Az eurózóna éves inflációja 2,5%-ra emelkedett januárban, ami enyhe növekedést jelent a decemberi 2,4%-hoz képest – derült ki az Eurostat gyorsbecsléséből. A maginfláció viszont lassul, ami komoly kihívást állíthat a kamatvágásokra készülő Európai Központi Banknak.
Jelentős drágulással indult az év a hazai benzinkutakon, miután a forint gyengülése és az olajárak emelkedése mellett még a jövedéki adóemelés is bejött a képbe. Olyan kellemetlen lett a helyzet, hogy már a kormányzati körökből is megjött a félreérthetetlen üzenet: csökkenteni kell a benzin árát. Az elmúlt napok bejelentései alapján nagyon úgy tűnik, hogy el is érkezett ez a változás, csütörtökön ugyanis nagy esést láthattunk a dízelárnál, de a benzin esetében is fordulni látszik a helyzet. Elemzésünkben megnézzük, hogy piaci oldalról nézve is indokolt-e a nagy fordulat azaz: a tovább erősödő forintnak és a nyomott olajárnak köszönhetően tényleg itt a trendforduló, vagy csak ideig-óráig lesz kedvező a helyzet?
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Eurizon Asset Management írását olvashatják:
A szokásoknak megfelelően 15 órakor tartja háttérbeszélgetését a mai kamatdöntésről a jegybank. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke értékeli a gazdasági helyzetet és a monetáris politika kilátásait. Az eseményről itt számolunk be.
A PIMCO befektetési igazgatója szerint a Fed a közeljövőben nem változtat a kamatokat és fontos, hogy a jegybank tisztán lásson Trump elnök politikájával kapcsolatban is. A PIMCO szerint a kötvények már jó befektetések lehetnek, de a részvényekkel kapcsolatban már óvatosabbak.
Európának fel kell készülnie az amerikai kereskedelempolitika lehetséges változásaira – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a Davosban tartott beszédében. Kiemelte az energiaárak inflációra gyakorolt hatását, és szükségesnek nevezte az európai gazdasági reformokat, miközben megvédte az EKB óvatos kamatcsökkentési politikáját.
A magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak, valamint a gyengülő forint kedvezőtlenebb inflációs környezet jelent a magyar gazdaság számára - mondta Virág Barnabás a 24.hu podcastjában. Az MNB alelnöke szerint emiatt a decemberi előrejelzési sáv tetején alakulhat az idei infláció, a növekvő drágulási ütem megfordításához rövid távon a "devizapiaci fejlemények" megfelelő kezelése lehet a megoldás.
Magyar idő szerint 14 óra 30 perckor kerülnek publikálásra a legfrissebb, decemberi fogyasztói árindex (CPI) adatok az Egyesült Államokban. Az adatközlésnek ezúttal a szokásosnál nagyobb jelentősége lesz, ugyanis a múlt heti rendkívül erős munkaerőpiaci adat után a piaci szereplők már elkezdték kiárazni a Fed-től várt kamatcsökkentéseket, ez pedig a tőzsdéken is nagy mozgásokat hozott. Megnéztük, hogy milyen hatásai lehetnek a mai adatnak a tőzsdékre nézve.
Az előző héten az amerikai és magyar tőzsdéken is jelentős mozgások zajlottak: az amerikai piacokon esés volt tapasztalható egy erős foglalkoztatási jelentés miatt, míg a BUX-index új csúcsot ért el. A forint árfolyama az euróval szemben a múlt héten erősödött, míg a dollárral szemben enyhe gyengülést mutatott. A most következő napokban kiemelten figyeljük a hazai inflációs adatokat és a nemzetközi makroadatokat, beleértve az amerikai munkaerőpiaci mutatókat és kínai GDP-adatokat. Ezek az információk jelentősen kihathatnak a forintárfolyamra is.
A forint szempontjából érdekes kettősség jellemzi ma a devizapiacokat. A dollár újra erőre kapott, az euróval szemben az 1,03-as szint közelébe süllyedt. Ennek következtében a forint-dollár kurzus 404 fölé emelkedett, megközelítve az év legelején látott kétéves mélypontját. Ugyanakkor mivel az euró-dollár árfolyamban elmozdulás nem a globális kockázatkedvelő hangulat változása miatt történt, hanem kifejezetten a gyenge eurózónás gazdasági adatok miatt, ezért elmaradt az a reflexszerű mozgás, hogy a dollárerő a forint euróval szembeni gyengülését hozza. A forint még erősödni is tudott a délelőtt folyamán az euróval szemben, 416-ról 414,6-ig. Délután viszont újabb lökést kapott a dollár (1,028-ig esett az euró), és erre már jött a forint gyengülése is: az EURHUF megközelítette a 416-os szintet, ahonnan aztán az estére fordulva elkezdett visszaerősödni.
Az amerikai 10 éves államkötvények hozama közelít a 2023 végi csúcsokhoz, miközben a globális kötvénypiacokat inflációs félelmek uralják. A hozamok emelkedését Donald Trump megválasztott elnök gazdaságpolitikájának várható hatásai és a vártnál ragadósabb infláció miatti aggodalmak is táplálják.
Az idei év eddig nem alakult jól a forint számára, jelentős gyengülést láttunk az euróval szemben. Kedd reggel kicsivel 416 alatt kezdett a forint az euróval szemben, ahonnan ugyan erősödni tudott, de nem látunk igazán jelentős elmozdulást. Kedden több fontos piacmozgató adat is érkezik, délelőtt pedig kiderült, hogy a francia infláció decemberben elmaradt a várttól, míg az euróövezeti pénzromlás gyorsult.
A lengyel zloty a legerősebb szintet érte el az euróval szemben 2020 óta, köszönhetően a szigorú hazai monetáris politikának és Donald Trump második elnöki ciklusával kapcsolatos optimizmusnak. A befektetők a zloty további erősödésére számítanak, bár a makrogazdasági adatok felülírhatják még a várakozásokat – írja a Bloomberg.
A Federal Reserve felügyeleti alelnöke, Michael Barr hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond szabályozói felügyeleti szerepéről, miközben megtartja pozícióját a jegybanki igazgatótanácsában. Ez a lépés új helyzetet teremt a Fed vezetésében, és előrevetíti, hogyan alakulhat az amerikai jegybank jövője egy esetleges második Trump-elnökség alatt.
A Federal Reserve felügyeleti alelnöke, Michael Barr bejelentette lemondását a szabályozói pozícióból, miközben megtartja helyét a jegybanki kormányzótanácsában. A döntés jelentős hatással lehet a bankszektor szabályozására és a Fed működésére, különösen Donald Trump várható elnöki beiktatása fényében.
Csökkenő infláció, szolid gazdasági növekedés, jegybanki kamatcsökkentések, alapvetően jó befektetői környezet. Ez a külföldi elemzőházak és a hazai profi befektetők alapforgatókönyve 2025-re. De mi van, ha nem ez történik? Ha jön valami olyan esemény, ami borít mindent? Hazai alapkezelőket, elemzőket kértünk arra, hogy mondjanak olyan kis esélyű, de potenciálisan nagy hatású eseményeket (black swan event, fekete hattyú esemény), amik nagyon messze állnak az alapforgatókönyvüktől, de azért teljesen nem is zárhatók ki. Akkor hát jöjjenek a fekete hattyúk!
Megszólalt az alelnök.
Nagyszabású terveket szövögetnek.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Az árbevétel és az EBITDA is nagyot nőhetett.
Az korábbi jegybankelnökkel a vámok hatásait elemeztük.
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.