Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 304
Szívmelengető és szívszorító színes mozgóképeken elevenedik meg a régi idők Budapestje

Szívmelengető és szívszorító színes mozgóképeken elevenedik meg a régi idők Budapestje

Ritka, hogy a múlt század első feléből színes filmfelvételek kerüljenek elő Budapestről, így a maga teljes pompájában elevenedjen meg a világháborús rombolás által még nem érintett főváros. A hiányt a fekete-fehér felvételek utólagos színezése azonban sok tekintetben pótolja, amely technika egyre jobban elterjed. Ennek köszönhetően már több, eredetileg szín nélküli felvételt is színesben élvezhetünk. Cikkünkben színes és utólag színezett mozgóképfelvételeket gyűjtöttünk össze Budapestről 1896-tól egészen 1948-ig. Megelevenednek a boldog békeidők, amikor még lovaskocsik uralták Budapest utcáit, a két háború közötti időszak, amikor amerikai, brit, német vagy holland forgatócsoportok is csodájára jártak a magyar fővárosnak, valamint a megrendítő 1945-ös év, ami hatalmas pusztítást vitt végbe, hogy aztán a háborús helyreállítás hosszú és viszontagságos évei következzenek.

Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát

Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát

Szudánban az újév második napján lemondott Abdalla Hamdok miniszterelnök. A kormányfőt a tavaly október 25-i katonai puccs után egyszer már eltávolították a hatalomból, ám az államcsíny után véres tüntetések kezdődtek, ezért a hadsereg alig egy hónappal később visszahívta a megbuktatott kormányfőt. Közben azonban elfogyott körülötte a levegő, egykori hívei szembefordultak vele, és most félő, hogy polgárháborús helyzet alakul ki az afrikai országban, amelyben 2019-ben, az akkor harminc éve regnáló diktátor megbuktatása után pozitív irányba mutató, demokratikus folyamatok indultak el. Szudánnal újabb afrikai ország süllyedhet pokoli körülmények közé. A kontinensen számos országban dúl polgárháború vagy zajlott le az utóbbi időben államcsíny, miközben a túlnépesedés, a klímaváltozás és az iszlám terrorizmus is fenyegeti őket.

Ledobták Putyin ejtőernyőseit, heves összecsapások árán állhat helyre a rend az olajbirodalomban

Ledobták Putyin ejtőernyőseit, heves összecsapások árán állhat helyre a rend az olajbirodalomban

A kazah elnök bejelentése szerint péntek reggelre az ország nagy részében sikerült helyreállítani az „alkotmányos rendet”. A tüntetések néhány napja törtek ki az autógáz árának duplára emelkedése miatt, és az ország nagy részére kiterjedtek. Mivel a demonstrációk a kezdeti engedmények után sem csillapodtak le, sőt véres összecsapásokba torkolltak, a kazah vezetés az Oroszország vezette katonai szövetség segítségét kérte. Oroszország – amely szerint külföldről támogatott megmozdulásokról van szó – már több mint 70 repülőgéppel küldött ejtőernyősöket az országba. A hatalmas olaj-, földgáz-, szén- és uránlelőhelyekkel rendelkező Kazahsztán, amely Moszkva egyik leghűségesebb szövetségese, régóta igyekszik kényes egyensúlyt fenntartani a Nyugat, Oroszország és Kína között – kérdés, hogy ez mennyire változik meg a mostani eseményeket követően.

Elszabadult a káosz az olajbirodalomban: Putyin a rettegett kéksapkásokkal tesz rendet

Elszabadult a káosz az olajbirodalomban: Putyin a rettegett kéksapkásokkal tesz rendet

Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.

