• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 304
Harminc éve nem látott katonai erővel ijesztene rá a világra Vlagyimir Putyin

Harminc éve nem látott katonai erővel ijesztene rá a világra Vlagyimir Putyin

Február 10. és 20. között tartja a Szövetségi Eltökéltség – 2022 nevű hadgyakorlatát Oroszország és Fehéroroszország. Utóbbiba már mintegy 30 ezer orosz katona érkezett tankokkal, harci repülőkkel és nukleáris robbanófejek célba juttatására is képes rakétákkal. Ukrán és nyugati félelmek szerint amennyiben Moszkva valóban Ukrajna megtámadását tervezi, a 30 ezer főnyi, Fehéroroszországban tartózkodó orosz katona északról támadhatná meg az országot, és onnan könnyen elérné a fővárost, Kijevet. Az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte közvetlen fenyegetést jelent Lengyelországra és a balti államokra is. Időközben megkezdődött amerikai katonák Lengyelországba és Romániába telepítése, Ukrajna pedig az orosz–fehérorosz hadgyakorlatra – ugyanabban az időben – saját hadgyakorlattal válaszol.

Erős állításokat tett Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral történt találkozón, de vajon van alapjuk?

Erős állításokat tett Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral történt találkozón, de vajon van alapjuk?

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 1-jén Moszkvában találkozott, ahol elsősorban energetikai és gazdasági kérdésekről tárgyaltak. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kérdések is szóba kerültek: Putyin előbb a kérdések előtt mondott összegzésében beszélt arról, hogy szerinte az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta az orosz biztonsági aggályokat, majd kérdésre válaszolva részletesebben is szólt a jelenlegi feszültségről. Putyin szerint Ukrajna NATO-tagsága azért lenne aggályos, mert Ukrajna szerinte a Krím fegyveres visszafoglalását készíti elő, és ha Ukrajna NATO-tag lenne, Oroszország a NATO-val menne háborúba. Az orosz elnök több nemzetközi szerződésre és állítólagos nyugati ígéretre is hivatkozott igazát alátámasztandó, de kérdés, hogy ezek valóban tartalmazzák-e a NATO keleti terjeszkedésének és Ukrajna potenciális NATO-tagságának tiltását. Utánajártunk.

Rakétákkal borítanák lángba a közel-keleti turistaparadicsomot, de ehhez Amerikának is lesz még szava

Rakétákkal borítanák lángba a közel-keleti turistaparadicsomot, de ehhez Amerikának is lesz még szava

Miközben az északi féltekén tél van, az Egyesült Arab Emírségek turistaparadicsomában, Dubajban 25 Celsius fok körüli, kellemes hőmérséklet uralkodik. Az idegenforgalom ilyenkor van a csúcson: az Egyesült Államoktól Európán át Oroszországig számtalan pénzes turista tölti itt szabadidejét, jelentősen gazdagítva a pazarló látványosságairól ismert várost. Január közepe óta azonban sorozatban sújtják rakéta- és dróntámadások az Emírségeket, melyek eddig elsősorban a főváros, Abu-Dzabi ellen irányultak, de Dubaj is a célpontok között van. A támadók Jemen síita lázadói, a húszik, akik ellen a jemeni kormányerőket támogatva többek között Szaúd-Arábia és az Emírségek is harcol. A lázadók mögött sokan a síita iszlám köztársaságot, Iránt sejtik. A közel-keleti konfliktusba mindinkább bevonódik az Egyesült Államok, illetve Izrael is, amely a 2020-as Ábrahám-egyezmények óta egyre szorosabb kapcsolatot ápol az Emírségekkel.

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.

Új világot festett Putyin médiabirodalma – Szép csendben már felkészültek az oroszok a honvédő háborúra?

Új világot festett Putyin médiabirodalma – Szép csendben már felkészültek az oroszok a honvédő háborúra?

