A metaverzumokban létrehozott ingatlanok forgalma tavaly meghaladta az 500 millió dollárt, a virtuális ingatlanok értékesítési volumene idén a tavalyi duplájára emelkedhet.
A metaverzumok világa valóságos bombaként robbant be a köztudatba miután tavaly októberben a Facebook bejelentette, hogy Meta-ra cseréli a nevét, ezzel is kifejezve, hogy ők mostantól elsősorban a saját metaverzumuk fejlesztésével fognak foglalkozni. A témakört azóta szinte már minden oldalról megvizsgálták (a Portfolio is), egy szempont azonban kimaradt: vajon milyen hatása lesz mindennek az ingatlanpiacra? A felvetés elsőre furcsának hathat, azonban bőven van alapja - hogy pontosan mi is, az lentebb kiderül. A hazai ingatlanszakma szereplői közül sokan még nem ismerősek a világgal, akik azonban igen, azok valószínűnek tartják, hogy aki most kimarad az végleg le is marad. Egy másik vélemény szerint viszont könnyen lehet, hogy csak egy lufi az egész. Hogy a kettő közül melyik lesz végül igaz, azt majd az idő eldönti, az mindenesetre már most biztos, hogy a jelenségre a közeljövőben tudatosan kell reagálni - vagy kimaradni, vagy nagy erőkkel beszállni.
Az Apple csütörtökön tette közzé negyedéves gyorsjelentését, majd a befektetői konferencia alkalmával a cég metaverzumos ambícióiról is beszélt Tim Cook vezérigazgató, aki a vállalat kiterjesztett valóságalkalmazásainak (AR) bővítéséről osztott meg gondolatokat, ami erős befektetői reakciót váltott ki.
A dél-koreai Tudományos és Informatikai Minisztérium (MIST) a Digital New Deal program keretében 9 billió dél-koreai wont, vagyis közel 7,5 milliárd dollárt különített el olyan projektekre, mint a mesterséges intelligencia és a K-metaverzum fejlesztése, írja a Reuters.
2022 is az inflációról és annak letörését célzó gazdasági, monetáris intézkedésekről szólhat az Equilor elemzői szerint, ami új lehetőségeket teremt a befektetésekben, mert a részvénypiacokon a növekedési papírok felől az értékalapúak felé mozdulhat a kereslet. Az Equilor ma bemutatott éves stratégiájában kiemel néhány külföldi részvényt, véleményt mond a hazai részvénypiaci sztorikról, a metaverzumról, valamint az olaj és az arany kilátásairól.
A közösségi médiaóriás Meta nemrég közölte, hogy az "AI Research SuperCluster" névre keresztelt szuperszámítógépük már működőképes, és várhatóan az év közepére teljesen elkészül. A Facebook anyavállalata szerint az általuk létrehozott mesterséges intelligencia, az RSC "kikövezi az utat" a Metaverzum kiépítése felé.
Az ügyet ismerő személyek szerint a Facebook anyacége, a Meta lehetővé szeretné tenni a felhasználók számára, hogy a platformon nem-helyettesíthető tokeneket, azaz NFT-ket hozzanak létre, vegyenek és adjanak el.
Dél-Korea nemrég bemutatott egy hosszú távú ütemtervet, amit az ország metaverzumbeli törekvéseinek támogatására dolgoztak ki. A tervezet végső célja, hogy a következő öt éven belül a világ ötödik legnagyobb piacává váljon a Dél-Korea által kiépített digitális tér.
Margrethe Vestager, az EU digitális ügyekért felelős versenyjogi biztosa szerint kifejezetten fontos lenne, hogy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő metaverzum koncepciójának jövőbeli működését alaposan megvizsgálják a szabályozók, a mindenre kiterjedő virtuális valóság létrehozására irányuló tervek ugyanis új kihívások elé állítják a trösztellenes szabályozókat.
68,7 milliárd dollárért, vagyis jelenlegi árfolyamon közel 21 600 milliárd forintért vásárolja fel a Microsoft a világ egyik vezető videójáték-gyártóját, az Activision Blizzardot. A tranzakció után a Microsoft lesz a világ harmadik legnagyobb játékgyártó vállalata, és öles léptekkel halad afelé, hogy saját metaverzumot építsen.
Patrice Louvet, a Ralph Lauren vezérigazgatója hétfőn elmondta, hogy a divatcég a metaverzumban rejlő lehetőségeket keresi és vizsgálja, a cél a fiatalabb vásárlók bevonzása.
