Emmanuel Macron francia elnök szerint az ország komoly politikai és gazdasági kihívások előtt áll a közelgő parlamenti választások miatt, ahol a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali blokkok vezetnek, ami pénzügyi instabilitást okozhat szerinte.
Az argentin havi infláció májusban 2022 óta a legalacsonyabb volt Javier Milei megszorító intézkedései közepette, de az éves infláció még mindig közel 300%. Az élelmiszerárak továbbra is meghaladják a fizetéseket, így sokan nem érzik az előnyöket.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A korábbi jelentős eszközleértékelődés után a tavalyi a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál és a tőkepiacokon. A háztartások pénzügyi vagyona nagyobb részt az átértékelődés következtében növekedett. Történelmi helyzet, hogy a betét és a készpénzállomány csökkent a lakosságnál tavaly – hangzott el az MNB friss kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséról szóló sajtótájékoztatóján.
Őrizetbe vették az amerikai hatóságok Robert Burke nyugalmazott négycsillagos tengernagyot, az amerikai haditengerészet egykori műveleti parancsnokhelyettesét, súlyos korrupció vádjával – írja a BBC.
A nyugdíjak között jelentősek az európai különbségek, és erős pozitív korreláció van a nyugdíjba vonulással kapcsolatos pénzügyi tudatosság és a havi nyugdíjak szintje között. A jelentés megállapította, hogy a 65 éves és idősebb európaiak számára a keresethez kötött nyugdíjak jelentik az elsődleges jövedelemforrást. Az uniós fogyasztók kevesebb mint fele bízik azonban abban, hogy nyugdíjas éveik alatt elegendő pénzük lesz a kényelmes élethez, ami aggodalomra ad okot a nyugdíjak megfelelőségével kapcsolatban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege nemcsak az EU-ban, de Európában is – derül ki az Euronews Business jelentéséből.
A német kormánykoalíció egy hatalmas nyugdíjreformra készül, hogy kezelje a népesség elöregedésével járó kihívásokat. A javasolt változtatások közé tartozik a kedvező adózási elbírálású nyugdíj-előtakarékossági számlák létrehozása – írja a Bloomberg.
Az már megszokott, hogy az év utolsó három hónapjában a nyugdíjra gyűjtő önkéntes pénztári tagok befizetései megugranak, elsősorban az adójóváírás kimaxolása érdekében, de az MNB friss számai szerint az idei első negyedév is rekordot hozott a befizetésekben. Mindeközben a pénztári portfóliók továbbra is jól teljesítenek, a vagyonarányos hozamok meghaladják a tavalyi első negyedévben mértet.
Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta - közölte az NMHH.
A thaiföldi kormány új vízumpolitikát jelentett be, hogy fellendítse a turizmust ás támogassa gazdaságát, ennek keretében például meghosszabbítják a tartózkodási idő lehetőségét és kedvezőbb feltételeket adnak bizonyos csoportok számára.
Jamie Dimon napjai meg vannak számlálva, hangzott el a New York-i székhelyű bank éves befektetői találkozóján. Az viszont nem derült ki, hogy pontosan mennyire – írja a CNBC.
Érdekes tanulmánnyal rukkolt elő a napokban az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama. Ebből kiderül, hogy a magyarok leginkább a banki értékesítési hálózatokon keresztül veszik az egyik kedvenc befektetésüknek számító befektetési alapokat, de a banki hálózat túlsúlya Európa egészénél megfigyelhető. Érdekes, hogy míg Európában a különböző alapkezelők alapjainak hozzáférést kínáló, nyílt alapforgalmazó platformok egyelőre szerény piaci részesedést hasítanak ki maguknak, itthon ez a második legnépszerűbb értékesítési csatorna.
Eredményesen kezdték az évet a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, amelyek mind az összesített taglétszám, mind a tagi és munkáltatói befizetések tekintetében jelentős előrelépést mutattak fel az első negyedévben. A nyugdíjkasszák ismét reálhozamot értek el, az egészségpénztárak tagjai pedig minden eddiginél többet költöttek lakáshitel-törlesztésre - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
Lemondott posztjáról Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, utódjáról a szervezet május 14-i közgyűlésén születik majd döntés - közölte a Pénztárszövetség friss közleményében.
Újra beindult a lakossági hitelezés a magyar Ersténél, az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, köszönhetően elsősorban a CSOK Plusznak – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. A növekvő működési bevételeknek és az extraprofitadó csökkenésének köszönhetően az Erste profitja jelentősen megugrott, közel 29 milliárd forintot elérve.
A dél-koreai Nemzeti Nyugdíjbiztosítási Szolgálat, a világ harmadik legnagyobb állami nyugdíjalapja, új, hosszú távú befektetési stratégiájában 65%-os arányban tervez kockázatos eszközökbe befektetni, hogy növelje a hozamokat és el tudja kerülni az alap korai kimerülését.
Minden bizonnyal javul a nyugdíjak reálértéke 2024-ben. Legalábbis ez olvasható ki a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból. A kedvező hír azonban így is csak relatív, hiszen a nyugdíjak lényegesen alacsonyabb ütemben növekednek idén, mint a bérek.
A szlovák pénzügyminiszter felvetette a lakossági állampapírok bevezetésének lehetőségét, ezzel Szlovákia az újabb ország, amely reagálna az egyéni megtakarítók növekvő állampapír-keresletére Európában.
Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.