Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – derült ki a Bloomberg szerdai tudósításából, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.
A Reuters értesülései szerint öt ember életét vesztette akkor, amikor az iráni biztonsági erők tüzet nyitottak a főleg kurdok lakta településeken tüntető lakosságra. Az indulatok múlt pénteken hágtak tetőfokukra, amikor életét vesztette a 22 éves Mahsa Amini, akit azért vettek őrizetbe a hatóságok, mert nem viselte az ország törvényei szerint kötelező, hajat eltakaró hidzsábot.
Az iraki igazságszolgáltatás felfüggesztette tevékenységét, miután Moqtada az-Szadr hívei gyülekezni kezdtek a legfelsőbb bíróság épülete előtt - számol be róla a Reuters.
A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) az MTI-vel pénteken.
A Európai Unió (EU) küldöttsége hiányosságokat vélt felfedezni Bulgária EU-s támogatásainak felhasználásában, ezért nagyobb átláthatóságra szólította fel a tagországot.
Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan - nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxemburgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.
A pénz ellenében szabadult foglyok nyilatkozatot írnak alá, amelyben megígérik, hogy nem csatlakoznak újra fegyveres szervezetekhez. A lakosok kezdik elveszíteni annak reményét, hogy következménye lesz az Iszlám Állam által elkövetett bűnöknek.
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.
A Politico pénteki értesülései igaznak bizonyultak: valóban levelet kapott az Európai Bizottságtól Lengyelország és Magyarország, amelyben jogállamisági kérdéseket feszegetnek – számol be a hírről legújabban a Financial Times.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Visszatáncol Lengyelország az Európai Unióval folytatott jogállamisági vitában – írja a Bloomberg. A kormánypárt vezetője szerint megszüntethetik az EU által bírált fegyelmi kamarát.
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.
A közelmúltban kirobbant bolgár vízválság is ráirányítja a figyelmet a korrupció elleni hiányos kormányzati fellépésre és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország euró- és Schengeni zónához csatlakozása akár éveket tolódhat – mutat rá elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőcég szakértői szerint 2024-re, vagy akár az utánra tolódhat a bolgár pénzcsere, noha annak 2023-as bekövetkeztét csaknem biztosra mondta a minap maga az IMF bolgár származású vezérigazgatója is.
Míg az EP-választások után azt jelezte a kormány, hogy határozatlan időre félreteszi a közigazgatási különbíróságok felállításának tervét, addig ma azt jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy végleg letett erről a tervéről a kormány. Ezzel együtt azt is jelezte a tárcavezető, hogy egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást.
Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.
Kaotikus jelenetekkel tarkított ülésen, és megkérdőjelezhető szabályosság mellett csak a kormánypárti támogató szavazatokkal fogadta el mai ülésén a parlament a közigazgatási jogviták rendezésére szolgáló bírósági rendszerről szóló törvényt. Ezzel tehát kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.
Egyre fontosabb szerepet tölt be Magyarországon a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenysége, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen tehermentesítette a bíróságokat. Napjainkban nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda, az éves ügyszám pedig 330 ezerről 1,7 millióra nőtt. Egyre több jogi kérdés kerül közjegyzői hatáskörbe, köztük családjogi kérdések is, januártól pedig újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre. Többek között ezekről volt szó a közjegyzőség fennállásának 25. évfordulója alkalmából pénteken megrendezett 29. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
