Az ókori görög Laokoón szoborcsoportot idéző gyürkőzés jellemzi az amerikai részvénypiacokat immár két és fél hete. Kimagasló forgalom mellett zajlik egy nagy volatilitású esés, amely a leginkább a technológiai részvényeket érinti. Bár a piac sok esetben az 1973-as és 2008-as folyamatokhoz való hasonlóságokra koncentrál, sok esetben az igazi analógia most a 2000-es évé.
Újraválasztásának estéjén Emmanuel Macron legnagyobb bosszúságára az Eiffel-torony fényei az ő kifejezett kérése dacára sem ragyogtak fel a győzelmi beszéd alatt: a franciák által „Vashölgyként” emlegetett látványosság sötétségbe burkolózva szemlélte a diadalt. Az ünneplés egyébként is feltűnően kurtára és visszafogottra sikeredett. De nem a kampány utolsó heteiben amúgy is náthaszintre lefokozott járványhelyzet okán, s nem is az elnök-elnökjelölt energiáit instagramképeken láthatóan lefoglaló ukrán háború miatt. Hanem mert eluralkodott a hangulat, miszerint újfent megválasztása egyrészt „jobb híján” alapon történt, másrészt bizonytalanságok tömegének nyitánya. S mert azok a folyamatok, amelyek első mandátumának két nagy, belső eredőjű eseményéhez – a sárgamellényesek tüntetéseihez és Samuel Paty középiskolai tanár lefejezéséhez – vezettek, továbbra is időzített bombaként ketyegnek Franciaország alatt.
Eurómilliárdok múlnak a Magyarország ellen nemrégiben elindult jogállamisági eljárás eredményén. Az Európai Bizottság és a hazai bírálók egyik visszatérő kritikája a magyar közbeszerzési rendszerről szól. Konkrét, érdemi szakmai javaslatból azonban sokkal kevesebb van, mint kritikából. Mivel azzal a kevés javaslattal pedig sokszor gyakorlati szakemberként nem értek egyet, ezért közzéteszem saját javaslataimat a közbeszerzési rendszer reformjára.
A makrogazdasági környezet, az ellátási láncbeli problémák, a műtrágya- és üzemanyagárak szárnyalása már eddig is jelentős emelkedését hozott a gabonapiacon, mindez kiegészülve az orosz-ukrán háború tovagyűrűző hatásaival egyre nehezebben kezelhető társadalmi, gazdasági és politikai feszültséghez vezethetnek a világ elmaradottabb régióiban.
Az orosz-ukrán háború ennek az évszázadnak az eddigi legborzasztóbb eseménye, veszélyesen közel zajlik hozzánk, és egy, a koronavírus által megtépázott életvitelű, gazdaságú, mentális állapotú földrész legnagyobb részét közvetve vagy közvetlenül sújtja - leginkább természetesen az ukrán polgárokat. Itt csak vesztesek vannak és lesznek. Mégis érdemes áttekinteni, hogy mely országok, politikai és gazdasági szereplők, vagy egyének profitálhatnak ebből a katonai konfliktusból. És itt most nem a dupla pénzért vérengző keleti zsoldosokról, nyerészkedő ember- és fegyvercsempészekről, a háborús menekült nőket kihasználó perverzekről beszélek: ők közönséges bűnözők, minden konfliktus hiénai.
Sok cikket olvashattunk arról, hogy mennyire elszálltak az utóbbi időben a lakóingatlanok árai világszerte, elég, ha Magyarország példáját nézzük, ahol az elmúlt hét évben több mint megduplázódtak a lakásárak. Azok számára, akik nem ingatlantulajdonosként élték meg ezt az időszakot, lehetőséget adnak tőzsdén forgó lakóingatlan-kiadással foglalkozó cégek részvényei is, amivel a lemaradást részben pótolni tudják. Ezek megvételével ugyanis 4-5 évvel korábbi áron vehetünk közvetve például német ingatlanokat. Hogyan lehetséges ez?
Az év kezdete óta az európai gazdaságokról készített prognózisok minden felülvizsgálatnál egy fokkal kisebb növekedést, viszont nagyobb inflációt tartalmaznak. A globális kilátások is folyamatosan romlanak, eddig még döntően gazdaságon kívüli tényezők és fordulatok hatására.
A hazai víziközmű-szolgáltatás helyzetével kapcsolatban szinte naponta jelennek meg híradások, melyek nagyon sötét képet festenek a szolgáltatás jövőjéről. A leggyakrabban elhangzó hivatkozás szerint az ivóvízellátó rendszerek 56%-a túlnyomóan kockázatos, további 30%-a pedig egyszerűen csak kockázatos. Lássuk, mi a helyzet!