A 2014-es ukrajnai események – a Krím megszállása, donbaszi polgárháború kitörése – óta erősödik az orosz társadalom militarizálása, amelynek grandiózus szimbóluma a Moszkva mellett álló Orosz Fegyveres Erők Katedrálisa. A náci Németország elleni Nagy Honvédő Háború 75. évfordulójának tiszteletére emelt főtemplom – amelybe zsákmányolt német fegyvereket is beolvasztottak – egyben azt az üzenetet is közvetíti, hogy Oroszország sosem támad, mindig csak védekezik. Így van ez az egyre feszültebb ukrajnai helyzet idején is, amikor is az orosz állami média a Nyugatot vádolja agresszióval, amellyel szemben Moszkva kizárólag a védekezést készíti elő. Az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonásokról szó sem esik a hivatalos orosz sajtóban, az Ukrajnának küldött NATO-szállítmányokról azonban nagyon is.

A hidegháború óta nem látott feszültségben találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában

A hidegháború óta nem látott feszültségben találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában

Energetika és ukrán válság – ezek a témák kerültek elő legtöbbször az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozók sajtótájékoztatóin és nyilvános közléseiben. Várhatóan ugyanez a két téma uralja majd a soron következő, február 1-jén esedékes tizenegyedik találkozót is, amely a koronavírus-járvány kitörése óta az első személyes megbeszélés lesz a két vezető között. A mostani találkozó egy tekintetben mindenképpen más lesz, mint az előbbiek: az ukrajnai feszültség ugyan már 2015 óta állandó témája a tárgyalásoknak, most minden eddiginél feszültebb a nemzetközi légkör, mióta Oroszország már több mint 100 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében. Mi történt az eddigi találkozókon, és mit várhatunk a magyar miniszterelnök keddi moszkvai útjától?

Csernobil védelmére készülnek – Mi lesz, ha Oroszország a tiltott zónán keresztül indít támadást?

Csernobil védelmére készülnek – Mi lesz, ha Oroszország a tiltott zónán keresztül indít támadást?

A csernobili 30 kilométeres körzet, más néven tiltott zóna egy 2600 négyzetkilométeres terület Ukrajnában, amely északon a fehérorosz határig terjed, majd egy majdnem ugyanekkora fehéroroszországi radioökológiai rezervátumban folytatódik. Ezeket a területeket érintette leginkább a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett katasztrófája, ezért hivatalosan ma is lakatlanok. A csernobili körzet valószínűleg az utolsó helyek egyike, amelyeket egy hódító sereg el kívánna foglalni, az egyre súlyosbodó orosz–ukrán feszültség közepette azonban felvetődött, hogy az orosz hadsereg Fehéroroszországból indulna útnak, és Csernobil mellett áthaladva támadná meg Kijevet. Ukrajna több ezer fegyverest vezényelt a fehérorosz határ közelébe, egy részüket a csernobili tiltott zónába, ahol egyelőre csak megfigyelést végeznek. Csernobil környékén több, a donbaszi polgárháború elől menekült ukrán is új hazát lelt, akik komolyan valószínűleg soha nem hitték volna, hogy Csernobil egyszer még akár háborús zóna is lehet.

Ezeket kockáztatja Amerika, ha valóban kitör a háború Magyarország szomszédjában

Ezeket kockáztatja Amerika, ha valóban kitör a háború Magyarország szomszédjában

A hidegháború vége óta nem volt olyan feszültség Oroszország és a Nyugat között, mint amilyet mostanában láthatunk. Az ukrán határ közelében 127 ezer orosz katona vonult föl, miközben az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett készenlétbe, hogy bevethetőek legyenek Kelet-Európában, állampolgárainak Ukrajna elhagyását javasolta, és elkezdte csökkenteni kijevi nagykövetsége létszámát. Cikkeinkben írtunk arról, hogy mi lesz, ha nyílt háború robban ki Ukrajnában, milyen gazdasági hatásokkal néz szembe Európa és Magyarország, és milyen motivációi lehetnek Putyinnak Ukrajna megtámadására. Ebben a cikkben pedig azt mutatjuk be, mi forog kockán a Nyugat számára, ha hagyja, hogy Oroszország inváziót indítson Ukrajna ellen.