Van egy lépés, amely biztosan kiverné a biztosítékot Vlagyimir Putyinnál – Két uniós ország is Oroszország célkeresztjébe kerülhet

Van egy lépés, amely biztosan kiverné a biztosítékot Vlagyimir Putyinnál – Két uniós ország is Oroszország célkeresztjébe kerülhet

Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

December 29-én több mint 200 rendőr rohanta le az egyik utolsó ellenzéki hongkongi lap, a Stand News szerkesztőségét, és őrizetbe vettek hét embert. A vád: felforgató anyagok kiadása és a terjesztésüket célzó összeesküvés leplezése. A lap azóta beszüntette működését. Fél évvel korábban hasonló történt a jelenleg börtönben ülő hongkongi médiamogul, Jimmy Lai napilapjával, az Apple Dailyvel is. Január 2-án pedig egy harmadik független hongkongi hírportál, a Citizen News jelentette be, hogy munkatársai biztonsága érdekében bezárják a lapot. A hongkongi demokrácia kínai bedarálása a 2020-as nemzetbiztonsági törvénnyel kezdődött el, a decemberben tartott törvényhozási választások és a három ellenzéki lap megszűnése után pedig egyértelműen kijelenthető: lényegében megszűnt az „egy ország, két rendszer” elve, Hongkong ténylegesen betagozódott a kommunista Kínába.

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.

Ezért nézi Putyin állandóan a térképet – Mi fenyegetheti Oroszország biztonságát?

Ezért nézi Putyin állandóan a térképet – Mi fenyegetheti Oroszország biztonságát?

Oroszország jelentős csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határ közelében. Sokan attól tartanak, hogy lerohanja délnyugati szomszédját, mások szerint Putyin csak fenyegetőzik, hogy világossá tegye: Ukrajna nem lehet a NATO tagja. De miért olyan fontos Moszkva számára, hogy Ukrajna ne legyen a nyugati szövetségi rendszer része? És milyen érvek és ellenérvek járhatnak Putyin fejében, amikor Ukrajna megtámadását mérlegeli? A földrajz és a történelem adhatja meg a választ.

NATO-tagok acsarkodnak egymásra a Földközi-tengeren, miközben furcsa szövetségek köttetnek

NATO-tagok acsarkodnak egymásra a Földközi-tengeren, miközben furcsa szövetségek köttetnek

Görögország és Törökország több évszázados konfliktusa továbbra sem tud nyugvópontra jutni. Legutóbb a Spanyolország és Törökország közötti katonai együttműködés váltotta ki Görögország rosszallását, amely egyszerre fűzi szorosabbra védelmi kapcsolatait Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, miközben egy olyan különös partnerséget épít, amelyben Franciaországgal, Ciprussal, Egyiptommal, Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel működik együtt. Amerika eközben kényes egyensúlyra törekszik két NATO-partnere, Görögország és Törökország között, amelyekre már csak Oroszország miatt is nagy szüksége van.

Felfalhatja Kína Szibériát?

Felfalhatja Kína Szibériát?

Egyes vélemények szerint Kína „hosszú menetelése” már elindult az orosz Távol-Kelet és Szibéria felé, és pár évtizeden belül a kínaiak elfoglalhatják Oroszország ázsiai területeit. Más vélemények szerint az egész csak mítosz: a tények azt mutatják, a kínaiak inkább elhagyják az orosz keleti területeket, mert gazdaságilag már nem gyümölcsöző számukra ott lenni. Továbbá Kína és Oroszország – az Egyesült Államokkal szemben – mostanság egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait, és Kína számára egyébként is sokkal fontosabb prioritások vannak, mint a zord klímájú, kontinensnyi vidék meghódítása.

A véres polgárháború, amely még az amerikai politikában is átrajzolja a törésvonalakat

A véres polgárháború, amely még az amerikai politikában is átrajzolja a törésvonalakat

December elején republikánus és demokrata szenátorok együtt akartak megakadályozni egy fegyverüzletet, melynek keretében az Egyesült Államok többek között levegő-levegő rakétákat adna el Szaúd-Arábiának. A Biden-kormányzat terve inkább a demokratákat osztotta meg, a republikánus szenátorok többsége az elnök mellé állt, így végül nagy fölénnyel leszavazták a fegyvereladás leállítását. A javaslat beterjesztői szerint Szaúd-Arábia támogatása csak tovább szítja a jemeni polgárháború tüzét, amelyben a közel-keleti ország is jelentős részt vállal. Egyesek szerint a jemeni polgárháború valójában proxy háború a síita húszi lázadókat támogató Irán, illetve a regnáló elnököt támogató Szaúd-Arábia között. Mindeközben Jemen napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli át.