A szankciós politikákra a haszonelvűség és üzleti érdekek oldaláról leselkedő veszélyek közismertek. Ugyanakkor a szankciós kudarcok jelentős része egy másik szereplőhöz, a radikális választói csoportokhoz kötődik. Ezek azok a külpolitikában aktív, az agresszor feltétel nélküli és gyors megbüntetését szorgalmazó tömegek, amelyek gyakran cselekvési kényszert teremtenek a döntéshozóknál. Jelenlétük szükségszerű, ideális esetben az ő szempontjaikat kellene összeegyeztetni a célországnak okozott, gyakran hosszabb távú károkozás maximálásával, a szövetségesek megsegítésével és az el nem kötelezett országok megnyerésével. Túlzott befolyásuk irreális célkitűzéseket, a társadalmi támogatás gyors elapadását, kudarcélményt okoz. A szankciós krónikákban oly gyakori ez utóbbi torzulás, hogy a szakirodalom növekvő része a belpolitikai (látszat)cselekvést tarja a szankciós politikák fő értelmének és sikerkritériumának, azt tartja az elemzés meghatározó kontextusának.
Az elmúlt évtizedben a globális elit klímaváltozással kapcsolatos megszállottsága elvonta a figyelmet a világot érintő számos más nagy problémáról – a legdrámaibb módon erre az Ukrajna elleni invázió mutatott rá. A nyugat-európai vezetőknek az elmúlt évtizedben az energiaforrások diverzifikálásával és a palagáz-termelés kiterjesztésével kellett volna törődniük ahelyett, hogy az atomerőművek bezárásával foglalkoztak, illetve ijesztő mértékben függővé váltak Oroszországtól. A kialakult háború azonban távolról sem az egyetlen dolog, amire nem figyeltek eléggé.
2022. április 26-án az orosz Gazprom vállalat beszüntette a gázszállítást Lengyelország felé, majd április 27-én Bulgária felé. A szállítások felfüggesztését azzal indokolták, hogy mindkét ország vonakodott átállni a rubelben való fizetésre.
A Magyar Telekom a kisrészvényesek egy része szerint lehetőségeihez képest jóval kevesebb osztalékot fizet, emiatt pedig a vállalat részvényeinek árfolyama nyomás alatt van, jelentősen alulteljesítve nem csak a szélesebb részvénypiacot, de a szektortársak részvényeit is. A Magyar Telekom legutóbbi közgyűlésén több részvényes is felszólalt emiatt, köztük Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki a mostani véleménycikkben azt boncolgatja, hogy van-e értelme a Telekom tőkepiaci jelenlétének.
Egészen elképesztő, ami az elmúlt hetekben zajlik a New York-i repülőgép-üzemanyag piacán. A New York Harbor Jet Fuel (JETINYPR Index), vagyis a keleti parti leszállítású kerozin ára rekord magasságba emelkedett április elején, mely a perzisztens kereslet-kínálati egyensúlytalanságtól való félelemre vezethető vissza. Az árrobbanás mértéke a kereskedők számára is megmagyarázhatatlan és teljesen abszurd jelenség volt, borítékolni lehetett, hogy hamarosan visszarendeződhet az ár. Ezt láthatjuk az elmúlt néhány kereskedési napban, a várakozásoknak megfelelően jelentős korrekció bontakozott ki.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
Miután idén is érdemben meghaladja az infláció a nyugdíjak emelését - ami miatt pótlólagos emelésekre lesz szükség -, érdemes áttekinteni, hogy miért alakulhat ki ez a helyzet. A nyugdíjak emelésének mértéke sokat változott 1990 óta, de vajon milyen lenne az optimális rendszer?
Még csak néhány hónap telt el ebből az évből, de a nyugdíjas társadalom máris hitelezi az államot. A magas infláció miatt idén valószínűleg kétszer is nyugdíjkorrekcióra lesz szükség. Mekkora emelés válhat szükségessé?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az infláció még annál is magasabb és tartósabb lesz, mint korábban gondoltuk.
Az orosz-ukrán háború uniós és tagállami szinten is felerősítette az energiafüggetlenedési törekvéseket, amelynek a biogáz is kulcsszereplője lehet. Hatékonyabb kihasználásához, a termelési kapacitások hazai növeléséhez ugyanakkor a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre, valamint a származási garancia uniós jogszabályokban már előírt kiterjesztésére lenne szükség.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
A megváltozott kötvénypiaci környezetben, az inflációs nyomás és háború közepette érdekes folyamatok zajlanak a részvénypiacon. Nem sok szektorban van jelen a bika, és ahol ott is van, ott is elég erős a medveszag.
Why do some businesses, despite needing a financial boost, hesitate to apply for loans? Research shows that the tone of central...
A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére...
Az interneten sok vélemény jelenik meg a "megfelelő" adóztatással kapcsolatban, de még a legtájékozottabbak is...
Egy vásárlásom volt a hónapban, megdupláztam a Leggett & Platt csomagomat. Elemeztem a céget előtte, és azért...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Elindult az Otthonfelújítási Hitelprogram Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című (RRF-REP-10.13.1-24)... 
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
