Többet foglalkozunk mostanában a pénzügyeinkkel, mint korábban, a ráfordított energia pedig meghozza az eredményét - mondta a Portfolio-nak Konkoly Miklós befektetési szakember, aki Konkolydirect néven indította el saját szakmai műhelyét, és vagyontervezési mentorként ad tanácsokat. Úgy látja: 2021-ben is érdemes figyelni arra, hogy ne legyen eltúlzott a kriptodeviza súlya egy befektetési portfólióban.
A koronavírus-válság ellenére olyan ütemben növekedtek a magyar háztartások megtakarításai 2020-ban, mintha normális évünk lett volna, és ez csak kisebb részben köszönhető a törlesztési moratóriumnak. A befektetési alapok első negyedéves és a tőzsdei részvények utolsó negyedéves forráskivonását leszámítva egyöntetű növekedést hozott a tavalyi év összes negyedéve, ami a fogyasztás csökkenése mellett a háztartások nagyon erős tartalékolására utal. Fejenként több mint félmillió forinttal bővültek a megtakarítások, 100 új megtakarított forintból pedig 37 forint a folyószámlákon, 26 állampapírban, 16 pedig készpénzben kötött ki.
Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
Bár olykor a közbeszédben vagy akár csak egy-egy mémben kritizálják őket, a magyar önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségei nem magasak és – a tagok hosszú távú biztonságát szem előtt tartva – nem is konzervatív befektetők. Ehelyett inkább szép hozamot termelnek tagjaiknak, s ennek fejében általában kisebb költséget számítanak fel számos hasonló célú termékkel összevetve. A pénztárszektor igazi baja az, hogy nem nő az előtakarékoskodók létszáma. Ez – természetesen a tagok tulajdonosi jogosultságának sértetlenül hagyásával – az MNB által javasolt versenyképességi reformmal lenne orvosolható. Az idő sürget, mert az ízig-vérig hazainak tekinthető pénztári rendszernek két éven belül a páneurópai nyugdíjtermékekkel kell felvenniük a versenyt.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
Nőtt az érdeklődés az internetes állampapír-vásárlás iránt a koronavírus-járvány második hulláma idején - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Tavaly a magyar gazdaság 5-5,5%-kal zsugorodhatott a koronavírus-válság következtében, az idén pedig a növekedése megközelítheti a 6 százalékot - áll a Magyar Nemzeti Bank most megjelent értékelésében. A jegybank 11 olyan területet azonosított, ahol a magyar gazdaság jól teljesített a válság során, illetve 8 olyan pontot, ahol előrelépésre van szükség.
Egyértelműen a vagyonfelhalmozás éve volt 2020 a magyar lakosság körében, a friss adatok szerint a koronavírus a kockázatvállalási hajlandóságnak is kedvezett. 2019 számai sehol nem voltak ahhoz a friss tőkéhez képest, amit részvényekbe tettek a magyarok tavaly, más kérdés, hogy az időzítés lehetett volna jobb is, ugyanis bukóval zárult 2020.
Egészen tavaly tavaszig a nagyok játéktere volt a mennyiségi lazítás (quantitative easing – QE) a monetáris politikában, a világ jelentős jegybankjai a 2008-as válság után vég nélkül vásárolták az állampapírokat. 2020-ban a feltörekvő piacon is ledőlt az addigi tabu, az MNB is elkezdett állampapírokat vásárolni. Az év végéig aztán rögtön több mint ezer milliárd forintos állományt halmozott fel a magyar jegybank. Ezzel persze nemzetközi összehasonlításban még ezzel is kezdőnek számít az eszközvásárlásokban az MNB, ám a magyar gazdaság és adósságállomány méretéhez képest kifejezetten erőteljes a magyar QE.
A japán jegybank volt az első, amelyik extrém laza monetáris politikával próbálta ösztönözni a gazdaságot, és most ők lehetnek az elsők, amelyek jelentős lépéseket tesznek a laza monetáris politikai kondíciók leépítésében. A 8 éve tartó irányvonal ugyanis messze nem érte el a célját, a hátrányai viszont egyre erőteljesebbek voltak. Ha a japán jegybank valóban szemléletváltáson esik át, az iránymutató lehet a Fed és az EKB számára is, akik időközben szinte egy az egyben átvették a japán modellt.
Az eddigi 6,4% után mától 6,3%-os kamatot fizet a babakötvény, amely az újonnan értékesített állampapírok közül idén is a legmagasabb éves hozamot kínálja Magyarországon. Az inflációkövető állampapír rendszeres és egyszeri megtakarításra egyaránt alkalmas, felhalmozott összegét a gyermek 18 éves korától lehet felhasználni.
Sikertörténetté vált a postákon bő egy éve elérhető, nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz, amelyből már több mint 270 milliárd forintnyit vásároltak az ügyfelek - írta a Világgazdaság hétfőn a Magyar Postától kapott tájékoztatás alapján.
Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
A Fidelity szakemberei arra számítanak, hogy a jegybanki alapkamatok hosszabb távon alacsonyan maradnak, nagy a valószínűsége annak, hogy a mostaninál is alacsonyabb kamatokat láthatunk majd több országban, ez pedig arra sarkallja a befektetőket, hogy magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközökbe fektessenek. A Fidelity szerint vonzók az európai és e fejlődő piaci részvények, utóbbiak közül az ázsiai, azon belül a kínai és a szingapúri vállalatok részvényeit preferálják, az államkötvények közül az amerikaiakat felül, az európaiakat alulsúlyozzák. A Fidelity szakemberei a tegnap megtartott online konferencián több konkrét részvénybefektetést is említettek, többek között a Five9, a Thermo Fisher és a Danaher papírjai vonzóak.
Az eddigi ütemben folytatja eszközvásárlási programját az MNB, a keddi aukción újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt meg, amivel lassan az 1100 milliárdot közelíti a teljes állománya. Két sorozat esetében látszólag átlépte az 50%-os limitet is a jegybank, ebben azonban még nincs benne a múlt heti aukciók eredménye.
Az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint novemberben 179 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Bár a részvények állománya is nőtt, a számokat jobban megnézve kitűnik, hogy a jó hozamoknak tudható be a növekedés. Novemberben ugyanis kitáraztak a részvényekből a magyarok, éppen a legrosszabbkor.
Kifogásolják, hogy beiktatási beszédében a függetlenségről beszélt.
Nyári forgalomnövekedésre számítanak.
Friss térképet tett közzé a főváros.
Elmaradt a meglepetés.
A Hamász több vezetője és az izraeli védelmi miniszter is érintett.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
