengélkedése a negyedik negyedévben kihatott az Európai Unió keleti országaira, ami aggodalmat keltett a régió idei fellendülésének várható ütemével kapcsolatban. Románia bruttó hazai terméke váratlanul 0,4%-kal zsugorodott, dacolva a bővülésre vonatkozó előrejelzésekkel, míg Magyarországon és Lengyelországban stagnálást mutattak az utolsó negyedévben.
A szerdán közzétett negyedik negyedéves euróövezeti, illetve a lengyel GDP is stagnált negyedéves alapon – derült ki az Eurostat, illetve a lengyel statisztikai hivatal jelentéseiből. A KSH adatai szerint a magyar GDP is stagnált ebben az időszakban, igaz ez meglepte az elemzőket.
Az egyik legismertebb magyar vonatkozású adóítélet a Docler ÁFA-ügye volt, de most is születnek érdekes ítéletek és vannak függő ügyek az Európai Bíróság előtt, amelyek egyes adóhatósági eljárásokat nem csak az uniós adószabályokkal, hanem az alapvető jogokkal is összeegyeztethetetlennek találnak.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.