Az egyiptomi gazdaságot súlyos csapás éri: a Szuezi-csatorna bevételei drasztikusan csökkennek 2024-ben. Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök bejelentése szerint a regionális kihívások miatt az ország mintegy 7 milliárd dollárnyi bevételtől esik el. Ez a visszaesés a 2023-as bevételek több mint 60 százalékát jelenti.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
Németország a mintapéldája mindannak, ami az európai gazdaságban rosszul működik. A GDP-je már a második egymást követő évben fog várhatóan csökkenni. Az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és a fémfeldolgozás súlyos gondokkal küzdenek. A német bajnok cégek, mint a Volkswagen és a ThyssenKrupp pedig példátlan leépítéseket és gyárbezárásokat jelentettek be.
A Mibe fektessünk 2025-ben című befektetési eseményünkön az MBH Befektetési Bank és az MBH Jelzálogbank szakemberei mondták el, hogy mik a legfontosabb tőkepiaci és lakáspiaci trendek, mik 2025 lehetőségei és kockázatai, hogyan érdemes portfóliót építeni, diverzifikálni.
A dél-koreai politikai válság tovább mélyül, miután Jun Szogjol elnök megvédte a múlt heti hadiállapot kihirdetését célzó lépését. Az elnök kijelentette, hogy a végsőkig harcolni fog pozíciója megtartásáért, annak ellenére, hogy az ellenzék vádemelésre készül ellene, és saját pártja is lemondásra szólította fel - jelentette a New York Times.
A Boeing, az amerikai repülőgépgyártó óriás jelentős létszámleépítést hajt végre Washington államban, ami része egy átfogó költségcsökkentési programnak. A vállalat közel 400 alkalmazottjától válik meg a régióban, miközben országszerte több ezer munkahelyet szüntet meg.
Dél-Korea elnökét, Jun Szokjolt hazaárulással és hatalommal való visszaéléssel vádolják egy sikertelen hadiállapot-bevezetési kísérlet miatt. A politikai válság, amely Jun távozásához vezethet, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát és a térség geopolitikai viszonyait is megrázhatja.
Szerda este elvesztette a bizalmatlansági szavazást a Nemzetgyűlésben Michel Barnier francia miniszterelnök, ezzel megbukott a mindössze szeptember 5-e óta hivatalban lévő kormány. A kormány bukását az okozta, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a költségvetésről, amely megszorításokat tartalmazott volna. A Nemzetgyűlésben egyik erőnek sincs többsége, új választásokat ráadásul jövő nyárig nem lehet tartani. Pénteken Emmanuel Macron francia elnök hivatalában fogadja a mérsékelt parlamenti erők vezetőit, hogy kiválassza az új miniszterelnök személyét.
December 3-án késő este Jun Szogjol dél-koreai elnök váratlanul rendkívüli hadiállapotot jelentett be az országban. Indoklásában viszont nem a külső hatalmakat, vagy valami más veszélyt emelt ki, hanem az ellenzéket ostorozta keményen, mivel szerinte azok „összejátszanak Észak-Koreával”. A helyzet azóta csillapodni látszik, a következmények viszont még hosszú időre meghatározhatják az ország politikáját.
A dél-koreai elnök hadiállapot-kísérlete alkotmányos válságot okozott: az ellenzék az elnök, a kormánypárt a hadügyminiszter lemondását követeli - tudósított a Financial Times.
Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte: kezdeményezni fogja az általa néhány órával ezelőtt elrendelt hadiállapot feloldását, meghátrálva ezzel a parlamenttel szemben, amely elutasította a politikai tevékenység betiltására és a média cenzúrázására tett kísérletét - írja a Reuters.
Nem borús jövőkép van, hanem egyáltalán nincsen jövőkép. Pillanatnyilag a lehetőségek közül sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a jövő év első felében nagy létszámban váljanak meg a munkatársaktól, nyilatkozta a hazai járműgyártás helyzetével és kilátásaival kapcsolatban az InfoRádiónak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A vállalati kötvények árai mostanában nagyon magasak, ami azt jelenti, hogy a hozamuk túl alacsony lett. Mivel a gazdasági helyzet bizonytalan, sok befektető elkezdett shortolni, vagyis arra fogadni, hogy ezeknek a kötvényeknek az ára esni fog. Ez egyfajta biztosíték számukra, ha a gazdaságban rosszra fordulnának a dolgok.
Németország gazdasági növekedésének kilátásai jelentősen romlottak Donald Trump visszatérésével az amerikai elnöki székbe. A kereskedelmi háború kockázatai, a belpolitikai bizonytalanság és a globális piacok elmozdulásai súlyos csapást mérhetnek az ország gazdaságára. Mindez pedig a magyar növekedési álmokat is kiradírozhatja.
Svédország és Finnország kormányai hétfőn felhívásokat tettek közzé, hogy felkészítsék lakosaikat a lehetséges háborús helyzetekre. Svédország több mint 5 millió tájékoztató füzetet küld ki háztartásaiba, míg Finnország egy átfogó felkészülési weboldalt indított.
A német kereskedelmi ingatlanok átlagára 4,7%-kal csökkentek a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, de a stabilizálódás további jeleit mutatták - közölte hétfőn a VDP banki szeervezet.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szólt, míg ebben a második részben a szerzők a nemzetközi rendszer és intézményei átalakításának általuk kívánatosnak tartott módját (az ötödik világrendre való átállást) mutatják be.
A világ válaszúthoz érkezett: az egyik út a még nagyobb mértékű globális széttöredezettséghez és a válságok elmélyüléséhez vezet, a másik pedig esélyt kínál az egyes országok egyéni, illetve közös jólétének elérésére a közös problémák közös megoldásain keresztül. Bár egyértelmű, melyik utat kellene választani, ennek a döntésnek az eredménye attól függ, hogy képesek leszünk-e a meglévő nemzetközi intézmények átalakítására. A kétrészes cikk első része főként az IMF-et, kisebb részben a Világbankot övező problémák azonosításáról szól.