Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4%-kal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.
Már egy hónap eltelt az idei évből, de a világgazdaságra vonatkozó konszenzusos előrejelzés továbbra is óvatosan optimista, a legtöbb jegybank és elemző puha földet érést prognosztizál, vagy akár azt jelzi előre, hogy egyáltalán leszállásra sem lesz szükség. Még kollégám, Nouriel Roubini – aki híres arról, hogy kendőzetlenül szokta borús előrejelzéseit megfogalmazni – is azt vallja most, hogy a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztére van a legkisebb esély.
Decemberben az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt a novemberitől. Az adat tulajdonképpen nem is olyan csúnya a tegnapi gyászos exportstatisztika fényében, ám a magas bázis miatt ez azt jelenti, hogy éves alapon 8,7%-os a visszaesés. A lejtmenetre jellemző, hogy 2023 második felének hat hónapjából négyben esett a termelés havi alapon.
A Vörös-tengeren kialakult feszültségek miatt az egekbe szöktek a szállítási költségek, ez pedig megakaszthatja az infláció elleni világszintű küzdelmet - közölte hétfőn az OECD.
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.
A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.
Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.
Idén várhatóan 2,6%-os lehet a globális GDP-növekedés a tavalyi 2,7% után, aztán a jövő évtől érdemi élénkülésre számít több, mint ezer gazdasági szakértő – derült ki az ifo német gazdaságkutató intézet és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet kedden publikált felmérésének adataiból.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
A negyedik negyedévben a kínai gazdasági teljesítmény 1%-kal haladta meg az előző negyedévit. A harmadik negyedévben (a most felülvizsgált adatok szerint) még 1,5%-os volt a bővülési ütem, vagyis lassult a világ második legnagyobb gazdasága. Éves alapon 5,2%-os volt a növekedés, ami ugyan magasabb az harmadik negyedévben látott 4,9%-nál, de egy hajszálnyit így is elmarad a várakozásoktól. A friss adat nem írta át az elemzők korábbi helyzetértékelését, miszerint Kína strukturális problémái miatt nem tér vissza a koronavírus-válság előtti lendülethez, a gazdaságpolitikától pedig további élénkítő lépések várhatók.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
A kínai fogyasztói árak decemberben már a harmadik egymást követő hónapban mutattak deflációt, ami fokozta a pekingi döntéshozókra nehezedő nyomást, hogy élénkítsék a fogyasztói bizalmat a világ második legnagyobb gazdaságában – írja a Financial Times.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
A Világbank 2,6 százalékra javította a 2023-as globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusban becsült 2,1 százalékról. Az idei évvel kapcsolatos várakozásán nem változtatott, továbbra is 2,4 százalékos világgazdasági bővülést vár.
Kiegyensúlyozott, 4 százalék feletti gazdaság növekedés lehet az idén - mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán az MTI összefoglalója szerint. A nemrégiben kinevezett helyettes államtitkár ezzel a friss prognózisával még a kormány hivatalos előrejelzésénél is optimistább.
A globális gazdaság növekedése idén 2,4 százalékra lassul a tavalyi 2,7 százalékra becsült szintről, ezzel tovább távolodik a Covid-járvány előtti 3 százaléktól. Az elhúzódó szigorúbb hitelfeltételek és a magasabb hitelfelvételi költségek "erős ellenszél" az eladósodott világgazdaság számára, különösen a szegényebb fejlődő országok esetében, és befektetésekre van szükség a gazdasági növekedés újraindításához - olvasható a "Világgazdasági helyzet és kilátások - 2024" című ENSZ-jelentében.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A velencei esküvő visszhangja.
Jobban teljesített a várakozásoknál.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
