Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, ebben a részben pedig Németországról írok.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
Bár nőnek a nyugdíjszámlákon félretett összegek Amerikában, még mindig jelentős különbség van a megtakarítók által félretett összeg és a nyugdíjazáshoz szükségesnek vélt összeg között - tudósított a Cnbc.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutatom az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének jellemzőit.
Dél-Korea nemzeti nyugdíjalapja, a világ egyik legnagyobbja a kormány szerint 2056-ra kifogy a pénzből, ha nem vezetnek be sürgős reformokat, többek között a járulékok növelését – írja a Bloomberg.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
A kínai kormány nyugdíjkorhatár-emelési tervei fontos lépést jelentenek az ország súlyosbodó nyugdíjproblémáinak kezelésében és a zsugorodó munkaerő megerősítésében. Közgazdászok és demográfusok szerint azonban a gazdasági lassulás további nehézségeket okozhat, ami újabb reformokat tehet szükségessé - írja a Reuters.
Michel Barnier francia miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy nem tervezi a francia adófizetők többségének adóterheit növelni, azonban a legtehetősebbektől nagyobb hozzájárulást vár a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A kormány először közölt hivatalosan új inflációs becslést a 2025-ös évre vonatkozóan. Ez pedig már jó kiindulási alap ahhoz, hogy a nyugdíjasok megismerjék a 2025-ben várható nyugdíjemelés mértékét.
Több mint 1600 fiatal tűnt el az önkéntes pénztári szektorból tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel az 1,068 millió önkéntes tagból mindössze 42 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jót vetít előre a nyugdíjrendszerre nézve. Pedig most a pénztárak teljesítményére nem lehet panasz, a vagyonarányos hozamok 6% körül mozognak. Bár egyre kevesebb fiatal tesz félre nyugdíjra, az idősebb korosztály megtakarításai látványosan kilőttek, ahogyan a munkáltatói befizetések is.
A nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. A nyugdíjasok relatív elszegényedése az idén is folytatódik - írja legfrissebb szakértői elemzésében Farkas András Nyugdíjguru.
A magyar kormány RRF-tervében vállalt nyugdíjreform-program és a nyugdíjrendszer kilátásai is terítékre kerültek az RTL műsorában, ahol Farkas András nyugdíjszakértő beszélt. Többek között arról volt szó, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg veszélyben van, melynek fő oka, hogy öregszik a magyar társadalom.
Kétkedők ide vagy oda: az e-autózás térhódítása töretlen. Ugyan Európában stagnált tavaly az értékesítési... 
"Ne untass, irány a refrén!" - szól a Roxette Greatest Hits albumának címe. Hiszen az a rész üt igazán, amit együtt...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A munkajogi megfelelés, a pontos és precíz bérszámfejtés, valamint a megfelelő adminisztráció nemcsak a jogszabályoknak... 
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is. A vállalatok...
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális...
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
