A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Májusban 3,6 százalékra gyorsult a tokiói maginfláció. A legfőképpen feldolgozott élelmiszerek által fűtött maginfláció növeli az inflációs kockázatokat, melyet a feszes munkaerőpiac csak még tovább erősít - teszik hozzá a Bloomberg közgazdászai. A külkereskedelmet érintő bizonytalanság a reálgazdaságot és a piaci várakozásokat is negatívan érintették. Az elemzők szerint az emelkedő inflációs nyomásra a japán jegybank várhatóan 25 bázispontos kamatemeléssel fog júliusban reagálni, a monetáris politikát pedig középtávon a kivárás fogja meghatározni.
A Federal Reserve jegyzőkönyve szerint az amerikai gazdasági kilátásokat fokozódó bizonytalanság övezi, mivel a vámok inflációs kockázatokat hordoznak. A Fed tisztviselői kivárnak, míg világosabbá válik a fiskális és kereskedelempolitika iránya – részben épp Donald Trump elnök kiszámíthatatlan beavatkozásai miatt.
Jó néhány hónapig még nem lesz tere a kamatcsökkentésre az MNB új vezetésének, sőt az is elképzelhető, hogy 2025-ben nem változik majd a 6,5%-os alapkamat. Jövőre sok múlik majd az infláció és az árrésstopok alakulásán, vannak olyan elemzők, akik szerint 2026-ban is legfeljebb jelképes lazításra lesz lehetőség. A forinttól a jelenlegi szintről már „nem vár nagy csodát” az elemzők többsége, lassan kifulladhat a magyar deviza ereje, felfelé viszont lehet tér a gyengülés előtt, ha fordulna a hangulat.
Rengeteg okot fel lehet sorolni a mostani bizonytalan makrogazdasági környezetben az arany mellett, ráadásul a Donald Trump amerikai elnök gerjesztette rendszerszintű bizonytalanság és a növekvő globális költségvetési hiányok mellett van egy nagyon izgalmas érv, amiről egyelőre kevesen beszélnek, de akár paradigmaváltó is lehet a nemesfém megítélése szempontjából – és nem mellékesen jelentős átalakulást hozhat a globális pénzügyi rendszerben. A fejlett világ pénzintézeteire vonatkozó szabályozások 2019-es változása alapján a legbiztonságosabb eszközök közé minősítették át az aranyat, 2025 júliusában pedig az USA is el fogja ismerni és be fogja építeni ezt a módosítást, ami hatalmas volumenű aranyvásárlást indíthat el a legnagyobb amerikai pénzintézeteknél. A Basel III szabályrendszer amerikai "változatának" módosítása várhatóan jelentősen növelni fogja az intézményi aranykeresletet, ezzel pedig tovább hajtja a már dübörgő aranypiaci ralit.
Áprilisban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben, ami csökkenést jelent a márciusban látott drágulási ütemhez képest, viszont az elemzői konszenuzust meghaladta. A pénzromlási ütem közzététele után küldött elemzői reakciókból kiolvasható, hogy a részletes adatokban mi okozott leginkább kellemetlen meglepetést, egyesek szerint a kilátások sem túl rózsásak. Abban nem egységesek a szakértők, hogy a jegybanknak a friss adatok fényében milyen mozgástere van.
A 2025-ös év tavaszán a svéd és a norvég gazdaság lassú, bizonytalan kilábalási pályán mozog, miközben a központi bankok monetáris politikai iránykeresése és a globális devizapiaci mozgások is komoly hatással vannak a két ország gazdaságára és devizájára. A Bank of America Merrill Lynch (BofA) elemzői megvizsgálták a két gazdaságot, és véleményük szerint annak ellenére, hogy mindkét ország számos kihívással néz szembe, a devizájuk egyaránt jól teljesíthet az euróval szemben.
