A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatszintek hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből. 2024-ben a kamatszintek csökkenésével a hitelezési piac is aktívabb lehet, és az igénybe vehető állami támogatások révén is változást hozhat az idei év: a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK igénybevételének lehetőségével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken jobban nőhet a kereslet. A növekvő kereslet az árak emelkedésének irányába hathat, ez az árnövekedés pedig nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen hozamot eredményezhet az ingatlanbefektetés.
A megújult otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően fokozódhat a fővárosi új és használt családi házak iránti kereslet, ugyanakkor az elvárt minimum alapterület és a magas négyzetméterárak a 80 milliós és a 150 milliós értékhatár miatt korlátozhatják egyes kerületekben a CSOK Plusz lehetőségét. A Duna House számításai és az Ingatlan.com kínálata alapján megnéztük, az egyes kerületekben mik a vásárlói lehetőségek.
A pozitív gazdasági előrejelzések és a kormányzati intézkedések hatására újra növekedési pályára léphet az ingatlan- és hitelpiac 2024-ben a Duna House cégcsoport várakozása szerint. Ez az ingatlanpiacon 20-30, a hitelpiacon 30-40%-os növekedést is jelenthet a főbb mutatószámokban. A piaci élénkülés az árakra is pozitív irányba fog hatni, éves szinten 5-10%-os emelkedéssel számolnak az ingatlanközvetítő vállalatnál. A CSOK Plusz, az önkéntes kamatplafon, az egyre erősödő bizalom, a bőséges kínálat, és a csökkenő állampapírhozamok lehetnek a legjelentősebb pozitív tényezők.
Európában idén először fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy nominálisan csökkentek az ingatlanárak, a folyamat Magyarországon is tetten érhető, itthon a lakásépítések is nagyot estek – derült ki a Portfolio „Otthonteremtés 2024-ben” rendezvényén. A szakértők szerint a hitelkamatok csökkenése nagy fordulatot hozhat, várakozásaik szerint ha visszajönnek a 6% alatti kamatok, felrobbanhat a magyar ingatlanpiac. Főleg most, hogy a PMÁP eddigi korszaka lezárult.
Bár a CSOK Plusz egy jó irány a lakásvásárlásban és az otthonteremtésben, de az energiahatékonyságnak is legalább ilyen fontos szempontnak kellene lennie - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
Hamarosan újabb fő pillére lesz a magyar családtámogatási rendszernek, amely a testi, lelki, szellemi egészség elemével bővül - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára a Baba-Mama Expón szombaton Budapesten.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Demográfiai Csúcstalálkozón, hogy a kormány tervei szerint a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességét kiterjesztik a háromgyerekesekre is. Ezt nem elsőként tette és időpontot most sem rendelt az intézkedéshez.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Az elsőlakás-vásárlást tervezők között magas arányban vannak jelen azok, akik az otthonteremtési támogatások igénybevételével tennének szert saját ingatlanra, közülük sokan már csak az idei évben élhetnek a jelenlegi lehetőséggel. A tervezgetés helyett egyre többen vágtak bele a megvalósításba, 2023 első félévének eladásai alapján a fővárosban 21, vidéken 23%-ban voltak jelen az első lakást vásárlók a Duna House szerint, a júliusi adatok alapján pedig 28%-kal vezető vásárlási ok lett vidéken az első ingatlanhoz jutás. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.
A Duna House közzétette havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint 2023. júliusában, országosan 6 107 lakóingatlan cserélt tulajdonost, valamint 53 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. Mindez 32%-os visszaesést jelent a tranzakciószámban tavaly júliushoz képest.
Nemcsak a vidéki nagyvárosainkban, de a budapesti agglomeráció településein is gyakori, hogy egy-egy cég nagyobb ipari beruházást indít, ami az ellentétes érdekek miatt településen belüli feszültségekhez vezet. Mostani cikkünkben két várost, a főváros északi agglomerációjából Gödöt, a délkeleti részről pedig Gyált vizsgáltuk meg részletesebben. Előbbiben a Samsung akkumulátorgyár, utóbbiban pedig számos logisztikai csarnok valósult meg, melynek kapcsán helyi ingatlanszakértőket is megkérdeztünk arról, milyen hatással vannak ezek a település lakáspiacára.
A városi lakáspiacot rövid távon stimulálhatja a városi CSOK eltörlése és a babaváró hitel feltételeinek szigorítása – egyebek mellett erről beszélt Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője a Portfolio Checklist csütörtöki adásának.
Péntektől vasárnapig várja látogatóit a Portfolio Lakás Kiállítás, amely egyszerre a nagyközönségnek szóló lakáspiaci bemutató, valamint szakmai esemény. A nagyszabású rendezvényen valóban minden érdeklődő minden kérdésére választ talál: az eseményen jelen vannak a fejlesztők, értékesítők, a finanszírozó bankok, és a szolgáltatók teljes köre. Szombat délután a kiállításra érkezők a Lakás Klubon előadó szakértőket is hallhatták, akik tanácsokat, értékes tippeket adtak a lakásvásárlás előtt állóknak.
Kihirdette a kormány, hogy változtat a családi otthonfelújítási támogatás és a babaváró támogatás szabályain - derül ki a kedd esti Magyar Közlönyből.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
