Tovább növekednek a lakásárak Európában, a drágulás 3,8 százalékos volt az euróövezetben, és 4,4 százalékos az EU-ban 2017 második negyedéve és az előző év azonos időszaka között, az Eurostat legfrissebb elemzése szerint.
Az agglomerációs települések életében sokat számít, hogy milyen egy adott település közlekedési kapcsolatai, amiben a kötöttpályás favorit. Ezt mutatja, hogy a vonat és a HÉV külső szakaszain volt a legmagasabb a felára a kötöttpályás-közlekedési eszközök nyomvonalán. Ugyanakkor a fővárosban - ahol a közlekedési hálózat jóval fejlettebb, kisebb volt ez hatás. A HÉV fővárosi szakasza mentén fekvő XVI. kerületben 21 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a XVII. kerületben. Bár a korábban említett HÉV kapcsolat miatt a metró okozta árprémium a XIX. kerület valamivel magasabb lehet a XX. kerülettel szemben, mint az általunk mért 10 százalék, az eredmény szintén azt mutatja, hogy a fővároson belül már kisebb jelentősége van a kötöttpályás közlekedési eszközöknek, ugyanakkor szerepük az árazásban továbbra sem elhanyagolható - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből.
Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacon van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta.
862 ezer, 758 ezer, 610 ezer. A három szám közötti összefüggést a lakásárakban kell keresni, ennyi ugyanis egy V. kerületi lakás átlagos négyzetméterára. Jogos viszont a kérdés, hogy a három érték közül melyik is a helyes. A különböző elemzések gyakran ugyanarra a városrészre is eltérő lakásárakat adnak, ezért az alábbiakban megmutatjuk, hogy mi okozza a különbségeket és mire kell figyelni, ha a lakásárakról olvasunk elemzéseket.
Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése láttán adódik a kérdés: túlértékeltté váltak-e a magyar lakások? Fontos tudni a választ, mert a túlértékelt lakásokhoz kapcsolódó túlzott mértékű jelzáloghitelezés pénzügyi instabilitást okozhat. Az MNB becslései szerint a válság után országos átlagban alulértékeltség alakult ki, ami mostanra mérséklődött, de nem tűnt el teljesen. A magyar lakások az ezredforduló óta egy szűk évtizedig, 2003 és 2011 között voltak túlértékeltek. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni az esetlegesen túlértékeltté váló lakások további drágulását okozó túlzott hitelezést.
Országosan 14,1 százalékkal nőtt tavaly az eladott lakóingatlanok átlagára, a nominális árszint így már meghaladta a 2008-as korábbi csúcsot, a reálár pedig idén érheti el a válság előtti szintet. Budapesten mindez már tavaly bekövetkezett, vagyis a fővárosban még soha nem voltak ilyen drágák a lakások - derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
A túl gyorsan emelkedő lakásárakra figyelmeztet az Európai Központ Bank, ami különösen a kontinens fővárosait érinti. Az áremelkedést az alacsony kamatok és a külföldi befektetők növekvő aránya is fűti - olvasható a Bloomberg jelentésében.
A hazai lakásárak országos átlagban 15,4 százalékkal nőttek a tavalyi évben, ami mögött továbbra is jelentős területi eltérések tapasztalhatók. A fővárosban egy év alatt 22,5 százalékkal emelkedtek az árak, ami jócskán meghaladja a vidéki városokban és községekben tapasztalt emelkedést. A hazai lakáspiaci ciklus 2016 során egy érettebb szakaszába lépett, ahol a megemelkedett keresletre már a kínálat is egyértelmű élénküléssel reagált - derült ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből.
A lakások drágulása láttán sokszor azt gondoljuk, hogy egy sajátos jelenségről van szó, ami egyedül Magyarországot érinti. Valójában azonban a világ egyre több országában tapasztalja a lakosság, hogy rég nem látott ütemben emelkednek évről-évre az ingatlanárak. Hasonló folyamatok zajlanak Kelet-Európa több országában, de az olyan távoli országok, mint Ausztrália, Kanada vagy az Egyesült Államok sem képeznek kivétel ez alól. Kevésbé látványos, de Európa vezető gazdaságában, Németországban is szokatlanul erős az áremelkedés, ami mögött összetett, globális folyamatok állnak.
