On the other hand

Forró háborúban kell a leghidegebb fej

Forró háborúban kell a leghidegebb fej

Háború dúl Európában: az orosz támadás alatt álló Ukrajnában nők és gyermekek menekülnek, mezei állampolgárok fegyvert fognak, történelmi épületekből lesz romhalmaz. Ám mint mindig, a háború most is átmeneti állapot kettő, a diplomácia által uralt szakasz között. Egyrészt a megelőző tárgyalások nyilvánvaló kudarcának folyománya, másrészt azt célozza, hogy a korábbi helyzethez képest új pozíciókból, új erőviszonyok rögzítéséről tárgyaljanak utána. A Nyugatnak, benne Európának tehát mindenekelőtt józanul kell gondolkodnia. A felkorbácsolt érzelmek közepette hozott válaszlépések csak aszerint értékelhetők érdemben, hogy vajon most korlátozzák vagy fokozzák-e a konfliktust, s vajon számunkra kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják-e a későbbi, a háborút követő biztonsági helyzetet.

Amikor a kereskedési tervet egy nap alatt ki lehet dobni a kukába (2. rész)

Amikor a kereskedési tervet egy nap alatt ki lehet dobni a kukába (2. rész)

Az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése sajnos egy olyan esemény volt a tőkepiacon, amely nagyon sok korábbi feltételezést felülírt. Éppen emiatt rengeteg piaci szereplőt ért a kialakult drámaian új helyzet nagyon rossz pozícióban. Ez pedig extrém gyors és extrém széles mozgásokhoz vezetett, amit a DAX index, az EUR/HUF és a kőolaj áralakulásán keresztül mutatunk be. Ez tényleg az a pillanat volt, amikor a korábbi kereskedési terveket egy nap alatt ki lehetett dobni a kukába.

A háború várható gazdasági hatásai - Hogyan rakjunk rendet az információk kavalkádjában?

A háború várható gazdasági hatásai - Hogyan rakjunk rendet az információk kavalkádjában?

Néhány fontos szempont, hogyan érdemes értelmezni, értékelni a háború gazdasággal kapcsolatos híreit. Öntjük át a szitánkon a híreket, megpróbáljuk belőlük kiválogatni a hihetőnek és relevánsnak tűnő információkat. Az értékesnek tűnő rögöcskékből szeretnénk összerakni, mi is történik, hogyan fogja ez átalakítani a világunkat. Érdemes ilyenkor a hatásvizsgálat készítés békeidőben unalmas logikáját használnunk, ez segíthet értelmezni, mi is történik, mire érdemes figyelnünk, készülnünk.

Amikor a kereskedési tervet egy nap alatt ki lehet dobni a kukába (1. rész)

Amikor a kereskedési tervet egy nap alatt ki lehet dobni a kukába (1. rész)

A koronavírus globális járvánnyá válásának pillanata, az erre reagáló Fed végtelen pénznyomtatási bejelentése, a Pfizer-BioNTech vakcinahír, illetve a Fed szigorítási folyamatának a kezdete abban hasonlít a két hete kitört orosz-ukrán háborúra, hogy nagyhatású gamechanger eseményként teljesen átrendezte a tőkepiaci kereskedés menetét. Az ilyen pillanatok hatalmas nehézsége az, hogy villámgyorsan ki kell dobnunk a korábbi világképünket és az ezzel harmonizáló kereskedési stratégiánkat a kukába.

Bod Péter Ákos: amikor a háború a második dekádba lép

Bod Péter Ákos: amikor a háború a második dekádba lép

A háború kitörésekor bizonyos első gazdasági reakciókkal és azonnali következményekkel lehetett kalkulálni a korábbi tapasztalatok, történelmi párhuzamok alapján. Bár már 2021 végétől nyilvánvaló volt a megszállást előkészítő orosz katonai készülődés, a február 24-i támadás mégis meglepte és megrázta a világ közvéleményét, és sokkot okozott a gazdasági életben is. Ilyen nagy megrázkódtatás esetén, amint sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hirtelen mozgások indulnak be. A hírek hatására meglódulnak a pénzek: a dollár és néhány más menekülővaluta erősödik, míg a törékenyebb fizetőeszközök árfolyama mérséklődik. Ezt előre lehetett látni a forint és a térség más valutái esetében. A legfőbb azonnali változás az, hogy a kalkulálható kockázatok helyébe a bizonytalanság lép. Az üzleti döntéshozók, elemzők próbálják értelmezni a helyzetet, hogy azután valahogy „beárazzák” a lehetséges következményeket. A vállalatok felülvizsgálják a megállítható ügyleteket; némelyeket leállítanak átmenetileg, előre hoznak biztonsági vásárlásokat, B-terveket kezdenek készíteni.

