A Fox Business Networkon adott interjút Donald Trump amerikai elnök, amelyben többek között arról beszélt, hogy nagyot csalódott Kínában, amiért nem volt képes megfékezni az új koronavírust, a világjárvány ezzel az USA és Kína közötti kereskedelmi megállapodásra is árnyékot vet – írja a Reuters.
Ma elindultak az MFB új hitelprogramjai a vállalatok számára a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása jegyében. A meghirdetett 439 milliárd forintnyi hitel 2021 végéig fogyhat el, legalábbis ekkor lenne elégedett Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér a Portfolio-nak nyilatkozva válaszolt a hitelprogramokkal kapcsolatos néhány kritikára is, emellett az EU-források jövőbeni elosztásáról is beszélt nekünk. Az új hitelprogramokról részletesen szó lesz online Hitelezés 2020 konferenciánk május 5-ei, keddi alkalmán, amely a kkv-hitelezés aktualitásairól szól, érdemes beregisztrálni az eseményre.
Sok területen átírta az adósságkezelési stratégiát a koronavírus-járvány miatti válság, azonban a hosszútávú célok nem változnak – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint a lakossági értékesítés a lezárások után szép lassan élénkülhet majd, a tavaly bevezetett szuperállampapír, a MÁP Plusz viszont valószínűleg akkor sem fogja a korábbi értékesítési számokat hozni.
A Microsoft alapítója többször megszólalt már a koronavírus kapcsán, a legutóbbi interjúban pedig arról beszélt, hogy szerinte az iskolák ősszel nyithatnak majd újra, valamint a távoktatás problémáiról is szót ejtett.
Hétfőn éjjel elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, a központi infrastruktúrát kiépítő és működtető Giro és az MNB is készen áll, a tesztek alapján a bankok is felkészültek az indulásra - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. A rendszerhez nemcsak bankok, hanem más cégek, például közműszolgáltatók is kapcsolódhatnak majd akár közvetlenül, akár a Giro adatfeldolgozási szolgáltatásán keresztül. Annak is látnák értelmét, hogy külföldi példákhoz hasonlóan egy egységes mobilfizetési megoldás jöjjön létre az azonnali rendszerre. Az éjszakai és a napközbeni átutalási rendszer sorsáról, a projekt költségeiről és a fintechek előtt nyitva álló lehetőségekről is kérdeztük a szakembert.
A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.
Lassuló, de intenzív növekedésre számít idén a vállalati hitelezés területén Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, akit az autóipar és az ingatlanszektor nehézségei mellett a Növekedési Kötvényprogram és az NHP fix hatásairól, sőt a kamatemelkedés és a forintgyengülés hatásairól is megkérdeztünk interjúnkban.
Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.
Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.
A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Jelentős kockázatokat hordoz magában, amikor egyidőben, nagy tömegben kell lejáró kötvényeket az aktuális, előre nem látható gazdasági környezetben refinanszírozni. Ez egy kedvezőtlen gazdasági klíma esetén problémát okozhat, amiről a magyar bankszektornak nincsenek érdemi tapasztalatai – nyilatkozta nekünk a Növekedési Kötvényprogram kapcsán Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese, aki mindemellett sikeresnek tartja a programot. A bank hitelportfóliója idén már több mint 70%-kal (!) bővült, így a M&A-finanszírozás és az autóipar kilátásai mellett adta magát, hogy a hitelpiaci versenyről is faggassuk a szakembert, aki a CFO of the year díjról és a pénzügyi vezetők munkájáról is megosztotta velünk gondolatait.
Amikor Jelasity Radován 2011-ben az Erste Bankhoz érkezett, a devizaalapú finanszírozás gyakorlatilag sokkos állapotban tartotta az országot. Mára viszont fekete bárányból sztárország lettünk, a rekord ütemben bővülő Erste pedig „városibb” és digitálisabb bank lett olyannyira, hogy mobilbankot használó ügyfelei száma az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatójával a befektetői elvárások és a Növekedési Kötvényprogram mellett a MÁP+ és a babaváró hitel hatásairól is beszélgettünk.
Nagyon megfogyatkozott mára a bankok által eladni kívánt követelésállomány, és a követelések megbízással végzett kezelése is visszaszorult – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A még piacra kerülő követeléseket egyes szereplők irreális áron vásárolják meg, ami egy gazdasági visszaesés esetén súlyos kérdéseket vethet fel a vevőknél. Bár a jogszabályi követelmények hatalmasat szigorodtak, még mindig nagy szükség lenne a követeléskezelői piac tisztulására.