Oltásellenes konteópápává nőtte ki magát az ifjabb Robert F. Kennedy, aki apja gyilkosát is szabadon engedné

Oltásellenes konteópápává nőtte ki magát az ifjabb Robert F. Kennedy, aki apja gyilkosát is szabadon engedné

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó nemrég elutasította Robert F. Kennedy gyilkosa, Sirhan B. Sirhan feltételes szabadlábra helyezését. A híres elnök, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccse 1968-ban esett merénylet áldozatául, amely bátyja halálához hasonlóan sokkolta Amerikát, és számos összeesküvés-elmélet terjed róla azóta is. A néhai szenátor és demokrata elnökaspiráns nevét viselő fia, Robert F. Kennedy Jr. is a konspirációs elméletek terjesztőihez tartozik: szerinte nem Sirhan a gyilkos, ezért még a kormányzót is külön cikkben szólította fel, hogy hagyja jóvá szabadlábra helyezését. A Kennedy család legtöbb tagja azonban nem osztja nézeteit, és megnyugvással fogadták, hogy a merénylő börtönben marad. Az ifjabb Robert F. Kennedy nemcsak a merénylettel kapcsolatos alternatív nézetei miatt vált hírhedtté, hanem azért is, mert alapítványa révén az oltásellenes nézetek egyik legfőbb terjesztőjévé nőtte ki magát az Egyesült Államokban, nemrég pedig könyvben is hangot adott nézeteinek, amelyben Anthony Faucit és Bill Gates-t is célba vette.

Küszöbön a háború: három nyomós ok, amiért Putyin lerohanhatja Ukrajnát

Küszöbön a háború: három nyomós ok, amiért Putyin lerohanhatja Ukrajnát

Az egész világ azt találgatja, vajon inváziót indít-e Oroszország Ukrajna ellen, vagy sem. A választ talán még maga Vlagyimir Putyin sem tudja, mindenesetre a kérdés hamarosan eldől, szakértők szerint ugyanis az időjárási viszonyok és más tényezők miatt még a tél folyamán el kellene indítani a támadást, hogy Oroszország minél kisebb veszteségekkel jusson ki belőle. De vajon milyen kérdéseket fontolgat az orosz elnök, és milyen motivációi lehetnek, amelyek Ukrajna elfoglalására ösztönözhetik? Összeszedtünk hármat.

Trump sapkáját is Kínában készítik – Szürreális utazás a kommunista kapitalizmus mélyére

Trump sapkáját is Kínában készítik – Szürreális utazás a kommunista kapitalizmus mélyére

Nem mindennapi utazásra invitálja nézőit az amerikai apától és kínai anyától született, az Egyesült Államokban felnőtt Jessica Kingdon, aki visszatér anyai ősei földjére, hogy bemutassa, milyen a mai kínai társadalom és gazdaság valósága. Az Erőltetett menet című film, amely az idei Oscar-díj tizenötös, szűkített listájára is felkerült a legjobb dokumentumfilm kategóriában, narráció és beszélő fejek nélküli „szürreális montázst” mutat be tömegtermelésben éllovas gyárakkal, a munkások katonai jellegű kiképzésével, a TikTok-influnszerek világával, nyugati etikettet és késsel-villával evést oktató felnőttképzővel, vagy éppen a kínai felső kaszt vacsorai beszélgetésével, amelyen az is elhangzik, hogy szeretik az Egyesült Államokat, mert vágyódnak a szabadság után. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak köszönhetően most Magyarországon is látható film bemutatja, milyen az, amikor a kapitalizmust ötvözik a kommunista pártállam katonás fegyelmével, és milyen az a társadalom, amely vágyik a nyugati jólétre és szabadságra, de addig is erőltetett menetben próbálja utolérni a szeretve gyűlölt riválist, Amerikát.

A KGB ölethette meg A pestis Nobel-díjas íróját, Albert Camus-t?

A KGB ölethette meg A pestis Nobel-díjas íróját, Albert Camus-t?

A Nobel-díjas író, Albert Camus nevét a koronavírus-járvány kitörése után sokszor hallhattunk, hiszen neki köszönhetjük az egyik legismertebb járványregényt, az eredetileg 1947-ben megjelent A pestist, amely egy az algériai Orán városát megtámadó pestisjárványról szól. A pandémia leírásán túl a könyv szimbolikusan az ordas eszmék terjedéséről is beszél, a fasizmus-nácizmus, illetve a kommunizmus elburjánzásáról. Camus a II. világháború után elkötelezett kritikusa lett a sztálini Szovjetuniónak és általában a kommunizmusnak, később pedig több beszédben és újságcikkben is kiállt a levert 1956-os magyar forradalom mellett. Az író 1960-ban autószerencsétlenségben vesztette életét, egy magyarul nemrég megjelent könyv viszont azt állítja, hogy nem egyszerű közúti baleset történt, hanem megtervezett gyilkosságról, méghozzá a szovjet KGB akciójáról van szó, amely meg akart szabadulni a Szovjetunió számára kellemetlen írótól. De vajon mennyire állja meg a helyét az elmélet?

