Elemzés

2019. április 26. 15:15 | Portfolio

Ekkora Magyarország ereje az Európai Unióban

A régió és a magyar gazdaság súlya is fokozatosan növekszik az Európai Unióban - derül ki a GDP-adatokból. Ugyanakkor a régió továbbra is meglehetősen "könnyű", hiszen az EU hat legnagyobb gazdaság adja a gazdasági teljesítmény háromnegyedét. A magyar gazdaság az elmúlt két évtizedben relatíve alulteljesítő volt, a régión belüli súlyunk fokozatosan csökkent, ám az utóbbi időszakban sikerült felvenni a fonalat.

2019. április 25. 15:59 | Portfolio

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint

A magyaroknak leggyakrabban az EU-pénzek jutnak eszükbe, ha az Európai Unióra gondolnak és toronymagasan ezt a területet tartják az uniós tagság legnagyobb előnyének, de közben csaknem háromnegyedük szerint a pénzek jelentős részét ellopják - derül ki a Policy Solutions átfogó kutatásából. A reprezentatív felmérésben részt vevők közel négyötöde ezért jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól és több mint háromnegyedük szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene a szigorúbb fellépést lehetővé tevő Európai Ügyészséghez.

2019. április 19. 06:30 | Portfolio

Megnyertem az ötöslottót, úristen, mit csináljak?

Ez a cikk egyetlen embernek szól, annak, aki holnap megnyeri az ötöslottó négymilliárd forintos főnyereményét. És az aprót. Jó, ha többen nyernék meg, akkor többen is elolvashatják. Sőt, a reménykedők széles tábora számára sem biztos, hogy érdektelen, hiszen ki ne játszott volna el azzal a gondolattal, hogy mit tenne a főnyereménnyel?

2019. április 18. 10:50 | Becsey Zsolt, Szabó Eszter

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

2019. április 17. 12:30 | Madár István

Tényleg mindent megteszek, de az állam csak nem hiszi el, hogy van két gyerekem

Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.

2019. április 17. 10:15 | Weinhardt Attila

Áldás vagy átok lenne Magyarországnak az euró? - Üzentek a régiós vezetők

Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.

2019. április 16. 15:15 | Csiki Gergely

A bűnbakkeresés nem oldja meg a magyar egészségügy problémáit

Ha a közfinanszírozott egészségügyet nem erősíti meg a kormány, miközben a magánegészségügy hatalmas kapacitásokat épít ki, ami erőteljes elszívóhatásként jelentkezik, akkor az állami rendszer össze fog omlani - vetíti előre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a magyar egészségügy jövőképét. Szerinte kedvező, hogy a kormány végre kezdi komolyan venni az egészségügy problémáit, azonban a vízió, amivel hozzálát a rendszer átalakításának, hibás. Azt is vallja, hogy szükség van új, modern egészségügyi intézményekre, de akkor biztosan be kellene zárni néhány régit és nem konzerválni a jelenlegi struktúrát. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes az a fajta bűnbakkeresés, ami a kórházakkal és orvosokkal szemben folyik.

2019. április 16. 10:12 | Portfolio

A korrupcióval elégedetlenek, a Brexittől tartanak a magyarországi német cégek

Borúsabban látják a kilátásaikat a Magyarországon működő német cégek, mint egy éve, ez azonban nem a hazai környezet romlása miatt van, hanem a világgazdasági helyzet bizonytalanságai miatt - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) hagyományos éves felmérésének eredményeiből.

2019. április 15. 05:50 | Csiki Gergely

Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak

Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részéről. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár pénzügyi következménnyel. Közben az Európai Bizottság egy friss dokumentumában frissítette a Magyarországtól elvárt középtávú hiánycélt, ami alapján a kormánynak még nagyobb költségvetési szigort kellene alkalmaznia.

2019. április 14. 05:55 | Weinhardt Attila

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

2019. április 11. 17:03 | Weinhardt Attila

4 év kellett a 7-ből: az összes EU-pénzt elosztotta a kormány

Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.

2019. április 05. 10:56 | Weinhardt Attila

Azt hitted, hogy már vége az EU-pályázatok ingyenmillióinak? - Most figyelj!

