Több jelentés szerint is fokozták aktivitásuk azok a külföldi hálózatok, amelyek megpróbálnak beleavatkozni az európai parlamenti választásokba, valamint a tagállami referendumokba. Az Európai Parlament friss jelentése szerint is már egy láthatatlan háború zajlik az uniós választások integritása ellen, amely ellen fokozott erőfeszítésekre van szükség. Nemcsak Oroszország, de Kína is számos műveletet indított az EU-ban, ráadásul a gyanú szerint az ázsiai ország egyetemeken és kutatásokon keresztül befolyásolja az európai választásokat – többek között erről beszélt Vladimir Bilčík szlovák néppárti európai parlamenti képviselő lapunknak.
Belgium az elmúlt hónapokban több tucat orosz diplomatát utasított ki, akik egyértelműen kémtevékenységet folytattak - közölte Alexander De Croo belga miniszterelnök az RTL televízió műsorában, amelyet a The Brussels Times belga hírportál idézett.
Bár a szakadár Transznisztria Moszkva segítségét kérte a gazdasága megvédése érdekében, az ukrán hírszerzés még is úgy értékeli: az oroszbarát szakadárok döntése áthúzta a Kreml terveit - számolt be róla az RBC Ukrajna.
Věra Jourová, a Bizottság alelnöke átfogó „demokrácia körútra” indult Európa-szerte, és az európai választások előtt az orosz propaganda elleni fokozott éberségre szólít fel a tagállamokban. A Politico Playbooknak adott kedd esti exkluzív interjújában a biztos azt mondta, hogy két olyan ország is van, ahol az orosz narratívát a kormányoktól halljuk. Szerinte ezek Magyarország és Szlovákia.
A francia Viginum szervezet egy jelentős, az oroszok által tervezett dezinformációs kampány előkészületeit azonosította az európai országokban, köztük Franciaországban, Németországban és Lengyelországban. A "Portal Kombat" kódnevű kampány Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójának második évfordulójához és a közelgő júniusi európai parlamenti választásokhoz kapcsolódik a jelentés szerint.
Az Európai Bizottság sürgeti a nagy technológiai vállalatokat, köztük a Google-t és a Metát, hogy foglalkozzanak a fehéroroszországi kormánypárti kiadványokat előnyben részesítő algoritmikus elfogultságával kapcsolatos aggályokkal. A száműzetésben élő fehérorosz újságírók azt állítják, hogy a Lukasenko elnök rendszerével szemben kritikus tartalmakat a kormány cenzúrázási szabályaihoz igazodó keresőalgoritmusok akadályozzák. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke ezért nyomás helyez a Big Tech-re, hogy küzdjön a propagandával és a dezinformációval szemben, valamint a platformszolgáltatóknak elő kell mozdítania a médiaszabadságot. Brüsszel pedig nem csak a fehérorosz ajánlóalgorimtusokat söpörheti el.
Kína azzal vádolja az MI6-et, hogy külföldi állampolgárokat alkalmaz annak érdekében, hogy adatokat gyűjtsenek az ázsiai nagyhatalomról - írja a Reuters.
Az EU vizsgálatot folytat az X közösségi médiavállalat, korábban a Twitter ellen, mivel a gyanú szerint megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy leállítja hirdetéseit a X - korábban Twitter - internetes közösségi oldalon, azzal az indokkal, hogy az "elmúlt hetekben a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd riasztó mértékű növekedését tapasztalták."
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) az átfogó technológiai szabályozás új korszakát nyitja meg, és ahogy az adatvédelmi szabályozás nemzetközi sablonja lett a GDPR-rendszer, úgy a nagy platformszolgáltatókat célzó új irányelv is hamar világszerte norma lehet. Az ajánló algoritmusok rendszerének átláthatóvá tételétől kezdve, a tartalom moderáláson át az álhírek és a káros tartalmak szűréséig rengeteg új kötelezettségnek kell megfelelnie az olyan szereplőknek, mint a Google, a Facebook vagy az X névre átkeresztelt Twitter. A konfliktusok garantáltak, de a végén még a demokratikus rendszereket is megerősítheti a direktíva, gyökeresen árformálva az európai választásokat.
Mintegy 50 civil szervezet nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy szerezzen érvényt a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek (Digitial services act, DSA), és biztosítsa, hogy a jelentős közösségi médiaplatformok megvédjék a 2024-es választásokat a dezinformációtól. A követelések között szerepel a továbbfejlesztett ajánló algoritmusok, a hamis információk láthatóságának csökkentése és a célzott politikai hirdetések megszüntetése. Bizonyos kérések végrehajthatósága továbbra is bizonytalan.
Egyre több mesterséges intelligencia által generált, valóságosnak tűnő kép- és hanganyag bukkan fel az interneten, amelyeken közszereplők és magányszemélyek jelennek meg olyan helyzetekben, amelyek soha nem történtek meg. Egyre többet hallani olyan csalási akciókról is, amelyek során az áldozatoktól rokonaik lemásolt hangjának segítségével csaltak ki jelentős összegek. A jelenséget deepfake-nek hívják, vagyis olyan videó- és hanganyagokról van szó, amelyeket valóban létező felvételek feldolgozásával generálnak AI-szoftverek. Különösen ijesztő, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően a hamis felvételeket egyre olcsóbban és szinte már belépő szintű informatikai tudással is létre lehet hozni. A kormányok egyelőre megkésve kullognak az események után, így érdemes áttekinteni, hogy egyénileg hogyan védekezhetünk a deepfake-csalók ármánykodása ellen.
Az Ukrán Nemzeti Rendőrség kiberosztálya egyújabb hatalmas botfarmot számolt fel. A hatóságok több mint két tucat helyszínen végeztek házkutatást, és több mint 100 embert állítottak elő - írja a Bleeping Computer.
Tajpej bejelentette, hogy biológiai kutatási és fejlesztési laboratóriumokat hoznak létre a biológiai hadviselés elleni védekezés megerősítésének részeként. A hír felvetette a gyanút, hogy a sziget biológiai fegyvereket szeretne fejleszteni, ezt azonban Tajvan vezetése azonnal cáfolta - írja a South China Morning Post.
Kína félretájékoztatási kampányt indított, többek között olyan hamis hírekkel, amelyek szerint Tajvan elnökének "menekülési terve" van egy kínai invázió esetére - állítják tajvani tisztviselők. A kampány célja, hogy aláássa a morált és nyomást gyakoroljon a szigetre, hogy elfogadja Kína szuverenitását - írja a Reuters.
A Twitter beleegyezett, hogy elfogadja az Európai Unió szigorú dezinformációs törvényeit - adta hírül a Guardian. Az EU figyelmeztette Muskot, hogy globális bevételeinek akár 6%-át kitevő bírságra, vagy akár az Európában való teljes betiltásra is számíthat, ha nem felel meg a törvényeknek.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
