Sértené a biztosítási elv érvényesülését a kormány szerint, ha engednének az ellenzéki felvetésnek, és rendkívüli nyugdíjemelést hajtanának végre a legkisebb nyugdíjak esetében – írta meg a 24.hu.
Február 12-én örömteli napra ébredtek a nyugdíjasok: ma kezdi kifizetni az Államkincstár a 13. havi nyugdíjjal megnövelt juttatásokat. Az átlagnyugdíjban részesülők a rendes nyugdíjukkal együtt kis híján félmillió forintot kapnak kézhez. Ennek apropóján most körüljárjuk, mennyi pénzt áldozott erre a célra a költségvetés 2021 óta, mennyivel javítja a juttatás az idősek jövedelmi helyzetét, és van-e realitása a 13. havi nyugdíj sokat rebesgetett átalakításának.
A vártnál jobban gyorsul az infláció, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint kevés lehet az év elején megállapított nyugdíjemelés. Külön szólnak azokról az időskorúakról, akik nagyon alacsony havi járandóságban részesülnek, így számukra az emelés összege is elenyésző nominális értelemben.
A magyar nyugdíjasok 2015 után egy szegénységi csúszdára kerültek, és nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem lesz fordulat. Mit csinálnak másképp a környező országok, és miképp lehetne javítani a hazai nyugdíjasok helyzetén?
Magyarországon a nyugdíjasok helyzete romlik: egyre többen vannak relatív és abszolút szegénységben, részben a GDP-arányosan alacsony nyugdíjkiadások miatt. A nyugdíjemelések ugyanis jelenleg csak az inflációt követik. A visszatekintünk az elmúlt 10 év trendjeire, akkor azt látjuk, hogy a nyugdíjasok bizony egy elszegényedési csúszdára kerültek.
Januárban 3,2%-kal emelkedtek a nyugdíjak Magyarországon, ugyanis a kormány várakozása szerint ekkora lesz idén az átlagos infláció. Ennek következtében az átlagnyugdíj összege idehaza 240 ezer forint körül lehet. A 2025-ös évet érintő friss inflációs kilátások fényében azonban felmerül a kérdés: lesz-e nyugdíjkorrekció novemberben, alig pár hónappal a 2026-os parlamenti választások előtt.
Vizsgálja a kormány, hogy a Vidéki Otthonfelújítási Programot hogyan tudják kiterjeszteni a nyugdíjasok részére - mondta el közösségi oldalán közzétett videójában Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter.
A Pénzügyminisztérium kiadta társadalmi egyeztetésre rendelettervezetét a 2025 januárjától érvényes nyugdíjemelésekről. Emellett az előterjesztés nemcsak az öregségi, de a társadalombiztosítási nyugellátásokat, a megváltozott munkaképességű személyek juttatásait, valamint egyes szociális ellátásokat is érinti. Az intézkedés pontos végrehajtása azonban a költségvetési törvény kihirdetésétől függ, amelyet november elején terjesztett a kormány a parlament elé.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint már most látható, hogy körülbelül milyen valorizációs szorzót kell alkalmazni 2025-ben.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
A nyugdíjasok karácsonyi támogatásának kérdése ismét felmerült, miután a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete javaslatot tett egy egyszeri juttatásra a legrászorultabb idősek számára. A Pénzügyminisztérium azonban nem adott konkrét választ a felvetésre, ehelyett a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségére hívta fel a figyelmet – számolt be az Economx.
Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.
Az már eddig is ismert volt, hogy 2025-ben várhatóan 3,2%-kal emelkednek a nyugdíjak, mert a kormány ekkora éves átlagos inflációval kalkulál. Most az is kiderült, hogy ez mennyivel maradhat el a jövő évre várható átlagos béremelkedés ütemétől.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
Idén ősszel nem várható évközi nyugdíjemelés, mivel az idei évi várható infláció (3,7%) alacsonyabb, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke (6%) volt - írja laptársunk, a Pénzcentrum. A novemberi nyugdíjemelés ugyanis nem jár minden évben automatikusan, hiába szokhattak hozzá a korábbi években a magyar nyugdíjasok, hogy év közben, de legalább novemberben korrigálni kellett a nyugdíjakat.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Állítása szerint ellenőrzésük alá vonták az iráni légteret.
De a kormány nem tervezi a törvények módosítását.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