Az, hogy Donald Trump amerikai elnök élesen támadta a hosszú hétvégén is a Fed-elnököt, és megelőző kamatcsökkentéseket követelt, komoly részvénypiaci hangulatromlást és a dollár folytatódó hanyatlását okozta, így az euróval szemben 3,5 éves mélypontra bukott, ez pedig kapóra jött a forintnak, amely héthavi csúcsra ugrott a zöldhasúval szemben. A nap második fele azonban komoly fordulatot hozott, miután erősödni kezdett a dollár Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szavaira, aki azt mondta, hogy a Kínával fennálló vámháború fenntarthatatlan, és arra számít, hogy a helyzet hamarosan enyhülni fog.
Ezt követően az amerikai piaczárást követő időszak is tartogatott izgalmakat kedd este, ugyanis Donald Trump kijelentette, hogy nem tervezi Jerome Powell, a Federal Reserve elnökének elbocsátását. A hírre mintegy fél százalékot erősödött a dollár az euróval szemben.
Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta Jerome Powellt a Truth Social-oldalán, amiért a Fed elnöke továbbra sem hajlandó kamatot csökkenteni, szemben az EKB lépéseivel. A támadás közvetlen előzménye, hogy Powell előző este nyilvánosan elítélte Trump új vámemeléseit, amelyek szerinte inflációt gerjesztenek és lassítják az amerikai gazdaságot. A konfliktus új szintre emelte a politikai nyomást a Fed döntéshozatalán, miközben a piacokat már most komoly bizonytalanság jellemzi.
Donald Trump még azelőtt, hogy Jerome Powell nyilvánosan megszólalt volna a Fed várakozásairól, elárulta, szerinte mit kellene tennie a kormányzati politikától elméletileg független Fed elnökének.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerint Donald Trump új vámjai a vártnál nagyobb mértékűek lesznek, és a gazdasági következmények - beleértve a magasabb inflációt és a lassabb növekedést - szintén jelentősebbek lehetnek az előzetesen kalkuláltnál - számolt be a Reuters.
A vártnál is alacsonyabbak lettek a francia és a spanyol inflációs adatok, amelyek így bebetonozhatják az áprilisi kamatcsökkentést. Ugyanakkor a héten az EKB döntéshozó felhívták a figyelmet arra is, hogy egyensúlyozni kell a kereskedelmi háború, a nagyobb fiskális költekezés rövid és hosszú távú hatásai között.
Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter szerint a gazdaság jelenlegi állapota ellenére az ország még nem hagyta maga mögött a deflációt. Noha a fogyasztói árak immár 35 hónapja a Bank of Japan (BoJ) 2%-os célja felett vannak, és februárban 3%-os volt az élelmiszerektől tisztított infláció, a drágulást főként a gyenge jen és az importált nyersanyagköltségek hajtják – nem pedig a belső kereslet vagy tartós bérdinamika – írja a Financial Times.
Németországnak évi 320 ezer új lakásra lenne szüksége 2030-ig a lakáshiány enyhítésére egy friss tanulmány szerint, miközben az építési engedélyek száma 2010 óta nem látott mélypontra süllyedt.
A német Bundesbank mesterséges intelligenciát használt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai kommunikációjának elemzésére. A kutatás szerint az EKB retorikája 2011 óta túlnyomórészt laza (galambhangvételű) volt, vagyis a jegybank nem tulajdonított túlzott jelentőséget az inflációs kockázatoknak, inkább a gazdasági gyengeségekre összpontosított, és monetáris lazítást jelzett előre – írja a Financial Times.
Az amerikai infláció lassulása pozitív meglepetést hozott a befektetők számára, de a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok – mondta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője a Portfolio Checklist szerdai adásában. Az inflációs adatot követően a piacok kedvezően reagáltak, de a recessziós kockázatok az elmúlt napokban emelkedhettek. A Fed kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások és a közelgő vállalati jelentési szezon kulcsszerepet játszhatnak a tőkepiaci folyamatok további alakulásában.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Egyre sürgetőbb a feladat.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
