Kína szerint az Egyesült Államok "nagy visszalépést" tett Tajvannal kapcsolatos álláspontjában, és felszólította az amerikai felet, hogy javítsa ki hibáit - közölte a kínai külügyminisztérium.
Félmillió orosz katona harcol a „különleges műveleti zónában,” akik hallani sem akarnak semmilyen béketárgyalásról, helyette Oroszország totális győzelmét akarják látni – mondta el egy Dizájner hívójelű orosz lövész egy orosz haditudósítónak.
Az Európai Uniónak közvetlenül részt kell vennie az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokban, hogy meghatározza saját biztonsági jövőjét, valamint Európának egy „új biztonsági architektúráról” kell tárgyalnia Oroszországgal – hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke. Kijelentései azután hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, ami aggodalmat keltett az európai fővárosokban. A NATO főtitkára szerint Európának konkrét javaslatokat kell tennie, ha valódi befolyást akar gyakorolni a háborút lezáró megállapodásra.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentést tett közzé vasárnap az ukrajnai háborúról, közelebbről a Pokrovszk bevételére irányuló orosz törekvésekről.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található Bukavu városában az M23 lázadócsoport jelentős előrenyomulást hajtott végre. A szemtanúk és a fegyveres csoport beszámolói szerint a lázadók vasárnap a város központjába jutottak, miközben a kormányerők részéről csak csekély ellenállásba ütköztek – írja a Reuters.
Az iraki kormány és a kurd regionális vezetés között folynak az egyeztetések a Törökországba irányuló olajexport újraindításáról. A közel két éve leállított vezeték üzembe helyezése jelentős bevételt hozhat Iraknak, ráadásul az újraindítás enyhíthetné a globális olajpiacokra nehezedő nyomást - írta a Bloomberg.
Az európai biztonság érdekében kemény döntésekre és áldozatokra van szükség - jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a müncheni biztonsági konferencián. A politikus hangsúlyozta, hogy Európának fel kell készülnie a kihívásokra, miközben az Egyesült Államok még keresi a megfelelő stratégiát az ukrán válság kezelésére - számolt be a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a NATO-nak kell Ukrajna biztonsági garanciáinak alapjául szolgálnia. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha ez nem lehetséges, akkor meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy Ukrajnában a NATO egy másik formája jöjjön létre.
A kínai külügyminiszter, Wang Yi a müncheni biztonsági konferencián több európai vezetővel is tárgyalt. Peking kész fokozni a kommunikációt az Európai Unióval és a NATO-val, valamint konstruktív szerepet vállalna az ukrajnai konfliktus rendezésében, írja a Reuters.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Ukrajna csak olyan békeszerződést fogad el, amely az ország részvételével valósul meg. Emellett Zelenszkij arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy hozzanak létre egy közös európai haderőt, írja a Reuters.
A német kormány várhatóan módosítja az államadósság alkotmányos korlátját, hogy kivételt tehessen a védelmi és biztonsági kiadások esetében. Olaf Scholz kancellár a müncheni biztonsági konferencián beszélt erről a lehetséges változtatásról, amely az adósságfék lazítását eredményezné, írja a Reuters.
Többpólusúvá váló világunkban az Egyesült Államok relatív súlya egyre csökken, ezzel párhuzamosan azonban új pólusteremtő hatalmak jelennek meg a színen. Miközben a világot egyre inkább az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozza meg, Oroszország pedig régi befolyása újraélesztésével próbálkozik, új kihívók is megjelentek, akik szintén szerepet követelnek a nagy globális játszmában. Az éppen Münchenben zajló biztonsági konferencia az esemény előtt adta közre éves biztonsági jelentését „Multipolaritás” címmel, amelyben külön fejezetet kapott három ilyen kihívó: India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság. Cikkünkben ezeket a fejezeteket ismertetjük.
Janek Kesselmann, az észt katonai hírszerzés helyettes vezetője elmondta, értékelésük szerint az oroszok januárban minden egyes megszerzett négyzetkilométerért 100 katonát vesztettek halottakban és sebesültekben. Kesselmann szerint ha Moszkva a jelenlegi ütemben folytatja területszerzését, 2075-re tudja elfoglalni egész Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna szinte bármiről hajlandó tárgyalni, engedményt tenni a háború lezárása érdekében, de van egy dolog, amibe soha nem fog beleegyezni: ez pedig az ország orosz megszállás alatt lévő területeinek elismerése, mint az Oroszországi Föderáció része – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencián.
Az ukrán kormány elkészítette az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás tervezetét, amelyet átadott az Egyesült Államoknak felülvizsgálatra. A dokumentum célja, hogy megnyissa az ország jelentős ásványkincs-készleteit az amerikai befektetők előtt, cserébe biztonsági garanciákat remélve Washingtontól az orosz-ukrán háborút lezáró békemegállapodás részeként.
Európa hibrid háborúban áll Oroszországgal, Ukrajna segítsége nélkül lehet, hogy nehéz helyzetben lesz a kontinens – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Politicónak. Smihal úgy látja, az ukrán haderő Európa egyik elsődleges védelmezője és az egyesített európai hadsereg alappillére lehet.
Európának erősítenie kell védelmi és gazdasági képességeit, és növelnie kell gazdasági függetlenségét. Trump visszatérését egyfajta lökés lehet, amely arra ösztönzi az EU-t, hogy befektessen saját védelmébe, gazdaságába és technológiájába. Az EU-nak most kell gyorsítania és cselekednie, mivel nincs más választása, és elfogyott az idő, fel kell oldania a pénzügyi korlátozásokat, valamint új gazdasági stratégiát kell kidolgoznia – mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke egy interjúban, amelyben Donald Trump visszatérését elektrosokknak nevezte, amely arra készteti Európát, hogy saját jövőjéről és Ukrajna helyzetéről is maga gondoskodjon.
Az Egyesült Államok szankciókat, sőt, katonai akciót is használhat abban az esetben, ha Oroszország nem hajlandó békét kötni Ukrajnával és biztosítani a kelet-európai ország hosszútávú függetlenségét – jelentette ki JD Vance amerikai alelnök.
Nem lett volna szabad kizárni Oroszországot a G7-ből (régebben G8), mivel fenn kell tartani a dialógust a keleti nagyhatalommal – mondta el Donald Trump amerikai elnök egy sajtótájékoztatón.