Oroszország gázkitermelést tervez az Azovi-tengeren, összesen 22 lelőhelyet terveznek feltárni az Ukrajnától elvett térségben - jelentette az Ukrainszka Pravda.
A globális földgázfogyasztás 2024-ben újra növekedésnek indult és rekordszintet ért el, ami rávilágít a megújuló energiaforrások korlátaira a növekvő energiaigények kielégítésében.
Szijjártó Péter csütörtök reggel bejelentette, hogy Oroszország októberig meghosszabbította azt a rendeletét, amely lehetővé teszi hazánk számára az orosz földgáz importját. Bár a 2022-ben kiadott rendelet valóban megkönnyíti a fizetések teljesítését, a helyzet ennél összetettebb. Ezért megnéztük, hogy milyen mechanizmusok és háttérfolyamatok teszik lehetővé a gázkifizetéseket.
Egy friss uniós rendelet miatt egyre sürgetőbbé válik a Mol számára az orosz olajról való leválás, a kutatás-termeléssel foglalkozó Upstream szegmensnél ebben fontos szerepet játszhat Azerbajdzsán: a társaság ugyanis nemcsak a világ egyik legnagyobb offshore olajmezőjében van itt jelen, hanem nemrég szárazföldi kutatási területeken is új lehetőségeket kapott, az első kutatási fázis után pedig 30 évre kapja meg a kitermelési jogokat. Marton Zsombor, a Mol kutatás-termelés üzletágának vezetője a Portfolio-nak adott interjúban beszélt az azeri terjeszkedés okairól, a hazai kutatási sikerekről, valamint arról, hogyan tud a cég hatékony működéssel és alacsony költségszinttel felkészülni egy volatilis olajpiaci környezetre.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a gázellátás biztonságát szolgáló rendelet módosításáról. Bár a 90%-os kötelező töltöttségi szint megmarad, több fontos változtatást is belecsempésztek az új szabályokba.
Zárás előtt nem sokkal már közel 14%-os mínuszban jár a holland TTF gáztőzsde irányadó jegyzése, miután Donald Trump a kora hajnali órákban bejelentette: fegyverszünet született Irán és Izrael között. A geopolitikai feszültségek enyhülése azonnali árfolyamreakciót váltott ki a piacon, látványos esést okozva a földgáz jegyzésében.
A közel-keleti konfliktus drámai hatással van nemcsak a kőolaj-, hanem a földgázpiacokra is: egyik napról a másikra 10–15%-os ármozgások alakultak ki az európai gázpiacon. Bár a legfrissebb fejleményekből nehéz megállapítani, hogy az eszkaláció vagy deeszkaláció irányába tartanak a folyamatok, a Hormuzi-szoros fölött továbbra is ott lebeg Irán démoklész kardja. Ezért megnéztük hogy mindez milyen hatással lehet az európai – köztük a magyar – földgázárakra és ellátásra.
Nagyot zuhant a mai kereskedésben az európai földgáz határidős jegyzése, az Izrael és Irán közti tűzszünet megkötésére reagálnak ilyen hevesen a befektetők.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az Izrael és Irán közötti konfliktus három súlyos csatornán keresztül veszélyezteti Európát: az energiabiztonságot, a tengeri áruszállítást és a migrációs nyomást. A tárcavezető kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros elzárása globális olajellátási zavarokat okozhat, a kereskedelmi útvonalak blokádja inflációt gerjeszthet, míg a közel-keleti instabilitás újabb migrációs hullámokat indíthat el. A kormány vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot is, hogy értékelje a gyorsan romló biztonsági helyzetet.
A közel-keleti konfliktust követően nem csak az olaj, hanem a földgázárak is emelkednek. A folyamatban kisebb enyhülést hozott a mai, pénteki kereskedési nap - de a kockázatok továbbra is nyomás alá helyezik a piacot.
A belföldi energiakitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium. A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre - közölte a tárca. Az Energiaügyi Minisztérium a kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.
A külgazdasági és külügyminiszter Szentpétervárról jelentkezett be, ahol energetikai megállapodásokról folytat tárgyalásokat. Látogatása közvetlenül azután történt, hogy az EU kedden ismertette az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási tervét.
A megnövekedett geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok ellenére 2025-ben rekord értékű, 3300 milliárd dollárnyi beruházás valósulhat meg a globális energiaszektorban. Bár első pillantásra egyértelműnek tűnhet, hogy hová áramlik ez a hatalmas összeg, a beruházási folyamatok mögött számos meglepő tendencia rajzolódik ki.
Az európai- és a magyar versenyképességnek csak egy része a magas energiaár, legalább akkora, vagy még fontosabb része a meglevő szabályozási környezet, illetve az, hogy milyen hozzáadott értékű terméket tudunk legyártani – hangzott el a Portfolio EnergyTalks podcastjában, ahol Pletser Tamás, az ERTE Bank olaj és gázipari elemzője, valamint Rékai Gábor, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökségi tagja, az E.ON képviselője beszélgetett a hazai földgázpiac kihívásairól. A szakértők szerint a földgáz szerepe az áramtermelésben a következő évtizedekben is meghatározó marad, miközben a megújuló energiaforrások terjedésével nő a kiegyenlítő kapacitások iránti igény.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re? Az EnergyTalks második epizódjában a földgázbeszerzés realitásairól, alternatív forrásokról, valamint a rezsivédelem ipari hatásairól beszélgetünk. Vendégeink Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, valamint Rékai Gábor, az E.ON szakértője és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökségi tagja. A beszélgetésben szó esik az LNG-szállítások jövőjéről, az EU közös gázbeszerzési terveiről és arról is, mit tehetnek a hazai vállalatok az energiabeszerzési kockázatok ellen.
Az Európai Bizottság bemutatta az orosz energiahordozók kivezetéséről szóló rendeletjavaslatát, amely szigorú határidőket szab, ugyanakkor Magyarország számára átmeneti mentességet biztosít. Szijjártó Péter a javaslat közzétételét követően nem sokkal Facebook-videóban reagált a döntésre.
Elbizonytalanodtak a befektetők.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között hamarosan meglehet a nagy üzlet.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