Sorsdöntő választás következik: megvalósulhat a britek évszázados rémálma

Sorsdöntő választás következik: megvalósulhat a britek évszázados rémálma

Május 5-én parlamenti választások lesznek a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországban. A választások sorsdöntőek lehetnek az Ír-szigetre nézve, ugyanis először győzhet ír katolikus párt, az Írországban is előretörőben lévő Sinn Féin. A legnagyobb protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezzel elveszítheti vezető szerepét, ezért igyekszik a választásokat az úgynevezett északír protokoll elleni népszavazássá átkeretezni. A protokoll miatt továbbra is feszültség van az Európai Unió és az Egyesült Királyság között: az Európai Bizottság alelnöke és a brit külügyminiszter legközelebb január 24-én találkoznak, hogy megpróbáljanak közelebb jutni a megegyezéshez. Ha májusban valóban a Sinn Féin győzne, majd 2025-ben Írországban is kormányra kerülne, az egyesek szerint elvezethetne Észak-Írország Nagy-Britanniából való kiszakadásához és az Ír-sziget újraegyesítéséhez.

Nem csak Ukrajna tart Oroszországtól – A Kaukázusban sem mindenkinek tetszik, ahogy Putyin keveri a lapokat

Nem csak Ukrajna tart Oroszországtól – A Kaukázusban sem mindenkinek tetszik, ahogy Putyin keveri a lapokat

Ukrajna és Azerbajdzsán elnöke a múlt héten Kijevben találkozott, és megegyeztek, hogy közösen lépnek fel az orosz hibridháborús fenyegetéssel szemben. Míg Ukrajna egy esetleges orosz inváziótól tart, Azerbajdzsánnak nincs ugyan közvetlen félnivalója Moszkvától, ám egyre kevésbé tetszik neki, hogy a hivatalosan hozzá tartozó Hegyi-Karabahban orosz békefenntartók állomásoznak az Örményország és Azerbajdzsán között 2020-ban kitört és azeri győzelemmel végződött háború után. A térségben fontos szerepet betöltő Törökország Azerbajdzsán támogatója, ráadásul három évtizede nincs diplomáciai kapcsolat közte és Örményország között. A kapcsolatok rendezésére épp a múlt héten indultak meg tárgyalások Ankara és Jereván között. A kaukázusi térség maga is puskaporos hordó, és kérdés, mit hozna a régióban egy esetleges ukrajnai orosz invázió.

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.

Tovább játszanak a tűzzel a balkáni lőporos hordón

Tovább játszanak a tűzzel a balkáni lőporos hordón

Bosznia-Hercegovinában idén október 2-án általános választások lesznek – már ha addig nem bomlik fel az államszövetség. Az Egyesült Államok által tető alá hozott, 1995-ös daytoni megállapodás révén létrehozott törékeny békerendszer ugyanis 26 éve a legsúlyosabb válságát éli, miután az ország egyik entitása a kettő közül, a boszniai Szerb Köztársaság decemberben döntő lépést tett abba az irányba, hogy fontos jogköröket vegyen át a szövetségi kormányzattól. Ha ez bekövetkezik, megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a három nemzetiség lakta országban. A szerb entitás vezetője, Milarod Dodik az utóbbi időben egyre durvább retorikát folytat, a feszültség pedig folyamatosan nő Boszniában, sokasodnak a főleg muszlim bosnyákok ellen irányuló incidensek. Eközben több tízezren, főleg fiatalok vándorolnak el az országból az etnikai feszültségek és a nehéz életkörülmények miatt.