Ezeknek a nyugdíjasoknak nem jár 13. havi Magyarországon - A magyar árnyék-nyugdíjrendszer problémái

Ezeknek a nyugdíjasoknak nem jár 13. havi Magyarországon - A magyar árnyék-nyugdíjrendszer problémái

Az öregségi nyugdíj folyósítását a közszférában szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas dolgozó közalkalmazottként dolgozik. Ezt a korlátozást a jogalkotó kiterjesztette a nyugdíjasként egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosokra, nővérekre is. Persze az ő munkájuk nélkül az egészségügyi ellátórendszer összeomlana, ezért fából vaskarikaként létrehozták részükre a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszerét. A szabályozás azonban hiányos, mert nem terjed ki a nyugdíjprémiumra és a 13. havi nyugdíjra, amit az érintettek jogosan kifogásolnak.

A feje tetejére állt a világ a háború miatt - Mekkora esély van a recesszióra?

A feje tetejére állt a világ a háború miatt - Mekkora esély van a recesszióra?

A szomszédunkban zajló háború, a szankciók és a piaci sokk együttesének gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai még megbecsülhetetlenek. Túlságosan nagy ahhoz a bizonytalanság, hogy bármilyen előrejelzés is szilárd talajon álljon. Könnyen lehet ugyanis, hogy a mai várakozás nagyon rövid idő alatt tűnik majd valószerűtlenül optimistának. De mekkora esélye van a hazai recessziónak? Egyelőre úgy gondolom, hogy inkább kevesebb, mint több.

Mintha már láttunk volna ilyet - Most jöhet a tőzsdei összeomlás?

Mintha már láttunk volna ilyet - Most jöhet a tőzsdei összeomlás?

A 2022-ből eltelt két hónap mozgásai az S&P 500 indexben látványosan hasonlítanak arra, ami 2018 negyedik negyedévében történt. Nemcsak a részvénypiaci mozgások hasonlítanak egymásra, hanem a katalizátorok is. Bő három évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló alakzatot egy masszív összeesés követte a következő hónapban. Vajon most is történhet-e hasonló a részvénypiacon?

Háború Ukrajnában: mitől érezhetik biztonságban magukat a magyarok?

Háború Ukrajnában: mitől érezhetik biztonságban magukat a magyarok?

A határ túloldalán zajló háború képeit látva vélhetően mindenkit foglalkoztat, hogy a fegyveres konfliktus vajon átterjedhet-e hazánkra. A megnyugtatónak szánt válasz erre az, hogy nem, dehogy: hiszen NATO-tagként az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkében előirányzott kollektív védelem oltalma alatt állunk. A szomszédból szinte ide hallatszó fegyverropogás zajában sokan ezt azért némileg kétkedve fogadják – láttunk már a történelemben példát arra, hogy egy-egy szerződés annyit ért csak, mint a papír, amire írták. A rossz hír az, hogy valójában a sokat emlegetett 5. cikknek még csak a szövegében sincs automatikus védelmi garancia. A jó viszont az, hogy a biztonság, ami a NATO-tagságunkból fakad, szilárdabb alapokon nyugszik, mint holmi papírdarab. Amerika ugyanis a saját érdekei miatt nem engedheti meg magának, hogy bármely NATO-szövetségesét magára hagyja. És ami a lényeg: ezt Moszkva is tudja.

A Nyugat megbünteti Oroszországot - Mire számíthatunk és mire nem a szankcióktól?

A Nyugat megbünteti Oroszországot - Mire számíthatunk és mire nem a szankcióktól?

A gazdasági szankciókkal kapcsolatos közgondolgodás erősen polarizált. Viszonylag sokan potenciális csodafegyverekként tekintenek rájuk, amelyekkel háborúkat lehet eldönteni, míg mások csak haszontalan, farizeus és szemforgató eszközöknek tartják azokat, amelyekkel a döntéshozók csökkenthetik a tétlenség látszatát. Mindkét vélekedés lehet igaz, sokszor az adott helyzet függvénye, melyik helytálló. Éppen ezért érdemes áttekinteni, milyen a szankciós alaphelyzet a mostani orosz-ukrán konfliktusban, mire számíthatunk és mire nem a nyugati gazdasági büntetőintézkedésektől.