Az internet evolúciója a szemünk előtt zajlik, a kis startupoktól a nagy technológiai vállalatokig világszerte számtalan vállalat építi szolgáltatásait a virtuális világok felé, amelyek akkor nyújtanak jó élményt, ha azokra optimalizált eszközökön keresztül lépnek be a felhasználók. Ilyen eszközökből, szemüvegekből, headsetekből, kontrollerekből már most is sok van piacon, de mint ahogy a metaverzumok, úgy a kiterjesztett és virtuális valóság-készülékek is gyerekcipőben járnak. A metaverzumról szóló cikksorozatunk első részében igyekeztünk elmagyarázni, mi is az a metaverzum, a második részben a már létező világokat mutattuk be, a harmadikban a platformok mögötti tokenekről írtunk, a negyedik részben a metaverzummal kapcsolatos különböző befektetési lehetőségekről írtunk, a mostani részben azokról a készülékekről lesz szó, amelyekkel csatlakozhatunk a különböző platformokhoz.
Egyre nagyobb a felhajtás a metaverzum körül, a platformokat fejlesztő és üzemeltető cégektől kezdve a virtuális világokban termékeket és szolgáltatásokat eladni akaró cégeken át a felhasználókig sokan akarnak pénzt keresni rajta, akkor mi miért ne tennénk? Több lehetőségünk is van erre, megvehetjük a metaverzumok fejlesztésével, működtetésével, tartalommal való kiszolgálásával foglalkozó cégek részvényeit, de ezekbe fektető alapokat is vásárolhatunk, vagy a virtuális világok mögötti tokenekbe is fektethetünk, és a különböző platformokon kínált ingatlanokat is megvásárolhatjuk. Utóbbiakkal azért érdemes óvatosnak lenni, a tokenek és a virtuális földek piacát sokszor nem könnyű megkülönböztetni a piramisjátékoktól (mert sokszor nincs is különbség). A metaverzum kétségtelenül a következő évek nagy témája, de ami most van, az a vadnyugat, ezért ha be akarunk szállni, akkor a hagyományos befektetésekhez hasonlóan az NFT-k, virtuális földek vagy kriptoeszközök piacán is érdemes diverzifikálni. Cikksorozatunk első részében igyekeztünk elmagyarázni, mi is az a metaverzum, a második részben a már létező világokat mutattuk be, a harmadikban a platformok mögötti tokenekről írtunk, a mostani részben pedig a különböző befektetési lehetőségekről írunk. Mutatjuk az étlapot!
Egyre többen és többen kapják fel a fejüket a sokak által már az internet következő korszakaként emlegetett technológiai forradalomra, ami rövidesen alapjaiban forgathatja fel az eddig megszokott életünket. Természetesen a virtuális univerzumról, azaz a metaverzumról van szó - a legextravagánsabb víziók szerint bőven lehetséges, hogy pár éven belül gyakorlatilag az életünk minden aspektusát (munka, közösségi és társas élet) különböző "párhuzamos" univerzumokban fogjuk élni, és ez lehet hogy egyeseknek ijesztő, de lehet hogy inkább izgalmas, egy dolog azonban biztos: tech-óriások és kisebb fejlesztők tömegei ugrottak neki a virtuális valóságok megépítésének. Felmerülhet egy fontos kérdés: ha a metaverzumokban fogjuk élni az életünket, akkor nyilván ott is fogunk költekezni, de mégis milyen pénzből, milyen tranzakciókról van itt szó? Cikksorozatunk most következő részében azt járjuk körül, hogy jelenleg melyikek a még igencsak kezdetleges és kiforratlan metaverzum-koncepcióban a legfelkapottabb fizetőeszközök, hol lehet velük fizetni (és miért), illetve kriptobefektetőként hol lehet hozzájutni ezekhez a tokenekhez, ha egyszer úgy dönt az ember, hogy ki szeretné venni a részét a berobbanó metaverzum-őrületből.