Egy litván tengerész leugrott egy szovjet hajóról, és egész Amerika felbolydult

Egy litván tengerész leugrott egy szovjet hajóról, és egész Amerika felbolydult

1970. november 23-án egy amerikai és egy szovjet hajó találkozott az amerikai partok közelében. A szovjet hajó litván rádiósa egyszer csak átugrott az amerikai Parti Őrség hajójára, és menedékjogot kért. Nem adták meg neki, hanem visszaszolgáltatták a Szovjetuniónak, ahol aztán hazaárulásért elítélték. De itt nem ér véget a történet, amelybe két amerikai elnök, Richard Nixon és Gerald Ford is belesodródott, miközben amerikaiak sokasága mozdult meg, hogy követelje a litván tengerész szabadon bocsájtását. Fél évszázaddal később a litván rendező, Giedrė Žickytė készített dokumentumfilmet a történtekről Egy nagy ugrás címmel, amelyben megszólal a már idős dezertőr, Simas Kudirka és a hidegháborús történet számos szereplője, köztük Henry Kissinger egykori külügyminiszter. A többszörös díjnyertes film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatkozik be a magyar közönség előtt. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)

1500 dokumentumot hoztak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságról, de a teljes anyagra még várni kell

1500 dokumentumot hoztak nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságról, de a teljes anyagra még várni kell

1963. november 22-én Dallasban megölték az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt. Bár kevesebb mint egy évvel ezt követően bemutattak egy majdnem 900 oldalas jelentést a merényletről, sok ezer akta továbbra is titkosítás alatt maradt, ami táplálta a már a gyilkosság napján szárnyra kapó összeesküvés-elméleteket. A Biden-kormányzat nemrég 1500, eddig nem ismert aktát hozott nyilvánosságra, és ha további halasztások nem lesznek, 2022 decemberének közepéig a fennmaradó mintegy 10 ezer dokumentum is közkinccsé válhat. Az amerikai lakosság többsége a mai napig kételkedik a történészek többsége által is osztott hivatalos verzióban, mely szerint egy magányos merénylő ölte meg az elnököt, és a konspirációs teóriák burjánzásának vélhetően az újabb dokumentumok nyilvánosságra hozatala sem fog gátat szabni.

Putyin félelmetes ostora, a posztszovjet ellen-NATO, amelyet három évtized után most próbáltak ki először élesben

Putyin félelmetes ostora, a posztszovjet ellen-NATO, amelyet három évtized után most próbáltak ki először élesben

Először próbálták ki élesben a volt szovjet tagállamok lényegében 1992 óta létező katonai szövetségét, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), amelyet története során először Kazahsztánban vetettek be a múlt héten. A Varsói Szerződés utódjaként indult katonai szövetség Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre inkább egyfajta eurázsiai ellen-NATO-vá nőtte ki magát, amely azonban mindeddig csak közös hadgyakorlatokkal mutatkozott meg. Oroszország minden szempontból kiemelkedik a hattagú szervezeten belül, amely így inkább tűnik az orosz elnök hatalmi igényeit kiszolgáló klubnak, mint egyenrangú felek alkotta valós védelmi együttműködésnek. A kazahsztáni események során az is egyértelműen megmutatkozott, hogy Putyin beállt a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev mögé, cserébe erőteljesebb orosz befolyás jöhet Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságában.

Vlagyimir Putyin győzelmet hirdetett, leverték a véres tüntetéseket az olajbirodalomban

Vlagyimir Putyin győzelmet hirdetett, leverték a véres tüntetéseket az olajbirodalomban

Kazahsztánban nagyjából egy héttel a véres összecsapásokba torkolló tüntetések kitörése után helyreállni látszik a rend. A kazah biztonsági erőket az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű katonai szövetség segítette a felkelők leverésében. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn győzelmet jelentett, hangsúlyozva, szerinte külső beavatkozás történt. Kaszim-Zsomart Tokajev külföldről támogatott államcsínyről beszélt, miközben az utóbbi napokban sikerült megszilárdítania hatalmát, megszabadulván az előző elnök, Kazahsztán örökös vezetője, Nurszultan Nazarbajev gyámkodása alól. A kazah események éles diplomáciai pengeváltáshoz vezettek az Egyesült Államok és Oroszország között, de a külső beavatkozásról szóló híresztelések ellenére valójában Amerikának sem volt érdeke, hogy destabilizálódjon a helyzet a több amerikai energetikai vállalat számára is jól jövedelmező olajbirodalomban.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új nagybank született Magyarországon, ötből egy bankszámlát már nála nyitnak a magyarok
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility