Tüntetések, kormányválság, adóvita: messze a francia káosz vége

2025. október 03. 11:00 | Debreczeni Réka

Tüntetések, kormányválság, adóvita: messze a francia káosz vége

Miközben a franciák mindössze 9 százaléka érzi úgy, hogy jó irányba halad az ország, az új francia kormány próbálja végigvinni azt, amibe az elődje belebukott: elfogadtatni a kiigazítást és a jövő évi költségvetést. A plusz források igazságos bevonásáról szóló vita már az utcákon zajlik, és azzal fenyegeti Emmanuel Macront, hogy elnöki hagyatékának újabb részét kell majd felszámolnia.

Magyar Péter beígért egy 14. havi nyugdíjjal felérő pénzesőt – Mutatjuk, kik lennének a legnagyobb nyertesei

2025. szeptember 24. 13:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Magyar Péter beígért egy 14. havi nyugdíjjal felérő pénzesőt – Mutatjuk, kik lennének a legnagyobb nyertesei

Több mint 500 milliárd forintos pénzesőt ígért a nyugdíjasoknak a legnagyobb ellenzéki párt vezetése: Magyar Péterék 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, egyszeri differenciált nyugdíjemelést, illetve akár 200 ezer forintos Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be kormányra kerülésük esetén. A Tisza Párt ígéreteinek megvalósulásából nem egyformán profitálnának a nyugdíjasok: egyes rétegek akár kétszer-háromszor több pénzhez jutnának minden évben, míg mások egy fillérrel sem kapnának többet. A bőkezű ígéretek fedezetének előteremtése azonban nem magától értetődő, miközben a kiadások a bevezetés pillanatától kezdve nagyban megterhelnék a költségvetést. Ha nem sikerülne megvalósítani a párt által tervezett megtakarításokat, akkor az intézkedéscsomag számottevően rontaná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése is része lehetne egy hazai nyugdíjreformnak

2025. augusztus 31. 10:00 | Farkas András

Az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése is része lehetne egy hazai nyugdíjreformnak

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert - ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. A cikksorozat harmadik része a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismertette. Ez a cikk a legnehezebben megvalósítható és fokozottan kockázatos rendszerszintű intézkedés, az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésének lehetőségét mutatja be, valamint sorvezetőt ad a választások utáni időszakra egy érdemi nyugdíjreform megvalósításához.

Akár felbruttósítást és foglalkoztatói pillért is hozhatna a nyugdíjreform

2025. augusztus 30. 10:00 | Farkas András

Akár felbruttósítást és foglalkoztatói pillért is hozhatna a nyugdíjreform

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. Ez a cikk a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismerteti.

A 13. havi nyugdíj korlátozásától a korhatár előtti nyugdíjazásig  – Egy lehetséges nyugdíjreform kockázatosabb elemei

2025. augusztus 29. 10:00 | Farkas András

A 13. havi nyugdíj korlátozásától a korhatár előtti nyugdíjazásig – Egy lehetséges nyugdíjreform kockázatosabb elemei

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. Ez a cikk pedig a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatja be.

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

2025. augusztus 17. 13:00 | Simonovits András, Széphelyi Attila

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

Több AI-rendszertől is tanulmányt kértünk a magyar nyugdíjrendszer reformjáról. A legpontosabb kutatást a Gemini 2.5 Flash, Deep Research opcióval kaptuk. A 16 oldalas elemzés többek között kiegészítő vagy alapnyugdíj bevezetését javasolta, illetve nagyon pozitívan értékelte az 1998 és 2010 közötti kötelező magánnyugdíjpillér működését. A tanulmány azonban nem érinti a járulékalap-plafonjának 2013-as eltörlését és a bent felejtett degresszió visszaerősödését, valamint az OECD 2024-es tanulmányához hasonlóan megáll a 13. havi nyugdíj maximálásánál, és nem mérlegeli az átlag alatti 13. havi nyugdíjak mindenkori nyugdíjátlagra emelését.

Nincs menekvés a sírig tartó munkától? Rengeteg nyugdíjas dolgozik kényszerből

2025. augusztus 15. 12:31 | Portfolio

Nincs menekvés a sírig tartó munkától? Rengeteg nyugdíjas dolgozik kényszerből

Európában egyre nagyobb kihívást jelent a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, miközben a tagállamok különböző megoldásokkal kísérleteznek a nyugdíj melletti munkavégzés ösztönzésére – mutatja be az euobserver elemzése. A helyzet egyelőre nem rózsás: az Eurostat adatai szerint számos országban a dolgozó nyugdíjasok fele anyagi kényszerből vállal munkát.

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

2025. május 09. 13:16 | MTI, Portfolio

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

2035-től Szlovénia bevezetné a 67 éves nyugdíjkorhatárt: a szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – írja az MTI a szlovén közszolgálati televízió alapján.

Részletes keresés