Csukjuk be egy pillanatra a szemünket, és képzeljük el a metaverzumot! Egy olyan virtuális világot látunk, ahol… Ne is folytassuk. EGY világot látunk, pedig nem egy van, vagy lesz belőle, hanem számtalan, és ezek közül a nagyobbak valószínűleg nem is fognak kapcsolódni egymáshoz. Hogy miért? Aki látott már iPhone-töltőt, az tudja, kizárt, hogy az Apple – ha egyszer kedve lesz metaverzumot fejleszteni – másokkal közösködjön, de egy Facebook-Google együttműködés is nagyon nehezen képzelhető el, egy kínai-amerikai bigtech kooperáció pedig soha nem látott magas odds-szal menne a fogadóirodáknál. Az üzleti logika azt diktálja, hogy a nagy tech cégek külön-külön fejlesszenek virtuális platformokat, ennek pedig akár a felhasználók is lehetnek a nyertesei, a verseny jobb digitális világokat, gördülékenyebb felhasználói élményt eredményezhet, cserébe nem lesz átjárhatóság a világok között. Vagy mégis? Sokan fejlesztenek decentralizált, interoperábilis világokat, léteznek is már ilyenek, ha elérik a kritikus felhasználói tömeget, akkor nehéz lesz őket megállítani. A metaverzum(ok)ról szóló cikksorozatunk első részében arról írtunk, mi is az a metaverzum, a második részben most azt foglaljuk össze, milyen metaverzum-szerű platformok léteznek.
Reggelente a munkába tartó emberek a mobiltelefonjaikba feledkezve chatelnek, dolgoznak, videókat néznek vagy zenét hallgatnak, nap közben sokan monitorok előtt ülve az online térben végzik a munkájukat, világszerte több százmillióan a szabadidejüket is képernyők előtt vagy VR-szemüvegekkel a fejükön töltik mondjuk videójátékokkal, a tizenévesek pedig naponta órákat töltenek a Minecraftban, a Sandboxban és a társaikban, nem a Moszkván, az óra alatt, hanem mondjuk a Robloxban találkoznak egymással. Valójában már most is az életünk egyre nagyobb részét a digitális térben éljük, csak egyelőre többnyire webkettes felületeken, eszközökkel. Ebben hozhatnak forradalmi változást a metaverzumok, olyan digitális platformok, amelyeknek az alapjait még csak most rakják le, de ahol néhány éven belül több százmillió vagy akár milliárd ember kommunikálhat egymással, szórakozhat, dolgozhat, ügyeket intézhet. A győztes mindent visz szlogennel a világ legnagyobb vállalatai versenyeznek azért, hogy ők nyújtsanak elsőként olyan vonzó digitális környezetet vásárlóiknak, felhasználóiknak, ügyfeleiknek, amivel még inkább magukhoz láncolhatják őket. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mi az a metaverzum, milyen metaverzumok léteznek már, milyen hagyományos, AR- és VR- készülékekkel csatlakozhatunk a különböző platformokhoz, milyen kriptoeszközök állnak az egyes platformok mögött, és hogy befektetőként hogyan lehet profitálni a metaverzumból.
2021-ben a pekingi kormányzat több fronton is fellépett az ország tech szektora ellen, bizonyos tevékenységeket szigorú szabályok, másokat teljes tiltás alá helyezve. Trösztellenes törvényektől az adatbiztonsági rendelkezésekig több fronton is igyekeztek megszorongatni azokat a techóriásokat, amelyek az elmúlt években jelentős gazdasági túlhatalomra tettek szert. A pekingi kormányzat regulációs offenzívája várhatóan idén sem áll majd le, ami tovább formálja majd a fejlesztések irányát. Ez sok bizonytalanságot szül majd, de egy biztos: az innováció intenzítása nem csökken majd.
Gőzerővel tombol az NFT-őrület, nemrég a világ egyik legnagyobb amerikai sportszergyártója, a Nike vásárolta fel az RTFKT Studios nevű céget, ami kifejezetten a digitális térben gyárt cipőket.
A technológiai vállalatok világában az elmúlt hónapok egyik legfontosabb híre az immáron Meta Platforms nevet viselő Facebook bejelentése volt, miszerint kvázi az all-int bemondva mennek előre a saját metaverzumuk kifejlesztésében. Ez alaposan megbolygatta az amerikai részvénypiac sok technológiai részvényét. Az egész folyamat legnagyobb nyertesének az Apple látszik jelenleg.
Miközben emberek milliárdjai viccelődnek a Facebook metaverzumról szóló terveivel, valódi emberek dollár milliókat (és hamarosan milliárdokat) költenek valódi pénzben képzeletbeli tárgyak megvásárlására. Ahogy Alkesh Shah, a BofA munkatársa írja, a metaverzumban a föld (és jacht) vásárlások felgyorsulnak, ahogy a blokklánc-alapú alkalmazások és az új keretek tovább fejlődnek. A ZeroHedge összegyűjtött néhány példát arra, hogy mire költik az emberek a túlságosan is valós pénzüket.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
