Az Erste kutatása szerint a mai 16-29 évesek zöme tudatosan tervezi jövőjét, nyitottak a változásokra, és nagyobb részben már most pénzkeresők. Bár anyagi helyzetük miatt bizonytalanok, a többség hisz abban, hogy helyzete javulni fog. A céljaik elérése érdekében pénzügyi terveket készítenek, takarékoskodnak, a befektetési lehetőségek közül pedig bátrabban válogatnak, mint a korábbi generációk.
Az okos befektetés ma már nem álom, hanem néhány kattintás kérdése. De hogyan válassz tudatosan, hogyan kerüld el a kezdők buktatóit, és hogyan használd ki a számlanyitási akciók adta lehetőségeket? Most megmutatjuk!
Múlt hónapban hajszál híján 400 milliárd forinttal gyarapodott a befektetési alapokban tartott vagyon, a növekmény egyik feléért a nettó pénzbeáramlás, másik feléért a kiemelkedő hozamteljesítmény felelt. Az alapok idén májusban olyan jól muzsikáltak, hogy egyetlen hónap alatt több pénzt tettek a befektetők zsebébe, mint az év első négy hónapjában összesen. Különösen a részvényalapok hasítottak, ami azt jelzi, hogy jó döntés volt a vámháborús árfolyamesések után alaposan bevásárolni. Az új értékesítések terén az abszolút hozamú alapok kategóriája emelkedett ki a mezőnyből több mint 70 milliárd forintos nettó beáramlással. A rekordösszegű PMÁP-kifizetésekből mérsékelten tudtak profitálni a befektetési alapok, a számok alapján nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az idei növekedéssel.
Csalók élnek vissza a Magyar Államkincstár nevével, a bűnözők az állampapír-befektetésekre pályáznak – közölte az Államkincstár.
A felnőtt lakosság több mint 70 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – derült ki az MBH Befektetési Bank reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A válaszadók 66%-a havi szinten rendszeresen tud félretenni, a havi megtakarítások átlagos értéke pedig 91 ezer forintra emelkedett a tavalyi évi 80 ezer forintról. A társaság szerint a megtakarítások mögött elsősorban az a cél húzódik meg, hogy felkészüljünk a váratlan kiadásokra, azonban már a hosszú távú, értékmegőrző befektetések iránti érdeklődés is erősebb. A kutatás alapján az is látszik, hogy még 10 millió forint megtakarítás felett is a válaszadók közel 70 százaléka inkább megtakarítóként tekint magára és nem befektetőként.
A magyar babakötvényhez hasonlóan működő, 1000 dolláros kormányzati támogatással induló megtakarítási lehetőséget biztosítana minden újszülöttnek Donald Trump új kezdeményezése. Az amerikai elnök önmagáról nevezte el a bevezetni kívánt Trump-számlát, melynek keretein belül a megszületett gyermek felnőttkoráig lehet majd kedvező feltételekkel befektetni. A fő eltérés a magyar babakötvénytől, hogy nem állampapírba, hanem indexkövető befektetési alapokba lesznek irányítva a Trump-számlán elhelyezett megtakarítások.
Drága mulatság volt a prémium állampapírok kamatainak kifizetése, de jó helyre került a pénz – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében megrendezett beszélgetés során. A 2025-ös állampapír-kamateső hatásait Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, valamint Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója vitatták meg egymással. A beszélgetést Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője moderálta.
Múlt héten 65 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ez a harmadik legkisebb érték idén, a megelőző héthez képest csaknem 40%-kal kisebb volt a kereslet. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Áprilisban eladóként volt jelen a magyar lakosság az állampapírpiacon, névértéken és piaci értéken is csökkent a háztartások állampapír-állománya. Más befektetések szépen profitáltak az év első hónapjaiból: a lakosságra fókuszáló befektetési alapok idén 582 milliárd forintnyi állománynövekedést könyvelhettek el, a bankbetétekben tartott lakossági megtakarítások pedig már több mint 700 milliárd forinttal gyarapodtak. A magyar adósságszerkezet némileg átalakult év eleje óta: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, a bankok, biztosítók és befektetési alapok viszont növelték az állampapír-állományukat. Igaz, hogy áprilisban a bankok meglepetésszerűen behúzták a féket, névértéken nettó 76 milliárddal csökkent az állampapír-kitettségük.