Észak-Korea észak-koreább, mint valaha – Kim Dzsongun kritikus válaszúthoz érkezett

Észak-Korea észak-koreább, mint valaha – Kim Dzsongun kritikus válaszúthoz érkezett

2011. december 17-én halt meg Kim Dzsongil, aki államalapító apját, Kim Ir Szent követően 1993-tól vezette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Utódjának kijelölt fia, Kim Dzsongun ténylegesen ettől a naptól vezeti az országot. Az észak-koreai vezető hamar világpolitikai tényezővé vált, fegyverfejlesztései fenyegetően hatnak a térség békéjére. A koronavírus-járvány és a kereskedelem leállása miatt azonban az ország gazdasága súlyos helyzetbe került, milliók élelmiszerellátása van veszélyben. Kim Dzsongun hatalmának talán legnehezebb időszakához érkezett, az orwelli típusú diktatúra azonban megbízhatóan működik.

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

Oroszország és Japán között húzódik egy vulkanikus szigetlánc, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A Déli-Kuril-szigetekkel kapcsolatban tartósult a patthelyzet: Oroszország a szigetekről, Japán területi követeléseiről nem akar lemondani. A vita fenntartása ugyan érdeke Japánnak, de elmérgesedése nem, a térségben ugyanis egy sokkal fenyegetőbb ellenféllel néz szembe: Kínával. Ezért a Kuril-szigetek ügye még vélhetően hosszú ideig befagyott konfliktus lesz, a második világháborút végre lezáró orosz–japán békeszerződés pedig továbbra is várat magára.

Ezért kell Kínának egy egész tenger, akár súlyos áldozatok árán is

Ezért kell Kínának egy egész tenger, akár súlyos áldozatok árán is

Kína magának követeli legfontosabb tengeri kijárata, a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét. A térségbeli országoknak azonban maguknak is vannak – sokszor egymással is konkuráló – területi követelései a gazdag kőolaj- és földgázkincseket rejtő tengeren. Bár Kína hangsúlyozza, hogy nem akar zsarnokoskodni a régióban, legutóbb a Fülöp-szigetekkel, illetve Indonéziával került területi konfliktusba. A délkelet-ázsiai térség Kína miatt az Egyesült Államok számára is egyre fontosabb, amely igyekszik szövetségeket kiépíteni a térségbeli országokkal. A két tűz közé szoruló államok közben már a harmadik katonai nagyhatalom, Oroszország irányába is tapogatóznak.

Durvul a diktatúra Mianmarban, de szerveződik a fegyveres ellenállás is

Durvul a diktatúra Mianmarban, de szerveződik a fegyveres ellenállás is

Négy év börtönbüntetésre ítélték Mianmar februárban katonai puccsal megbuktatott demokratikus vezetőjét, a béke Nobel-díjas Aung Szan Szú Kjit. A büntetést a katonai junta vezetőjének kegyelméből két évre csökkentették. A diktatúrával szemben fegyveres ellenállás bontakozott ki, de a szervezetlen és megosztott gerillacsoportok egyelőre legfeljebb a polgárháborús helyzetet tudják fenntartani, a junta megbuktatására nem képesek. Eközben a katonai rezsim nemzetközi elszigeteltsége enyhül, jövőre az ASEAN-országok is visszafogadhatják a szervezetbe Mianmart. A diktatúrát Oroszország és Kína is támogatja, egy nyugati beavatkozás esélye szinte a nullával egyenlő.

Visszatér a fáraók Egyiptoma? – Új civilizációs állam születik a Nílus mentén

Visszatér a fáraók Egyiptoma? – Új civilizációs állam születik a Nílus mentén

Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöksége alatt Egyiptom látványosan élteti az ország több ezer éves kultúráját. Idén áprilisban 22 egyiptomi fáraó vagy hitvese múmiáját költöztették át díszes külsőségek közepette egy az eddiginél jóval nagyobb múzeumba Kairóban, nemrég pedig újra megnyitották a Karnak és Luxor közötti szfinxek útját. A gazdaságilag nagyon jelentős idegenforgalmon túl azonban a fáraók Egyiptomjának öröksége az ország kulturális-politikai újrapozicionálásának is része. Esz-Szíszi Kínához, Indiához és Oroszországhoz hasonlóan egyfajta civilizációs államot építene, amely ideológiájában szemben áll a nyugati liberális világrenddel és a nemzetállamokkal. Igaz, a nyugatellenesség Egyiptom számára kevésbé fontos, mivel az Egyesült Államoknak az ország továbbra is fontos stratégiai szövetségese.

