A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Szombathely a következő hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint forrást kap majd a 2014-2020-as ciklusban kapott 208 milliárd forint után - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.
Mivel perrel fenyegette meg az Európai Parlament az Európai Bizottságot amiatt, hogy nem tett semmi konkrétat január óta a jogállamisági rendelet érvényesítésére Magyarországgal, Lengyelországgal és más tagállamokkal szemben, hirtelen előállt egy 28 oldalas vázlattal a Bizottság, hogy konzultáljon a tartalmáról, de ez a taktika inkább csak az időnyerést szolgálja – rajzolódik ki a Politico által szemlézett anyag alapján.
Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.
Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint csak kb. 11 tagállam adhatja le a félhivatalos határidőig, április 30-ig, a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet (RRF) és valószínűleg a csúszva teljesítők közé fog tartozni Magyarország is – írja friss brüsszeli információi alapján az EU-Monitor. A lap tudomása szerint éppen a magyar reform- és beruházási terv lesz a fő téma Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök e hét pénteki egyeztetésén, amely alapján nyilván csiszolják még a magyar tervet. Lényeges az is, hogy egyáltalán nem tragédia, ha a tagállamok csúsznak a terveik leadásával, mert később úgyis nehezebb azokat módosítani és a csúszva leadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat később is fogják jóváhagyni Brüsszelben.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.
Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.
Egy nagy, 14 milliárdos forintos dél-pesti kerékpáros és zöld fejlesztést jelentett be az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretének terhére a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért helyettes államtitkára a Facebookon.
A Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret nem 25, hanem 60 milliárd forintot takar, amelyen felül az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd, a közlekedésfejlesztési programból (MIOP) pedig további több, mint 500 milliárd forint jut majd a fővárosnak és térségének a következő 7 évben – hangsúlyozta egy Facebook-posztban az eddig ismeretlen számokat Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
Több mint 5,3 milliárd forint európai uniós támogatásból új többfunkciós létesítmény épül Kecskeméten, amelyben új tűzoltólaktanya is helyet kap - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn MTI-vel.
A 2014-2020-as ciklushoz képest a 2021-2027-es időszakban jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.
Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
