Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik.
Nem egyértelmű, hogy Trump kereskedelempolitikai intézkedéseivel az USA legalább „nyer annyit a vámon, mint amennyit veszít a réven” – mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet a Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén című konferenciáján. Az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója egyben kiemelte: Oroszország sok szempontból saját érdekeit hallja vissza a washingtoni nyilatkozatokban, ami Oroszországból nézve nem egy erős, hanem egy gyenge Amerika képét sugallja.
Immár nem csak az uniós, hanem a globális versenytársak is állandó nyomás alatt tartják a magyarországi e-kereskedelem szereplőit, akik kénytelenek sebességet váltani. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián vezető döntéshozók tárják fel, milyen eszköztár vezethet eredményre ebben a helyzetben.
Bemutatták a Budapestről és a környező régió fővárosairól készült okosváros jelentést, melyben több mint 150 mutatószámot két indexbe sűrítettek. Az egyik Budapest idősoros adatait veti össze, a másik pedig a régiós fővárosokat (Bécs, Bukarest, Pozsony, Prága, Varsó és Budapest) teszi összehasonlíthatóvá. A jelentés az Egyensúly Intézettel közösen készült - közölte a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.
Előnyeik ellenére 2023 után 2024-ben is esett az eladott hőszivattyúk száma Európában, és visszazuhant az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintre. A hőszivattyúk terjedésének támogatása érdekében az iparág uniós szinten összehangolt cselekvést, egyebek mellett egységes adószabályokat, Magyarországon pedig nemzeti hőszivattyú-akcióterv megalkotását javasolja - hangzott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség minapi rendezvényén, ahol az is kiderült, hogy a magyar kormányzati szándékok között szerepel, hogy elősegítsék a H-tarifával kapcsolatos gyorsabb ügyintézést, és hogy az Energiaügyi Minisztérium dolgozik azon is, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl specifikus ösztönzőkkel növelje a hőszivattyúk alkalmazását, illetve a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
Rekord alacsony szintre csökkent a VOSZ Barométer felmérés fő mutatója, illetve három alindexe is 2024 negyedik negyedévében – derül ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő felmérés friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy továbbra is jelentős (69%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. A fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya 92%, ami a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
A magyar gazdaság idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly, azonban a szakértők igencsak megosztottak a bővülés mértékét tekintve. A hazai gazdaság láthatóan szenved az EU-s forrásínségtől, ami miatt alapvetően gyengén teljesítenek a beruházások. Ezt pedig alig tudja kompenzálni a fogyasztás növekedése. Jó hír, hogy az ipar gyengélkedése a nagyberuházások termelésének megindulása miatt véget érhet, ám az esetleges globális vámok és protekcionista intézkedések visszavethetik a külkereskedelmet.
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Idén a leginkább jellemző béremelés 6-10% között volt a fehérgalléros specialisták körében, jövőre viszont 5-8%-os sáv várható a Grafton Recruitment toborzócég szerint. A cég Salary Guide kiadványai alapján a dolgozók kifejezetten nyitottak a váltásra, így jövőre sokan kereshetnek maguknak új munkahelyet.
Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
Nagyot javult a 2025-ös költségvetés stabilitása azzal, hogy a kormány - ha csak átmenetileg is, de - hosszú idő után visszatért a büdzsé őszi elfogadásának gyakorlatához. Ezzel ha nem is teljesen, de lényegesen mérsékelte a jövő évi költségvetésre leselkedő kockázatokat. Hétfő délután került a parlament elé a 248 + 76 oldalas törvényjavaslat, melynek legfőbb jellemzője a hiány csökkentése. Szokásos költségvetést értékelő részletes elemzésünk első részében a bevételi oldalt vizsgáljuk meg, ahol bár vannak adókiengedések (adókedvezmény növelés, különadó-csökkentés és kivezetés), mégis több adóemelés jellemzi, mely jelentős egyenlegstabilizáló hatást is kifejt. Ezt pedig végső soron, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130 000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.