A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete által uralt ország, amely Amerika új Afganisztánja lehet

A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete által uralt ország, amely Amerika új Afganisztánja lehet

A több évtizedes polgárháború sújtotta afrikai országban, Szomáliában működik ma a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab. A csoport a káoszban lévő ország területeinek egy jelentős részét uralja, de már a politikai vezetésbe és az üzleti életbe is beszivárgott. Egyfajta párhuzamos államot tart fenn, amiből jelentős bevételekre tesz szert, miközben folyamatosan bombatámadásokkal igyekszik gyengíteni a központi kormányzatot. Végső célja a hatalom teljes megszerzése és egy szigorú, iszlamista törvénykezésen alapuló állam létrehozása. A szervezet minden erőfeszítés dacára erősebb, mint valaha. Az Egyesült Államok kisszámú kontingenssel van jelen az országban, amely főleg hírszerzést és a helyi erők kiképzését végzi. Amerika hírneve egyre rosszabb, mivel dróncsapásaiban számos szomáliai civil is életét vesztette. Joe Biden kormányzata előtt lényegében két út áll: vagy erősíti jelenlétét az országban, vagy teljesen kivonul. Sokan attól tartanak, hogy az előbbi esetben egy Afganisztánhoz hasonló örök háborúra kellene készülnie, amelynek vége az afganisztánihoz hasonló csúfos kudarc lehet.

A hatalom kapujában a cseh James Bond: mi lesz a cseh–magyar kapcsolatokkal?

A hatalom kapujában a cseh James Bond: mi lesz a cseh–magyar kapcsolatokkal?

Többhetes várakozás után Milos Zeman cseh államfő vasárnap miniszterelnökké nevezte ki Petr Fialát, akit az új cseh parlamentben többségbe kerülő és egymással koalícióra lépő két pártszövetség jelölt kormányfőnek. Az új cseh kormány december közepén kezdheti meg munkáját, miközben a koronavírus-járvány tombol Csehországban, nemrég 30 napos szükségállapotot is kihirdettek. Petr Fiala a jobbközép Polgári Demokrata Párt elnöke, amely 2013-as bukása után juthat ismét hatalomra. A kinevezett miniszterelnök az egyetemi szférából érkezett a politikába, politikatudósi karrierjét és egyetemi rektori székét hagyva hátra. Kompromisszumkész embernek tartják, amire szüksége is lesz egy ötpárti kormánykoalíció vezetőjeként. Fiala higgadt, professzoros stílusa valószínűleg az egész cseh kormányra rányomja majd a bélyegét, ami érezhető váltás lehet az eddigi kormányfő, Andrej Babis sokak által populistának nevezett stílusa után. Sürgető feladatok várnak rá: a járvány mellett az elszabaduló államadóssággal és költségvetési hiánnyal is meg kell majd küzdenie.

Leleplezték a mestertervet: új európai szuperszövetség formálódik

Leleplezték a mestertervet: új európai szuperszövetség formálódik

Történelminek mondott szerződést kötött pénteken Franciaország és Olaszország, amellyel a két uniós tagország közötti kétoldalú kapcsolatokat kívánják elmélyíteni és megerősíteni. Hasonló mélységű szerződés már fennáll Németország és Franciaország között, méghozzá az 1963-as Élysée-szerződés, amely megteremtette az azóta is az európai integráció legerősebb együttműködését, a német–francia tengelyt, és amelyet két éve Macron és Merkel újított meg Aachenben. Szakértők szerint a mostani szerződés időzítése nem véletlen: véget ér ugyanis a 16 éves Merkel-korszak, és az egész Európai Unió új időknek néz elébe, amelyekre az EU második és harmadik legnagyobb gazdasága közösen készül. Bár tagadják, a két ország közötti szerződésnek lehet egy finoman németellenes éle, Franciaország és Olaszország pedig az általuk preferált, kevésbé szigorú uniós pénzügypolitikát is jobban tudná érvényesíteni közösen.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vadonatúj autóvásárlási támogatás jöhet Magyarországon
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility