Több ezer új lakás jelenhet meg a budapesti piacon

A 2022-es év első fele még erős volt, az akkori éves 5000 újlakáseladás után 2023-ban 2700-ra esett vissza a budapesti piac, amit a gazdaság minden szereplője megszenvedett. A tavalyi év vége óta viszont erős visszarendeződést látunk - osztotta meg tapasztalatait Görög Áron Konstantin, a Cordia értékesítési Igazgatója.

2024-ben a tervek szerint alakultak az értékesítések és 2025-re nézve is optimisták vagyunk, noha 2026-ra már nagyobb a bizonytalanság. Most is van építés alatt álló projektünk, de emellett további  

3500-5000 lakásunk van előkészületben, melyeket fokozatosan engedünk majd a piacra

 - mondta el Dr. Hüse István, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója, jogásza.

A bankrendszer mindig a folyamatokra reagál, az előző évben jóval kevesebb projektfinanszírozással találkoztunk, mint korábban, de támogatott hiteleknek köszönhetően azért nem fagyott be teljesen a hitelezés.

Mostanra banki szempontból már elértük a mélypontot, a piac elindult, jók a kilátások

- tette hozzá Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője.

A tavalyi mélypont után a hitelezésben is látszik a felemelkedés. Az állampapírkamatokból megjelenő pénz és a még ki nem bontott THM-plafon kezdeményezés is a piacot fogja támogatni. Az új lakások építésében azonban még nem látjuk ezt az élénkülést. Ahhoz, hogy a hitelfelvétel erősödjön, mindig vissza kell térnie a lakossági bizalomnak, és bár ez a folyamat elindult, annak tartóssága még kérdéses. A kereslet ebben a tekintetben még meglehetősen ingatag - emelte ki Banai Ádám PhD, MRICS, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója.

Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon

Lakás vagy állampapír? Melyik a jobb befektetés? Regisztrálj az október 9-i online Signature Klubra és hallgasd meg a szakértők véleményét! Részletekért kattints!

Információ és jelentkezés

OTÉK után itt a TÉKA

Az OTÉK, azaz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet előírásai határozzák meg az építmények tervezésére, engedélyezésére vonatkozó előírásokat. Ezt fogja 2025. január 1-jétől váltani a TÉKA, azaz a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet.

Ennek kapcsán Görög Áron elmondta, hogy jelenleg és a jövőben megjelenő új projektjeik is ezen szabályok szerint valósulnak meg, kiemelte viszont, hogy

fontos lenne, hogy a lakóingatlan-piacnak legyen végre egy kiszámítható szabályozási környezete.

Mivel egy lakóingatlan-fejlesztés teljes életciklusa legalább 4 év, miközben a szabályok gyakran évente változnak.

Állampapírpiaci hatások és a keresleti oldal

Az állampapírokból potenciálisan felszabaduló pénz egy egyszeri lehetőség a piac számára: 7000 milliárd forint, 100 milliós lakásárak mellett 70 ezer lakást jelent elméletben, de, hogy ténylegesen mekkora összeg jön a lakáspiacra, az jövőre derül ki - hangsúlyozta Görög Áron.

A választás előtt biztosan lesznek lazítások, ami az ingatlanpiacon is meg fog jelenni, így 2025-re optimisták vagyunk, a PMÁP-ra reagálva is készülünk új termékekkel. Az 5 százalékos kamattal kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak: minket és a vásárlóinkat is az érdekelne, hogy 3 év múlva hol lesznek a kamatok. Ha azt gondoljuk, hogy akkor is 5 százalék lesz, az növeli a jövőbe vetett bizalmat - emelte ki Dr. Hüse István.

Nagy Gergely hozzátette, hogy a piac nem állt meg, a fejlesztők aktívak voltak. Kínálati oldalon nagyon tiszta a piac, kevés új szereplő jelenik meg, ami vevői oldalról nagy kiszámíthatóságot jelent, nincsenek bedőlő projektek. Az 1,52 milliós kínálati átlagos négyzetméterár szűkíti a vevői kört, de van egy-két szereplő, aki ennél olcsóbban fejleszt. Ha ezek az olcsóbb lakások megjelennek, az erősíteni fogja a keresletet is.

Banai Ádám a banki 5 százalékos hitelkamatok kapcsán kiemelte, hogy korábban a 6 százalék körüli hitelkamatra mondtuk, hogy már bevonzza a keresletet, így piaci alapon is lenne már növekedés. Részben a THM-plafon miatt

már most is 1 százalék alatti marzsokkal dolgoznak a bankok, az 5 százalékos kamat viszont már a forrásköltség alatt van.

A PMÁP kapcsán hozzátette, hogy itt valóban lesz egy nagyon nagy kamatfizetés, de ez továbbra is egy inflációkövető papír, így a jövőben sem rossz befektetés. Kérdés, hogy ezt mennyien fogják visszaváltani, de azt is fontos látni, hogy nem egy szereplőnél van sok, hanem sok szereplőnél vannak kisebb összegek. A 7000 milliárd nem valószínű, hogy megjelenik a lakáspiacon, de valamekkora mértékben biztosan érezhető lesz.

Mi lesz a lakásárakkal?

Görög Áron: utólag nézve lehet, hogy a mostani helyzet megint egy jó beszállási pontot jelent a piacra.

Dr. Hüse István: sem a telekárakban, sem az anyagköltségekben, sem a munkabérekben nem várunk csökkenést, a költségek növekedése pedig az árak emelkedésének irányába hat.

Nagy Gergely: a lakásárakban inflációkövető növekedést látunk, de lehetnek keresletösztönzők, pl. aranyvízum, állampapír, így inkább a növekedés irányába mutatnak a folyamatok.

Banai Ádám: stagnálás után most enyhe gyorsulás látható az árakban, a keresletet most lassabban követi a kínálat.

Galéria123 képXX. Property Investment Forum 2024

A konferencia további témái az alábbi cikkekben olvasható:

Címlapkép forrása: Mudra László

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