Ugyan 2022 sorozatban a második év volt, hogy csökkent a világ adósságtömege, de az még mindig lényegesen magasabb, mint a koronavírus-járvány előtt és továbbra is kockázatok övezik a fenntarthatóságát – állapította meg friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Emel még tovább a kamaton az EKB? Egyértelművé teszi, hogy elértük a szigorítási ciklus csúcsát? – ez a két legfontosabb kérdés, amire választ keresünk az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. Akárhogy is határoz az eurózóna jegybankja, az az árfolyamokra is hatással lehet, az euró-dollár esetleges hevesebb kilengése pedig a forintot is érzékenyen érintheti.
A múlt héten jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy újraindítja csereaukcióit és rugalmasabbá teszi azokat. Így a jövőben már nem csak két konkrét papírt lehet majd egymással cserélni, hanem akár több sorozattal is fizethetnek a befektetők. Ezzel kimondva az a cél, hogy a 2025-26-os nagy lejáratokat csökkenteni próbálják. De miért halmozódott fel ekkora lejárat? És kinél vannak ezek a papírok?
A héten a befektetők elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntésére figyelnek a befektetők, a lépés akár komolyabb hullámokat is vethet a devizapiacon. Itthon viszonylag üres a naptár a következő napokban, de Amerikában inflációs adatok jönnek, melyekre szintén érdemes lehet figyelni.
Várhatóan tovább mérséklődött az infláció augusztusban, de még a 15 százalékos határ felett maradhatott – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A trendben az üzemanyagárak emelkedése okozhat fejfájást, illetve a szolgáltatások áremelkedésére lehet érdemes továbbra is figyelni. Ugyanakkor ez sem sodorja majd veszélybe az év végi egy számjegyű infláció teljesülését.
Az elmúlt napokban megint a gyengülés felé mozdult a forint az euróval szemben, lassan a 390-es szinttel kacérkodik az árfolyam. Pedig a hét még úgy indult, hogy a Moody’s péntek esti döntése után inkább optimisták lehettünk a magyar deviza kilátásait illetően. Azóta viszont inkább negatív hírek jöttek itthonról, miközben a dollár is erősödni kezdett, így a hazai és nemzetközi hírek is a forint ellenében alakultak.
Jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank (EKB), így az egyébként is feszített 2024-es költségvetés nagyjából 300-400 milliárd forintos időzített bombáját sikerülhet hatástalanítani. A probléma ettől persze nem oldódik meg, csak reménykedhetünk abban, hogy középtávon az MNB majdani nyeresége vissza tudja pótolni a jegybank saját tőkéjét, hogy ne legyen szükség költségvetési feltőkésítésre. Ráadásul a pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is vannak kétségei a magyar megoldással kapcsolatban.
Meglepetésre változatlanul hagyta pénteken Magyarország Baa2 besorolását és stabil kilátását a Moody’s – írja friss elemzésében Virovácz Péter. Az ING Bank szakembere szerint azonban a hitelminősítő alulértékelheti a negatív kockázatokat, így a mostani döntése hamis biztonságérzetet adhat.
A héten több fontos makroadat is megjelenik itthon, képet kaphatunk a gazdaság júliusi állapotáról, illetve jön a friss inflációs statisztika is. Így pedig akár komolyabb piaci hatásokra is készülhetünk.
Várhatóan pénteken késő este jelenik meg a Moody’s friss véleménye Magyarországról, a hitelminősítőtől viszonylag régóta várunk valamilyen értékelést. Az előjelek pedig inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez negatív lehet, hiszen a két legfontosabb versenytárs idén már lépett, illetve a magyar gazdaságban is vannak kockázatok.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
A tavaszi meredek esés után továbbra is viszonylag alacsony a magyar háztartások inflációs várakozása, vagyis lassan „elhisszük”, hogy megszelidül az áremelkedés. Figyelmeztető jel lehet azonban, hogy az kereskedelemben és az üzleti szolgáltatások területén még mindig egyre több cég tervez áremelést a következő időszakban. Így továbbra is megvan annak a kockázata, hogy magasan ragad az infláció.
Látszólag kedvező adatok jelentek meg júniusban az eurózóna ipari termeléséről, hiszen a várt kis visszaesés helyett 0,5 százalékos növekedést mért az Eurostat havi alapon. Ez azonban szinte kizárólag Írországnak köszönhető, ahol 13 százalékkal ugrott meg az ipar kibocsátása, enélkül az európai adat is lényegesen rosszabb lett volna. A kontinens hatóságai régóta küzdenek az „ír gazdasági csoda” hatásainak kiszűrésével, de egyelőre nem tudnak megbízható adatot szolgáltatni arra, hogyan nézne ki Európa gazdasága a nagy multinacionális vállalatok ír leánycégei nélkül.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
A makroadatok mellett a héten egy amerikai kisvárosból érkező hírek bolygathatják meg elsősorban a piacokat, most tartja ugyanis szokásos éves konferenciáját Jackson Hole-ban a Fed. A múlt hét intenzív hozamemelkedése és az elmúlt időszak dollárerősödése után pedig talán a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi majd az eseményt.
Csütörtökön 4,3 százalék fölé emelkedett az amerikai tízéves kötvények hozama, amire több mint tizenöt éve nem volt példa. A szakértők egyelőre meglepően nyugodtak, szerintük több tényező együttesen okozza a hozamemelkedést. Ez viszont mindenképpen rossz hír a feltörekvő eszközök szempontjából, a forint utóbbi hetekben látott gyengélkedéséhez is hozzájárulhatott a dollár erősödésével együtt.
Éves alapon a harmadik legrosszabb teljesítményt produkálta a magyar gazdaság az Európai Unióban, negyedéves összevetésben kicsit kedvezőbb a kép, de ott sincs sok okunk örömre – derül ki az Eurostat szerdán közölt előzetes adataiból. Vagyis a meglepően gyenge magyar GDP-adat a kontinensen is inkább a rangsor végén helyezkedett el.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
Egy sor fontos makrogazdasági adat jelenik meg a héten, itthon például lényeges statisztikák jönnek a második negyedéves konjunktúra szempontjából, míg Európában inflációs számok és GDP-adatok érkeznek, a tengerentúlon pedig a munkaerőpiacra lesz érdemes figyelni.
Az idei nyár egyértelműen a szaúdi foci előretöréséről szólt, hiszen már nem csak kiöregedőben lévő sztárokat, hanem aktuális világklasszisokat is megkörnyékeztek a közel-keleti csapatok. A szaúdi liga csapatainak összértéke 600 millió euró fölé emelkedett, ezzel lassan felnő a legnagyobb bajnokságok mellé. És lehet, hogy még csak a kezdet, amit most látunk, hiszen feneketlen a szaúdi pénzeszsák, az ország pedig szeretne világbajnokságot rendezni 2030-ban, amihez folyamatos hírnévre van szükségük.
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól...
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