Patai Mihály MNB-alelnök és BÉT-elnök szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. A Figyelőnek adott interjúban a szakember elárulta, hogy két nagy kihívással kell most szembenézniük a bankoknak, és osztja azt a véleményt is, hogy túl sok a bankfiók Magyarországon.
A CIB volt az egyik olyan nagybank a magyar bankszektorban, amelynek a portfólióját a válság erőteljesen megtépázta, de már nincs messze a top 5 hely valamelyikének a visszaszerzése - mondja Simák Pál, a bank elnök-vezérigazgatója, aki Paola Angelettivel, az olasz anyabank, az Intesa Sanpaolo Nemzetközi Leánybanki Divíziójának vezetőjével közösen válaszolt kérdéseinkre. Utóbbi elmondta: több új digitális megoldást először Magyarországon vezetnek be, és terveik szerint ez a gyakorlat a későbbiekben is fennmarad.
Egyre fontosabb szerepet játszik majd a Morgan Stanley budapesti központja a pénzintézet globális keringési rendszerében, ahogy az automatizáció erősödik; maga a jelenség pedig új lehetőségeket nyit majd meg az emberek előtt, mivel átképezhetőek lesznek több értéket teremtő feladatokra – mondta el Rob Rooney, a Morgan Stanley globális technológiai vezetője a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember elárulta azt is, hogy az adatvédelemben a legnagyobb kihívás jelenleg a következetlen szabályozás, illetve hogy úgy gondolja, a mesterséges intelligencia jelenheti a pénzügyi rendszereket felforgató következő forradalmat, de beszélt a kiberbiztonságról és a fintechekről is.
A Magyarországon gyártott autók egyik nagy vonzereje a nyugati fogyasztók szemében, hogy kézzel rakjuk össze az itt készült járműveket, most viszont a robotizáció azzal fenyeget, hogy eltünteti a kézzel végzett munkát. Mindez nem jelent végzetes veszélyt Kováts-Megyesi Balázs, a Plant Design létesítménytervező vállalat vezérigazgatója szerint, aki úgy véli, hogy, a nagyvállalatok fókuszában lévő automatizáció teljesen újfajta munkahelyeket teremthet, sőt, még a munkaidőnk is csökkenhet, viszont nem jelent megoldást az alapjövedelem a robotok terjedése miatt kialakult esetleges munkanélküliségre. A szakember elmondta azt is, hogy Magyarországon már most is rengeteg fejlett ipari megoldás létezik: okosgyárak, fejlett létesítményirányító rendszerek, sőt, a Plant Design drónjai már képesek előre programozott útvonalakon, önállóan haladni és felvételeket is készíteni.
A legkorszerűbb egészségügyi eszközök jelenleg az állami kórházaknál is elérhetők, de a további innovációval kapcsolatosan komoly problémát jelent ezen intézmények magas adósságállománya. Az ipari és mezőgazdasági cégek viszont számos területen fejlesztenek, egyes üzemek már teljesen robotizált gyártósorokat és önvezető járműveket is használnak Magyarországon - mondta Kővágó Károly, az Asseco Central Europe Magyarország vezérigazgatója. Az Asseco egyébként számos ilyen innovációból kivette a részét; informatikai szoftvereik a legmodernebb egészségügyi eszközök és gyártási technológiák hátterét biztosítják, de fejlesztenek megoldásokat pénzintézeteknek is. A vállalat vezetője elárulta azt is, hogy kisebb költségvetésből, a kkv-szektor szereplői is sikeresen innoválhatnak, ilyen eszköz lehet például a vizualizáció is.
Két évtized múlva teljesen másképpen fizetünk, mint ma: csak besétálunk a boltba, levesszük a kenyeret a polcról, és kisétálunk. A jegybankok pedig hiába is ragaszkodnak a hagyományos devizákhoz, a fogyasztói igények létrehozzák a globális elektronikus pénzt, de ez nem feltétlenül a Libra lesz. A készpénzmentes világ azonban problémákat szül, a szegények, a társadalom peremén élők még nagyobb hátrányba kerülhetnek emiatt, de ahogy a betegséget, a gyógyulást is innovációk és új technológiák hozhatják el – véli Gauder Milán, a Mastercard Europe termékfejlesztési és innovációs vezetője, akivel a Portfolio 2040-es interjúsorozatának keretein belül beszélgettünk.
Egyelőre a károkat mérik fel.
Lecsapott a Sea Viper.
Nehéz lesz a közlekedés.
Egy hónappal a felhívás után.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
