Erős földrengés rázta meg Ecuadort
Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint 6,7-es erősségű földrengés rázta meg Ecuador délnyugati részét szombaton, az első hírek szerint legkevesebb négy ember meghalt, és anyagi károk keletkeztek.
Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint 6,7-es erősségű földrengés rázta meg Ecuador délnyugati részét szombaton, az első hírek szerint legkevesebb négy ember meghalt, és anyagi károk keletkeztek.
Az ukrajnai háború és energiabiztonsági kérdések álltak Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő ankarai tárgyalásainak középpontjában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.
Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai rekonstruálták a Kárpát-medence legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek – közölte az ELTE.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.
A 100 milliárd dollárt (35,45 ezermilliárd forint) is meghaladják a törökországi földrengés okozta károk, az ENSZ a jövő héten donorkonferenciát rendez az összeg előteremtésére - jelentette be kedden a világszervezet Fejlesztési Programjának (UNDP) törökországi irodavezetője.
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy miért zavarta meg az elemzőket Virág Barnabásnak az MNB alelnökének, a keddi kamatdöntést követő értékelője, mikor csökkenhet az irányadó kamat és mi lesz ennek a következménye. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második rész témája, hogy Törökország belpolitikai botrányoktól, egészen elképesztő mutyiktól hangos három héttel a földrengés után úgy, hogy hamarosan választások lesznek. Kikezdi-e Erdogan hatalmát ez a helyzet? Erről Kerekes Miklóssal, a Portfolio globál rovatának elemzőjével beszélgetünk.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában továbbra is május 14-ét javasolta az idei köztársaságielnök- és parlamenti választás időpontjaként a február 6-i földrengések árnyékában.
Már három hét telt el a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító földrengések óta, és miközben szinte naponta robbannak ki a botrányok, még egyetlen török politikus sem mondott le. Történik mindez úgy, hogy az óriási anyagi pusztításon túlmenően emberemlékezet óta nem látott számú halálos áldozatról számoltak már be eddig is, és várhatóan ez tovább emelkedik majd. Törökországban néhány hónap múlva választásokat tartanak, és a hosszú ideje gyengülő gazdasági helyzet közepette a kormány úgy tűnik, úgy értelmezi a helyzetet, hogy most sem szabad a gyengeség jelét mutatni: nem mondhat le senki, és inkább a médiát és a kritikát kell korlátozni, minthogy politikai felelősségvállalásra kerüljön sor. A botrányok sorozata azonban végül talán megváltoztatja ezt a helyzetet, így érdemes végignézni, mi borzolta a kedélyeket az országban az elmúlt héten.
Több tízezer halott, összedőlt épületek százai: ezt okozták a rendkívül nagy erejű földrengések Törökországban február elején. Valószínűleg sok magyar elgondolkodott azon, hogy mi történne, ha egy hasonló mértékű katasztrófa pusztítana Magyarországon. A jó hír az, hogy nem valószínűsíthető egy 6,5-ös értéknél nagyobb földrengés hazánkban, ráadásul ha már megtörtént a baj, a lakásbiztosítások is segíthetnek. Egy hatalmas katasztrófa esetén viszont az is előfordulhat, hogy nagyobb a kárösszeg, mint a biztosító tartaléka, ekkor a viszontbiztosítókra támaszkodnak. A földrengés elleni biztosítási fedezetekről az Uniqa kárrendezési igazgatóját, Vereczki Andrást, és a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettesét, Kaszab Attilát kérdeztük.
Az EU humanitárius segélyszállítmányokat szervez a törökoroszági és szíriai földrengés túlélői számára, miután régió történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófáját követően rengeteg ember vesztette el otthonát és megélhetését, ezért sürgősségi segítségre szorulnak - jelentette be az Európai Bizottság vasárnap.
