Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
A jövő évi költségvetés tervezése során nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani, amelyekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutattam be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására. Ebben a cikkben pedig a nyugdíjskála kiegyenlítésének, illetve az öngondoskodási pillér erősítésének kérdését járom körbe.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani. Ezekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutatom be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására.
Már eléggé benne van a köztudatban, hogy részben belső kényszerből, részben némi külső nyomásra, de hamarosan változások várhatók a nyugdíjrendszerben. Sajnos az nem eléggé közismert, hogy pontosan milyen változásokra kell készülnünk. Még az sem igazán világos, hogy valódi nyugdíjreformról beszélhetünk-e, vagy megint csak a rendszer néhány elemének módosítására. Nézzük meg, pontosan miről is beszélünk, ha a nyugdíjakat érintő reformok kerülnek szóba.
A magyar kormánynak az év végéig kell egy átfogó, független jelentést készítetnie a hazai nyugdíjrendszer reformjáról. Az Európai Bizottság által a helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRP) részeként elvárt elemzést még az idei év végéig kell elvégeznie az Orbán-kabinetnek. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa részt akar venni a szerintük még ez évben várható egy EU delegációval folyó egyeztetésnek. A NYUSZET már el is készítette aktualizált reformjavaslatát.
Veszélyes és téves megállapítások keringenek a nyugdíjcélú megtakarítások reformjára vonatkozó szakmai ajánlásokról – írja Matits Ágnes nyugdíjszakértő a Portfolio-hoz eljuttatott véleménycikkében. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményének megvonása hiba volt, ami nagyban hozzájárult a taglétszám és a befizetések csökkenéséhez. Mindeközben a nyugdíjpénztár nyugdíjmegtakarítói intézmény helyett adómegtakarító intézménnyé vált, de miért támogassa az állam azoknak a megtakarításait, akik amúgy is meglehetősen sok megtakarítással rendelkeznek? Az alábbiakban Matits Ágnes írását közöljük.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Magyarország az EU felé vállalta, hogy nagyívű nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írok.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam. A második részben a demográfiai folyamatokról írok.
Teljesítményalapú, egyszerűen követhető modellt dolgozott ki a Corvinus kutatója, német mintára. A gyermekvállalást jobban elismerné, a régi nyugdíjasok nem szakadnának le az frissnyugdíjasoktól, az özvegyi nyugdíj méltányosabbá válna. Mindehhez pedig a kassza nem igényelne több forrást - derül ki a Corvinus Egyetem közleményéből.
Magyarországon a következő években tovább nőhet az idősek már most is magas aránya, miközben esély sincs arra, hogy annyi gyermek szülessen, amely megállítsa a népesség fogyását. A nyugdíjreform így idővel elkerülhetetlenné válik.
Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (2. rész)
A demográfiai válság megoldása érdekében Kína elrendelte, hogy minden tartomány dolgozzon ki egy alapvető idősgondozási rendszert 2025-ig – írja az állami Hszinhua hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Nem mindegy, melyik országokat vesszük alapul.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