Forrásátcsoportosítások és egyéb okok miatt a következő hetekben mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel jelenhetnek meg újabb gazdaságfejlesztési célú EU-pályázatok a kis- és közepes vállalkozásoknak, így tehát nem ért még véget a jó lehetőségek sora ebben az uniós ciklusban - hívta fel a Portfolio figyelmét az ECC-Consulting Zrt. vezérigazgatója. Farkas Tamás arra is rámutatott, hogy a nagyvállalatoknak is vannak újra jó lehetőségek, hisz már él az idei beruházási támogatási program, amely ráadásul már kereskedelmi tevékenységre is biztosít forrásokat.

2019. április 02. 05:55 | Portfolio

Nagy Márton: Egy erős iránymutatással az MNB a hitelességét kockáztatná

A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.

2019. április 01. 05:55 | Dedák István

A magyar bérnövekedés - nyolc év mérlegen

Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:

• A nemzeti számlás adatok lényegesen jobban teljesítenek a tényleges bérnövekedés bemutatásában.
• Magyarország közvéleménye az elmúlt nyolc évben GDP deflátorral számolva legalább másfélszer olyan magas bérnövekedésről értesülhetett, mint ami valójában megtörtént.
• A bérnövekedés mintegy harmadát nem a gazdasági teljesítmény javulása, hanem az állami közfeladatok részleges lebontása magyarázza

2019. március 27. 15:32 | Portfolio

Totális félreértés: hatalmas pofára esés lehet az óraátállítás Magyarország számára

Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.

2019. március 25. 13:07 | Szepesi Balázs, Pogácsás Péter

Miért nem zárkóztunk fel Nyugat-Európához?

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.

2019. március 20. 05:40 | Szandányi Levente

Katasztrófa: romba dőlhet Európa egyik legerősebb országának autógyártása

A britek fejest ugrottak az ismeretlenbe 2016. június 23-án, amikor a Nagy-Britannia EU-tagságáról szóló népszavazás a kilépést támogató tábor győzelmével zárult. A döntés azonnal hatalmas bizonytalanságot eredményezett a nagyvállalatok és a gazdasági döntéshozók körében és bátran kijelenthetjük, az elmúlt évek végeláthatatlan tárgyalási sorozatai ellenére sem tisztult a kép. Nincs olyan ember ma, aki képes lenne megmondani, hogy a britek mikor és milyen feltételekkel hajthatják végre a kilépést, ha egyáltalán sor kerül rá valaha. A bel- és külpolitikai csatározások, az egyéni érdekek egymásnak feszülése komoly károkat okozhatnak a szigetország gazdaságának, de van egy terület, ahol a puszta bizonytalanság is elég volt a katasztrófához: a legendás brit autógyártás gyakorlatilag összeomlik a Brexit súlya alatt.

2019. március 19. 11:09 | Csiki Gergely

Vannak olyan innovatív gyógyszerterápiák, amelyekhez a magyar betegek hozzá sem jutnak

Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.

2019. március 16. 05:45 | Portfolio

Orbán Viktor negyedik célja: beköszönt a kifektetés korszaka Magyarországon

A kormány a közeljövőben kifektetési stratégiát alkot - mondta gazdasági értékelő beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor nem először fogalmazza meg a hazai tőke külföldre történő befektetésének gondolatát, de egyelőre nem világos, milyen különleges eszközöket kíván ehhez bevetni a kormány.

2019. március 14. 11:05 | Csiki Gergely

A kaotikus magyar egészségügyben is játszanak Aranycsapatok

Érzésem szerint ma az orvosnak csak statiszta funkciója van, a fehér köpeny csak hitelesítő eszköz az egészségkereskedelmi folyamatban - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Bánsághi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki a Magyarországon egyedülálló daganatterápiát levezénylő orvosként került be legutóbb a hírekbe. A szakemberrel beszélgettünk a személyre szabott terápiákról, az orvoslás jövőjéről, a magánegészségügy magyarországi helyzetéről. A klinikai főorvos vallja: egy társadalmi új szövetséget kellene kötni. Szerinte az alkotmányban is rögzített egészségügyi ellátáshoz való jog egy, a kormányok által kitöltött biankó csekk.