A 2013 óta tartó medvepiac veszteségeit sikerült idén év elejére ledolgoznia az arany árfolyamnak. Historikusan igen beszédes a nemesfém árfolyamának és a reálhozamoknak az együttmozgása (korrelációja), mely utóbbi idén is kedvezően alakulhat a sárga nemesfém számára, ugyanis a nagy adóssághegyeknek köszönhetően nem engedhetik meg maguknak a világ nagy jegybankjai, hogy kamatot emeljenek.
Nyolc éves csúcson maradt az infláció Kínában decemberben, miközben a termelői árak csökkenése mérséklődött az év végére. A magas áremelkedési ütem mögött egyszeri hatás áll, összességében az árfolyamatok nem a kínai gazdaság élénkülésére utalnak.
Hathavi csúcsra gyorsult, de így is elmaradt az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben decemberben az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint.
Lengyelországban az elemzők által vártnál nagyobb volt a fogyasztói áremelkedés decemberben.
Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseteket a minimálbér és a garantált bárminimum dinamikus emelése, valamint a munkaerőhiány is felfelé hajtja. A keresetek idén is gyorsan nőhetnek, de az infláció láthatóan egyre inkább visszafogja a reálbérek növekedési ütemét
A 2019-es rekordgyenge forint után várhatóan 2020-ban sem lélegezhet majd fel a forint. A jegybank azonban eddig jól viseli a deviza tartós gyengélkedését, csak az inflációs céljára koncentrál, amit viszont nem fenyeget a forint. Most viszont úgy tűnik, hogy valami más fenyegetheti, ez pedig az olajár emelkedése, főleg akkor, ha az amerikai-iráni konfliktus eldurvul.
Gyorsuló ütemben emelkedtek a fogyasztói árak decemberben Németországban, de így is nyomott maradt az infláció.
A negatív kamatok sem tudták visszatartani az ultrakonzervatív befektetési politikával rendelkező németeket attól, hogy tovább halmozzák a készpénzt: tavaly rekord magasra, 1800 milliárd euróra nőtt a készpénz és számlapénz állománya – írja a Financial Times.
Idén januárban - a kormány által várt infláció mértékével - 2,8%-kal emelkednek a nyugdíjak, azonban nagyon úgy tűnik, hogy magasabb lehet a pénzromlás és emiatt jöhet az év végi kompenzáció.
Az OTP Treasury szakértői szerint a forint az euróval szemben további folyamatos gyengülésen mehet keresztül jövőre. Az Amundi pedig úgy látja, ha tovább gyengül a forint, a jegybank 3 százalékos inflációs célja is veszélybe kerülhet.
Nem csitul a kereskedelmi háború, elszáll a dollár, tartósan a cél fölé kerül a magyar infláció, megbukó olasz kormány, technikai recesszió a fejlett világban, kínai lassulás és adósságválság, német ingatlanlufi kipukkanása – érdemes tisztában lenni a 2020-ban várható legnagyobb negatív kockázatokkal. A Portfolio pedig a hagyományokhoz híven a hazai makroelemzők segítségével felkészíti az olvasókat ezekre (is).
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
Az MNB friss előrejelzése szerint a GDP-növekedés az idei 4,9% után jövőre 3,7%-os lehet, ezt követően 3,5%-on stabilizálódik, miközben az infláció átmeneti emelkedés után visszatér a 3%-os jegybanki célra.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
A szeptemberi 3,3 százalékról 3,7 százalékra javította 2020-as növekedési előrejelzését az MNB, de a jegybank szerint utána is 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Közben az infláció fokozatosan csökken 3 százalékra az előrejelzési horizont végéig.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
Kedden a 2019-es év utolsó kamatdöntő ülését tartja a Monetáris Tanács, a Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki nem számít a kondíciók változására, a jegybank kommunikációjára viszont érdemes lesz figyelni. Főleg azért, mert megjelenik a friss inflációs jelentés és gazdasági prognózis is, ráadásul a jegybank azt ígérte, hogy negyedévente vizsgálja felül stratégiáját.
A következő egy évben mélyrehatóan átvizsgáljuk a jegybank tevékenységét és közben egyelőre törekszünk arra, hogy elérjük a közép távú inflációs célt – hangsúlyozta a mai első kamatdöntési sajtótájékoztatóján Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank új elnöke azt mondta: ő se nem héja, se nem galamb hozzáállású a monetáris politikában, hanem igyekszik a Kormányzótanácson belül megoszló véleményeket bölcsen összehangolni és közben a törvényi kötelezettségekre is figyelni.
Csalódottan vette tudomásul a Nyugdíjas Parlament érdekvédelmi szervezet, hogy a szerdán kihirdetett kormányrendelet szerint 2,8% lesz a 2020-as nyugdíjemelés mértéke. Azt kérik a kormánytól, legyen 6,5 százalék az emelés.
A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bejelentést tett az IRGC.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
