A Magyar Telekom és a 4iG után a Yettellel is együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány hálózatfejlesztésre. A magyarországi digitalizáció fejlesztését szolgáló együttműködést közös nyilatkozatban erősítette meg ma a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. A megállapodásban foglaltak szerint a vállalatok 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.
Számos befektető, több különálló szélerőmű-parkja is megépülhet Északnyugat-Magyarországon, de csak úgy, hogy egyetlen kapcsoló állomáson keresztül táplálhatnak be az átviteli hálózatra – jelezték a szerdai online piaci fórumon a MAVIR illetékesei. Kiderült, hogy összesen 1359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia az említett térségben. Mindez megerősítette a Portfolio minapi értelmezését, azóta pedig azt is megtudtuk, hogy Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőmű-parkok, mert abban a térségben olyanok a szélviszonyok, hogy viszonylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ennyire nagy szeles kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy eleve be sem táplálnak a hálózatba. Azt az értelmezésünket is megerősítette a mai fórum, hogy a második közzétételi eljárásban beömlött rengeteg új naperűmű projekt nem fog csatlakozási lehetőséget kapni, elutasítják őket a most pénteki határidőkor. A nap- és szélerőmű csatlakozási és zöld áram elosztási kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A villamosenergia-ellátás terén az energiaátállás nem halad a helyes irányba, veszélybe került az ellátás biztonsága, a villamosenergia túl drága, és a szövetségi kormány képtelen átfogóan felmérni az energiaátállás tájra, természetre és környezetre gyakorolt hatását - állapította meg a német szövetségi számvevőszék a legfrissebb jelentésében, megjegyezve egyúttal, hogy a kockázatok összességében növekedtek a legutóbbi, 2021-es felmérés óta. A számvevők sürgetik, hogy a német kormány végre világosan mondja ki az energiaátállás rendszerköltségeit, fokozza a hálózatfejlesztési és rugalmassági kapacitásokat a megújuló energiatermelési kapacitások integrálásához. A megújuló energiatermelési kapacitások gyors terjedéséről és annak hálózati, elosztási kérdéseiről is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján április 11-én, további részetek itt érhetők el.
Váratlanul nagy, 10 GW feletti, megújuló energiás beruházási terv ömlött be a második közzétételi eljárásban, ami legalább egy új preferencialista kidolgozására készteti az Energiaügyi Minisztériumot azért, hogy a zöld energia további terjedését segíteni tudja – tudta meg a Portfolio. A preferencialista élén a szélenergia kapacitások és az zöldenergiatárolás terjedése állnak azért, hogy a meglévő hálózati csatlakozási pontok, illetve a kiadott csatlakozási engedélyek kapacitását minél jobban ki lehessen használni; és ennek elősegítése érdekében egy új térkép is készül a befektetőknek. Úgy tudjuk, hogy a fenti célok érdekében a kormány módosítani fogja a közzétételi eljárásokra, illetve a biztosítéknyújtási rendszerre vonatkozó szabályokat, és végül a Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai tartalma és tervezési időhorizontja alapján kerülhetnek elbírálásra a beadott csatlakozási igények.
Arról adott ki hétfőn rövid tájékoztatást az MVM a Budapesti Értéktőzsdén, hogy megbízást adott nemzetközi pénzintézeteknek befektetői telefonkonferenciák lebonyolítására, amelyek után – ha a tőkepiaci körülmének megfelelők – dolláralapú kötvénykibocsátásra kerülhet sor.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Kétharmados készültséget ért el 2023 végére a Forest-Vill Kft. azon munkálatokban, amelyeket a MAVIR által kiírt nyertes tendereken vállalt a nagyfeszültségű alállomások terhelhetőségének növelésére – közölte a budaörsi székhelyű cég csütörtökön. A 2024 végéig befejeződő munkálatok azt célozzák, hogy még több megújulóenergia-kapacitást lehessen csatlakoztatni a hálózatra. Mindez azért is fontos fejlemény, mert éppen szintén csütörtökön közölte az Energiaügyi Minisztérium a naperőművi kapacitások tavalyi rohamos növekedésének egész éves számait, amely során arra is rámutatott, hogy mekkora hálózatfejlesztési és kiegyenlítési kihívásokat okoz az időjárásfüggő megújuló energiák gyors terjedése.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az Európai Unió számos országában komoly gondot jelent a villamosenergia hálózatok szűk kapacitása ahhoz, hogy az elektromos autók gyorsabb terjedéséhez szükséges töltőhálózatot ki lehessen építeni – mutat rá a Reuters a hétfői figyelmeztető anyagában a helyzetre. A kapacitás problémák az egész uniós energiaátmenetet is akadályozhatják, amely az Európai Bizottság friss becslései szerint 2030-ig mintegy 60%-kal több villamosenergia termelését és elosztását teszi szükségessé, és amelyhez irdatlanul nagy, közel 600 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési kiadást kell végrehajtani. Éppen ezen óriási feladatok, a decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt, a Bizottság előállt egy hétpontos cselekvési tervvel, amelyekkel az a célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya.
Módosította a hálózati csatlakozási díjak szabályait tartalmazó rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely a betáplálási és vételezési irányú hálózathasználat számos szabályát megváltoztatta – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny 20/2023. (XII. 1.) számú MEKH rendeletéből. A rendeletmódosítás az arra való felkészülés jegyében született, hogy a MEKH-nek a hónap közepéig közzé kell tennie a 2024-es évre vonatkozó rendszerhasználati díjakat, de a kormány már előre megtiltotta, hogy a lakosság számára megemelkedjenek a rendszerhasználati díjak.
Megemeli a kormány a januárban induló lakossági napelemes pályázatnál a maximális rendszerméretet, azaz 4 kW-os helyett akár 5 kW-os rendszert és 8 kWh-s tároló helyett akár 10 kWh-s tárolót is engednek telepíteni - jelentette be a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség pénteki konferenciáján tartott beszédében Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára.
Elindult ma, november 30-án, a nap- és egyéb erőművek, illetve a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási igényeire vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás -jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak. A Portfolio információi szerint sietnie kell az újabb nap- és egyéb erőműépítésben gondolkodó beruházóknak, mert az eljárás 20 napig lesz nyitva. Az is lényeges, hogy a gyorsítósáv, tehát a garantált csatlakozási időpontnál hamarabbi csatlakozás azoknak is megnyílik, akik a szeptemberben zárult első közzétételi eljárásban naperőműre kaptak csatlakozási jogot, és technológiaváltással nem időjárásfüggő megoldásra váltanak.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
A nemzetközi piacokon a kivárás a jellemző.
Intim információk is illetéktelen kezekbe jutottak.
Arra az esetre, ha "be kellene lépniük Libanonba".
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?