Bod Péter Ákos: A háború első gazdasági sokkja, és ami utána jöhet

Bod Péter Ákos: A háború első gazdasági sokkja, és ami utána jöhet

A magyar gazdaságot több csatornán keresztül is érinteni fogják az orosz-ukrán háború hatásai. A forintárfolyamot és a kamatszintet befolyásoló hatások mellett más területeken is számítanunk kell további változásokra. Ilyen például az energiagazdálkodás biztonságpolitikai vetülete, valamint az országunk üzleti telephelyként való megítélése. A legvalószínűbb makrogazdasági hatások a magasabb infláció, a kisebb gazdasági növekedés, illetve az országkockázat megnövekedése.

Bérkülönbségek vállalatok között és cégen belül - Mi a helyzet az EU-ban?

Bérkülönbségek vállalatok között és cégen belül - Mi a helyzet az EU-ban?

Az elmúlt időszakban ellentétes tendenciák jellemezték az európai bérek alakulását. Közeledett egymáshoz az egyes európai országok átlagkeresete, ugyanakkor az országokon belül nőtt a bérek egyenlőtlensége. A növekvő országon belüli bérkülönbségeket többségében a cégek közötti bérkülönbségek növekedése okozta, miközben a cégeken belüli bérkülönbségek inkább csökkentek Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója által publikált tanulmány alapján.

Adatigény-cunamit hoz a zöld hitelezés

Adatigény-cunamit hoz a zöld hitelezés

Magyarország elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett és ambiciózus fenntarthatósági célokkal rendelkezik. Ezek elérésében a bankok szerepe kiemelkedő lesz, ugyanis a hitelezés során kialakított finanszírozási feltételek mentén képesek befolyásolni a gazdasági szereplőket, hogy azok tevékenységüket a fenntarthatóság irányába tereljék. Az ESG szempontokat figyelembe vevő hitelezés azonban mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára komoly kihívásokat fog jelenteni a jövőben.

A légiipar még távol van a fellendüléstől

A légiipar még távol van a fellendüléstől

Derűsek voltak a légiipari szereplők kilátásai 2021 elején, a közel egy éve látott csúcsokhoz képest azonban manapság nem ritkák a 30-40 százalékos mínuszok sem. De mi várható a 2022-es évben? Érdemes venni a nyaraláshoz, turisztikához kapcsolódó papírokat, mert a javuló fundamentumok miatt majd úgyis felmennek? Nem minden esetben.

Tényleg gyors a magyar bérnövekedés? Így állunk a régióban

Tényleg gyors a magyar bérnövekedés? Így állunk a régióban

A bérvita újabb szakaszához érkeztünk (lásd itt és itt). A munka mint termelési tényező kapcsán felsejlő problémák, ellentmondások (legyen szó a teljesítmény és ellenértéke közötti paritásról, vagy éppenséggel a mögöttes statisztikák koherenciájáról) a korábbi viták inkonkluzivitása folytán persze szükségszerűen törnek újra és újra a felszínre.

Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

Elégeti-e az infláció a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat?

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.

Zoomokrácia vagy az irodák kinyírása? - A home office egyáltalán nem a Kánaán

Zoomokrácia vagy az irodák kinyírása? - A home office egyáltalán nem a Kánaán

A Covid szörnyűségeiről, társadalmi, gazdasági, emberi nehézségeiről rengeteg szó esett már, és megszülettek az első, a koronavírus nyerteseiről szóló tanulmányok is. A pandémiáknak ráadásul vannak „forradalmi” hatásai, vitathatatlanul ide tartozik a digitalizáció felgyorsulása. Több munkaadó és munkavállaló az irodai munkavégzés radikális megváltozásáról, hatékonyságának növekedéséről, a környezeti és esélyegyenlőségi dilemmák radikális új, pozitív útra tereléséről áradozik. Vegyük is végig ezt a három „áttörést”, vajon tényleg eljött a „Fehérgalléros Kánaán”? Spoiler alert: szó sincs róla, semmi nincs ingyen, ráadásul tenni is kell még ezek megvalósításáért.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.