Az évek óta polgárháború sújtotta Szíriát is erősen érintették az elmúlt hetek földrengései, és még ha kevesebb is a halálos áldozatok száma, a nemzetközi segélyek is sokkal kevésbé jutnak el az országba. A kialakult helyzet kezelésére egészen eltérő lehetőségei vannak a kormány és az ellenzék által ellenőrzött részeknek. Az azonban mindkét esetben igaz, hogy messze nem érkezett elég segítség. A rendelkezésre álló erőforrások a mostani helyzet kezelésére sem biztos, hogy elegek, egy újjáépítésre pedig biztosan elégtelenek.
Csaknem kétszáz embert - többségükben építési vállalkozókat - vettek őrizetbe Törökországban az ország déli részében pusztító földrengés során összeomlott épületekkel kapcsolatos hanyag munkavégzés gyanújával - közölte szombaton Diyarbakirban tartott sajtótájékoztatóján Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter.
Meghaladta az ötvenezret a Törökország és Szíria határvidékén február elején történt földrengéssorozat halálos áldozatainak száma a két ország által közölt legutóbbi adatok szerint.
Román szakértők a következő hetekben is sok földrengésre számítanak Vrancea térségében, amely aktív szeizmikus zónának számít - adta hírül csütörtökön a román média.
A Brown Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology kutatócsapata létrehozott egy mesterséges intelligenciát, amely képes megjósolni a ritka és pusztító természeti katasztrófákat. Ezek az események hirtelen következnek be, és kevés jelet adnak magukról, így a modellnek nagyon kicsi adathalmazon kell dolgoznia. A mesterséges intelligencia ehhez egy aktív tanulásnak nevezett rendszert használ, amely folyamatosan gyűjti az adatokat a bekövetkező eseményekről, hogy az érintetteknek legalább idejük legyen elmenekülni - írja a BigThink.
A kínai földtani intézet szerint 7,2-es magnitúdójú, az amerikai intézet szerint 6,8-as erősségű földrengés volt Tádzsikisztán területén, nem mesze a kínai határtól, szerencsére gyéren lakott területen.
A Törökországot az elmúlt két hétben megrázó földrengések sorozata már az első naptól kiélezte Erdoğan és az ellenzéke közötti ellentétet. Ennek az egyik aspektusa az építőipar helyzete, az előírások be nem tartása, a korrupció és a nepotizmus körüli viták, van azonban az érmének egy másik oldala is. Törökországban idén választásokat tartanak legkésőbb június 18-án, azonban nem sokkal a földrengés előtt Erdoğan és kormánya május 14-ére tűzte ki szóban az új időpontot. Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban ezzel kapcsolatban kétféle véleményt lehet főleg hallani: vagy azt, hogy Törökországban a politikusok között szó sincs a választások elhalasztásának eshetőségről, vagy azt, hogy teljes a bizonytalanság az időpontot illetően. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb, és a szereplők érvei is jelentősen eltérnek a külsős várakozásoktól.
Korábban, az év legígéretesebb építőipari projektjeit bemutató cikkünkben már írtunk a 330 méteres Main Towerről, amely elkészültekor Tokió valaha épült legmagasabb épülete lesz. A B1M cikkéből kiderült, hogy a torony magasságának köszönhetően újdonságnak számít, a földrengésálló épületek azonban már jól ismertek Tokióban, a város építési szabályzata és technológiája a 2011-es földrengés óta, amely országszerte több ezer épület pusztulását okozta, megerősödött.
Újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Törökországot az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint. A rengéseket Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezték.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy Joe Biden amerikai elnök Ukrajnába látogatott, és milyen főbb folyamatok zajlanak most a háborúban. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében (12:20-tól) arról a gazdasági beavatkozási hullámról volt szó, amit Törökország hajt végre a gazdaságában. Nyáron választások jönnek, Erdogan pedig már a nyugdíjpénzekkel stabilizálja a tőkepiacokat. Erről Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjét kérdeztük, aki egy elemzést publikált erről a Hold blogján.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Látványos csapatösszevonásokat látni a frontok mögött.
Minimum kérdéses, mi lesz a tárgyalásból.
Összességében mégis nőtt a cég profitja.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
