Idén 4,9%-os inflációra számít az Egyensúly Intézet, derül ki a szervezet friss gazdasági előrejelzéséből. A kutatóintézet szerint még 2026-ban is a jegybanki célsáv fölött, 4,6%-on alakulhat az átlagos fogyasztói áremelkedés. Ha a kormány várakozásánál és a piaci elemzői konszenzusnál egyaránt pesszimistább előrejelzés beigazolódik, akkor a nyugdíjasoknak idén novemberben 1,7%-os emelést kellene kapniuk egész évre visszamenőleg.
Ukrajna harca nemcsak saját szuverenitásáért folyik, hanem Európa jövőjéért, de a háború még idén tűzszünethez vezethet, tartós békére viszont aligha van esély. Ukrajna NATO-tagsága nem elméleti lehetőség, hanem a biztonságpolitikai rendezés sarokköve. A jelenlegi helyzet a hidegháborús Németország vagy a koreai-félsziget megosztottságához válhat hasonlóvá. Oroszország nem egy államként, hanem birodalomként működik, és eszközei a nyílt háborún túl a nyugati társadalmak destabilizálását is célozzák, amire válaszolnia kell Európának – többek között ezekről a kérdésekről beszélt Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, Ukrajna-ügyi különmegbízottja, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója egy zártkörű sajtóbeszélgetésen, melyen a Portfolio is részt vett. Volker nemcsak Ukrajna geopolitikai szerepéről beszélt részletesen, hanem értékelte Magyarország keleti nyitását, a nyugat-balkáni biztonsági kockázatokat, valamint a NATO jövőjét is a háború árnyékában.
Európa egy vég nélküli huzavonába keveredett: valahányszor elérhető közelségbe kerül egy elfogadhatónak tűnő megállapodás, a lehetőségek rendre kicsúsznak a kezei közül. Bár abban a szakértői konszenzus széleskörű, hogy továbbra is az euroatlanti szövetségi rendszer lenne a legerősebb formáció, az USA elnöke továbbra is kettős játékot folytat, és az EU országainak egy ilyen, egyre inkább bizonytalan időszakban kell egyetértésre jutni abban, hogy hogyan viszonyuljon Oroszországhoz. A függetlenedéshez és felnövéshez vezető út kijelölhető, de stratégia nélkül csak sodródni tud, aki óvatlanul teszi meg tétjeit az átrendeződő világpolitikában.
Az energiaárak Litvániában az orosz importtól való teljes függetlenedés után érezhetően csökkentek, a zöldátállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is megtérülő stratégia, az orosz energiafüggőség pedig politikai értelemben is súlyos következményekkel járhat – többek között ezekről beszélt Arnoldas Pikžirnis, Litvánia energiaügyi miniszterhelyettese a Portfolio-nak adott interjúban, az Egyensúly Intézet által szervezett BESTalks konferencián. A balti politikus szerint nincs jobb befektetés egy ország számára, mintha egyetlen beszállítójától sem függ az energiaellátásban.
Nem kis tétje lehet a magyar kormány és Kína gazdasági együttműködésének: bár az korábban is belátható volt, hogy az Egyesült Államok vezetésének lesz véleménye arról, hogy Magyarország tárt kapukkal várja a kínai befektetőket, most több amerikai felszólaló is elég világossá tette, hogy mire számíthatnak azok az országok amelyek alkukba bocsátkoznak Kínával.
Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.
A kormányzat képviselőivel egyeztetett a magyar épületállomány felújításáról az Egyensúly Intézet által létrehozott szakmai összefogás – írja a kutatóintézet közleménye. A célkitűzések alapján évente akár 100 ezer lakóingatlan újulhat meg.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik.
Nem egyértelmű, hogy Trump kereskedelempolitikai intézkedéseivel az USA legalább „nyer annyit a vámon, mint amennyit veszít a réven” – mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet a Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén című konferenciáján. Az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója egyben kiemelte: Oroszország sok szempontból saját érdekeit hallja vissza a washingtoni nyilatkozatokban, ami Oroszországból nézve nem egy erős, hanem egy gyenge Amerika képét sugallja.
Immár nem csak az uniós, hanem a globális versenytársak is állandó nyomás alatt tartják a magyarországi e-kereskedelem szereplőit, akik kénytelenek sebességet váltani. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián vezető döntéshozók tárják fel, milyen eszköztár vezethet eredményre ebben a helyzetben.
Bemutatták a Budapestről és a környező régió fővárosairól készült okosváros jelentést, melyben több mint 150 mutatószámot két indexbe sűrítettek. Az egyik Budapest idősoros adatait veti össze, a másik pedig a régiós fővárosokat (Bécs, Bukarest, Pozsony, Prága, Varsó és Budapest) teszi összehasonlíthatóvá. A jelentés az Egyensúly Intézettel közösen készült - közölte a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.
Előnyeik ellenére 2023 után 2024-ben is esett az eladott hőszivattyúk száma Európában, és visszazuhant az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintre. A hőszivattyúk terjedésének támogatása érdekében az iparág uniós szinten összehangolt cselekvést, egyebek mellett egységes adószabályokat, Magyarországon pedig nemzeti hőszivattyú-akcióterv megalkotását javasolja - hangzott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség minapi rendezvényén, ahol az is kiderült, hogy a magyar kormányzati szándékok között szerepel, hogy elősegítsék a H-tarifával kapcsolatos gyorsabb ügyintézést, és hogy az Energiaügyi Minisztérium dolgozik azon is, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl specifikus ösztönzőkkel növelje a hőszivattyúk alkalmazását, illetve a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
Rekord alacsony szintre csökkent a VOSZ Barométer felmérés fő mutatója, illetve három alindexe is 2024 negyedik negyedévében – derül ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő felmérés friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy továbbra is jelentős (69%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. A fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya 92%, ami a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
A magyar gazdaság idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly, azonban a szakértők igencsak megosztottak a bővülés mértékét tekintve. A hazai gazdaság láthatóan szenved az EU-s forrásínségtől, ami miatt alapvetően gyengén teljesítenek a beruházások. Ezt pedig alig tudja kompenzálni a fogyasztás növekedése. Jó hír, hogy az ipar gyengélkedése a nagyberuházások termelésének megindulása miatt véget érhet, ám az esetleges globális vámok és protekcionista intézkedések visszavethetik a külkereskedelmet.
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