A korábban kevésbé népszerű városrészek is vonzóvá válhatnak a lakást keresők körében a köztérfelújítások és városrehabilitációs programok eredményeképpen, Budapesten több tucat helyszínre érdemes most figyelni - hívta fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont.
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európában közepesnek mondható árkategóriában mekkora lakásokat lehet kapni a különböző országok lakáspiacán, amihez a Deloitte felmérése nyújtott segítséget. A vizsgált árszint 200 ezer euró - vagyis kb. 62 millió forint - volt, ami a drágább országokban is elég legalább egy kisebb méretű lakásra, de a legolcsóbb országokban is szép számmal találunk ennyiért kínált ingatlanokat.
Hiába emelkedik tovább az új építésű lakások ára, a használtaké kissé gyorsabban növekszik, így mérséklődik az árkülönbség a két kategória között - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.
Bár kevésbé nőtt az idei évben a lakáspiaci forgalom februárra a januári visszaesés után, a piac lendületét azonban mutatja, hogy a keresleti index tavaly április óta nem volt ilyen magasságban. Budapesten a belvárosban 655-, Budán 626-, Pesten 367 ezer Ft/nm ár volt jellemző tranzakciósár. Az árakat illetően továbbra is óriási a különbség a főváros és vidék között, a legdrágább adásvételek Budán köttettek, ahol átlagosan 49 millió forint volt az értékesített ingatlanok ára, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió forint volt - derül ki a Duna House elemzéséből.
Húszmillió forint az az összeg, amiért elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hol is szeretnénk Budapesten lakást vásárolni. Egy háromszobás panellakás Pesten, egy felújított másfélszobás Budán, vagy egy új építésű garzon is kikerül ennyiből, amihez jó esetben még egy parkolóhelyet is kapunk. Az elmúlt évek áremelkedése után joggal gondolhatjuk drágának a budapesti lakásokat, érdemes azonban megnézni, hogy ez a 20 millió forint milyen lakásra lenne elég a szomszédos fővárosok lakáspiacain.
Félezer négy vagy több lakásos projektben hirdetnek eladó lakásokat országszerte, miközben 14-16 ezer lakás épülhet idén - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesten elsősorban a XIII. és XI. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben zajlanak a legnagyobb beruházások. A lakásárak idén is tovább drágulnak, a legnépszerűbb kerületekben és városokban 5-10 százalékos áremelkedés várható főleg a társasházi lakásoknál, az új építésű ingatlanoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben számíthatunk ugyancsak 5-10 százalékos drágulásra.
"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések újbóli beindulásától volt hangos a lakáspiacon. Budapesten fejlesztők tucatjai indítottak új projekteket, számos lakás pedig már a tervasztalról elkel - olyan árakon, melyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A legdrágább fővárosi kerületekben bőven 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk, de akad olyan pesti városrész is, ahol már 300 ezer forintos egységáron is vásárolhatunk lakást.
33 százalékkal emelkedtek szűk egy év alatt a lakásárak a VII. kerületben, a lakóingatlan-piac 2016-ban pedig már harmadik éve fellendülési szakaszban van. A 2008-as válságot követő lejtmenet után az idei év végére forgalomban, árszintben és az építési engedélyek számában is szinte teljesen behoztuk a lemaradást. A legdrágább lakások továbbra is Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Hajdú-Biharban találhatók - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből.
Az év első felében a 2015-ös év azonos időszakával nagyjából megegyező számú tranzakció zajlott a piacon, az ezt követő hónapok azonban látszólag alulmúlják a tavalyi számokat - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. A 2015-ös azonos időszakban 114 500 adásvételt becsült a cég, idén pedig 110 000-et. A jelenség hátterében nagy valószínűséggel az újlakás-piac felfutása állhat, hiszen ezen lakások vásárlói túlnyomó többségében csak előszerződést kötnek, így egyelőre nem jelennek meg a statisztikákban.
Nem érzékelhető a lakásárak csökkenése és a közeljövőben nem is számíthatunk erre - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. 2016 III. negyedévben is szinte minden szegmensben tovább nőttek az árak és a lakáshitelezések terén is bővülés várható a közeljövőben, az átlagos növekedés mögött azonban nagyok a területi különbségek.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