Az Amundi olaszországi leányvállalata 50 fős létszámcsökkentést tervez az év végéig, ami a teljes olasz állomány 13,8 százaléka – írja a Reuters.
Az MNB friss felmérése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó többletjövedelmet az érintettek kétharmada fogyasztaná el. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők 92 százaléka nem tervezi feltörni nyugdíjpénztári megtakarításait, elsősorban a lakásvásárlást tervezők aránya csökkent a körükben. A lakossági állampapír tulajdonosok 65 százaléka nem tervezi visszaváltani az állampapírját, a kamatfizetéseket pedig a megkérdezettek 48 százaléka újra állampapírba fektetné be.
Sokan maximum egyhetes vakációt terveznek idén, amire a legtöbben maximum 100 ezer forintot (38 százalék), illetve 100-200 ezer forint közötti összeget (33 százalék) szánnak – közölte az Erste Bank. A magyarok jellemzően előre spórolnak a nyári szabadságra, kevesen utaznak hitelből vagy a családtól, barátoktól kért kölcsönből.
A Trump-adminisztráció költségcsökkentési intézkedései új szintre léptek: a tanácsadó cégek után most a technológiai beszállítók, köztük a Dell és a CDW szerződéseit is felülvizsgálják – számolt be a Wall Street Journal. Hiába távozott Elon Musk a DOGE éléről, folytatódik a költségcsökkentés.
Felemás érzéseink lehetnek a ma megjelent önkéntes nyugdíjpénztári adatokat szemlélve: a taglétszám ismét növekedni tudott, a kezelt vagyon azonban alig mozdult, ugyanis a befizetések és a mérsékelt hozamok pozitív hatását kioltották az idei lakáscélú felhasználási lehetőség miatt megugró kifizetések. Ugyanakkor a lakáscélú felhasználás nem mondható nagyon népszerűnek, az első negyedévben a kezelt vagyon kevesebb mint 1%-át fizették ki lakáscélra a pénztárak. Hozamok terén a nyugdíjpénztárak nem állnak rosszul: habár az idei első negyedévben csupán 0,7%-os hozamot termeltek, négy negyedévre visszatekintve már 10,2%-os hozam mutatkozik. Az egy pénztártagra jutó vagyon jelenleg 2,1 millió forint, ez hajszálnyi csökkenést mutat a megelőző negyedévi adathoz képest, és nagyságrendileg 9 havi átlagnyugdíj összegével egyenlő.
Lesújtó jelentést tett közzé az Európai Számvevőszék (ECA) a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és a páneurópai nyugdíjtermékek helyzetéről. A szervezet megállapítja, hogy az ilyen típusú megtakarítások elterjesztésére irányuló uniós erőfeszítések nem jártak sikerrel, és a legtöbb országban ezeknek a kiegészítő nyugdíjpilléreknek nincs számottevő szerepük. A számok azt mutatják, hogy a részvétel meglehetősen alacsony, és a befektetési hozamok is elmaradnak a kívánatos szinttől. Magyarország szénája különösen rosszul áll, hazánkban ezek a nyugdíjprogramok nem is elérhetők. Az ECA szerint a növekvő demográfiai és államháztartási kihívások közepette kulcsfontosságú a nem állami finanszírozású nyugdíjpillérek megerősítése, ennek érdekében a jelentés most konkrét javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozók felé.
A brit kormány további előírásokat tenne a nyugdíjalapok számára a magánpiaci és hazai gazdasági befektetések ösztönzése érdekében, valamint egyes nyugdíjalapok összeolvadását is kikényszerítheti. A tervek jelentős ellenállásba ütköznek a londoni City befektetési menedzserei részéről – számolt be a Bloomberg és a Reuters.
Lesújtó képet festenek az előrejelzések.
Nem volt határozott irány.
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Optimistán nyilatkozott.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
