Drámai mértékben, közel 40%-kal 62,5 euróra zuhant idén októberig Magyarországon az ipari méretű naperőművek villamosenergia piacon megkereshető átlagos bevétele megawattóránként, ami már csak minimálisan haladja meg egy új naperőmű projekt megtérülési határát - derült ki a Portfolio átfogó elemzéséből. A sokszor negatív, vagy nulla közeli áramárak súlyos feszültséghez vezettek a kötelező áramátvételi rendszerben is, amely miatt információim alapján szabályozói beavatkozás jöhet. A kritikus helyzet mélyebb okait és lehetséges következményeit friss adatok és ritkán látható ábrák segítségével mutatom be. A témáról hangsúlyosan szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Invesment Forum konferenciáján is, amelyre még nem késő itt regisztrálni.
Jelentős változások várhatók a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyek jórészt a naperőművek által leadott menetrendek pontosabb betartását célozzák komoly pénzügyi ösztönzők segítségével; a fő cél az, hogy a villamosenergia rendszer optimálisabb működése mellett az ipari energiafogyasztókra hárított terhek mérséklődjenek – hangzott el a MAVIR szerdai iparági fórumán. Egy harmadik, még nagyobb horderejű esetleges változtatás témája is szóba került, mégpedig az, hogy a KÁT-os naperőművek a negatív áramáras környezetben is termelnek és így megkapják a garantált támogatást, amely komoly terheket okoz az ipari energiafogyasztóknak. Kiderült, hogy a MAVIR-nak van már javaslata ennek a helyzetnek a kezelésére, és már meg is osztotta a jogalkotóval, igaz a potenciális változások iránya, tartalma nem hangzott el a fórumon. A készülő változtatást bizonyára tűkön ülve várják a KÁT-os naperőművi termelők, és a téma a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján is szóba kerül majd, amelyre itt már lehet regisztrálni.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
Közel kétéves szünet után ismét az iparvállalatoknak kell finanszírozniuk a hazai zöldáramtermelés-támogatási rendszert, miután a villamosenergia-piaci referenciaár az energiaválság előtti helyzetnek megfelelően megint a támogatott átvételi ár alatt áll.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
664 gigawattórányi villamosenergia-tanúsítvány kelt el a származási garanciák első hazai tőzsdei aukcióján, ez több mint 97 százaléka a tőzsdére bocsátott mennyiségnek. A MAVIR június 14-én a jogszabályi előírások alapján a HUPX felületén értékesítette a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) támogatott villamos energiához kapcsolódó tanúsítványokat. A következő aukcióra június 27-én kerül majd sor, ezt követően negyedévente lesz lehetőség a származási garanciák kereskedésére.
A villamos energia törvény előírásai szerint a MAVIR a HUPX platformján keresztül értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) támogatott termeléshez kapcsolódó származási garancia tanúsítványokat. Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta, hogy a bevételt a MAVIR a KÁT-rendszer költségeinek fedezésére fordíthatja.
Az elmúlt időszakban a villamos energia piaci ára jóval meghaladta a KÁT-ban és METÁR-ban érvényes támogatott árakat, így a két rendszer elkülönített kasszáiban nyereség keletkezett, amit már havonta ki lehet fizetni a rendszereket finanszírozó nagyfogyasztók felé, és ennek mértéke kilowattóránként 19,05 forint, azaz összességében 44,7 milliárd forintot kapnak azok a nagyfogyasztók, akiket az elmúlt időszak energiaár-emelkedései hátrányosan érintettek – közölte szerdán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.
Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.
Változik az energetikai ökoszisztéma: a termelés a karbonmentes megoldások irányába tolódik, és az időjárásfüggő megújulók terjedésével egyre fontosabbá válik – az energiatermelés kereslethez történő igazítását biztosító – rugalmas termelők szerepe is. Az ellátásbiztonság megtartása érdekében a villamosenergia-rendszer zöld átmenetéhez ezért a tartalékokat biztosítani képes, könnyen szabályozható eszközök is elengedhetetlenek. Az új rugalmassági eszközök megteremtése pedig új üzleti lehetőséget teremthet az energetikai befektetőknek.
A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt Magyarországon, és a tendencia a jövőben is folytatódik - fejtette ki Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hatóság keddi közleményében.
Az Európai Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek részeként elindított, megújuló erőforrásokból előállított energiatermelés nagyvonalú támogatási rendszert eredményezett, amely Magyarországon is látványos beruházásokat indított el a napenergia termelés széleskörű elterjesztésére. Az állam azonban belenyúlt a támogatási rendszerbe, ami átrendeződést indíthat el piacon.
Módosult a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet. A módosítás egyebek mellett rendelkezik arról, hogyn a jövő évi és azt követő keretek terhére kiadott támogatási jogosultságok után az eddiginél alacsonyabb kötelező átvételi ár jár majd.
Rekord mennyiségű, több mint 400 MW új fotovoltaikus naperőmű kapacitást telepítettek Magyarországon 2018-ban. A telepítések mintegy 80 százaléka a kötelező megújuló energia átvételi rendszerben valósult meg, míg a fennmaradó körülbelül 90 MW-ot az 50 kW alatti kiserőművek teszik ki. Idén és jövőre további mintegy 400-600 MW új kapacitás települhet.
Kis mértékű gyengüléssel zátra az Alteo-részvény a keddi napot, miután a csoport harmadik negyedéves jelentése szerint árbevétele nőtt, nyeresége csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest.
Támogatni kellene a nem alkoholhoz kötődő szolgáltatásokat és az üzletek esti nyitvatartását is.
Pirint Tamást, a Logicon Invest ügyvezetőjét kérdeztük.
Három évtizede nem volt ilyen.
Elbizonytalanodtak a befektetők.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
