Bár a kormány 2012-ben, majd 2014-ben betiltotta az egykor rossz hírű fogyasztói csoportok szervezetését (csak a régiek működését hagyta meg), a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvénnyel most mégis új, lakáscélú fogyasztói csoportok elindítására adott lehetőséget. Az alábbi 10 ponttal segítünk eldönteni, hogy lakástakarékba vagy NOK-ba helyezzük-e havi megtakarításunkat, ha lakásra gyűjtünk.
Szeretnél a következő 10-15 évben kamatmentes hitelből új lakást vásárolni úgy, hogy nem tudod pontosan, mikor lesz a tiéd a lakás, és azt sem, megkapod-e a befizetéseidhez megígért 30%-os állami támogatást? Esetleg csak a nálad szegényebbek pénzén gyorsan nyerni akaró ingatlanspekuláns vagy? Ha valamelyik e kettő közül, akkor neked találta ki Rogán Antal minisztériuma a Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket. Sőt, még akkor is, ha az államilag szabályozott fogyasztói csoportok megszervezéséből szeretnél tovább gazdagodni, ugyanis 100 milliós kezdőtőkével bárki alapíthat majd ilyet, szemben a lakástakarékok 2 milliárdjával. Lássuk a bankrendszert megkerülő (ezért a kormány által olcsóbbnak vélt) NOK részletszabályait!
Elvesztette első helyét a rendszerváltás utáni Magyarország vezető biztosítója, az Allianz (korábban Hungária), 2015-ben először ugyanis a Generali lett a legnagyobb díjbevételű biztosító hazánkban. Az adókedvezményes nyugdíjbiztosításokban az NN vezet, a teljes biztosítási szektor díjbevétele pedig a MABISZ végleges adatai szerint 2,5%-kal növekedett tavaly. 13 ábrán összegezzük a biztosítási piac tavalyi évét.
Tőzsdére lépett az NN Group 2014-ben, azóta az út azonban a legkevésbé sem volt sima a biztosítók számára. Az EU-s és hazai szabályozási környezet változása, az alacsony hozamok, valamint a magyar biztosítási piac kevésbé dinamikus növekedése akadályokat gördítettek a biztosítók útjába, Lard Friese, az NN Group vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette, hogy élte meg a társaság a nehézségeket és milyen jövőt jósolnak a hazai biztosítási szektornak.
2015 meghozta az igazi fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén, az életbiztosításokba pedig már három éve több pénz áramlik, mint amennyit kivesznek belőlük. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője értékeli alábbi interjúnkban a biztosítási piac helyzetét. A szakértő moderátorként működik közre holnapi Biztosítás 2016 konferenciánkon, amelyre még nem késő regisztrálni.
Ahogy a gyermekek azt hiszik, hogy a gólya hozza a kisbabát, a felnőttek jó része abban a hiszemben él, hogy kizárólag a jegybankok által teremtett pénzt forgatják meg a gazdaságban a kereskedelmi bankok. Ez azonban nincs így, újabb és újabb hitelkihelyezésükkel ugyanis maguk a bankok is pénzt teremtenek. Egy svájci mozgalom most ezt a jogot venné el tőlük, az ügyben még népszavazás is várható - írja a The Economist. A támogatók vagy nem ismerik a makroprudenciális politika fogalmát, vagy mélységesen lenézik.
Márciustól regisztrálhatnak a bankok a MARK Zrt.-nél, nyáron így akár százmilliárdos nagyságrendben adhatják el problémás projekthiteleiket az MNB által alapított cégnek. Február közepéig kellett várni az EU jóváhagyására, ugyanis Európában még nem működött ilyen eszközkezelő. Kandrács Csaba elnök-vezérigazgató a Portfolio-nak adott interjújában részletezte, miért nem kell attól tartani, hogy végül "haverok", áron alul kapják meg a csak átmenetileg jegybanki tulajdonú cég ingatlanjait.
Az előző negyedévek trendjébe illeszkedő, 179 millió forintos adózás utáni eredményt ért el 2015 utolsó három hónapjában a CIG Pannónia. A ma reggel közzétett negyedik negyedéves gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):
Hiába próbálkoznak lombikprogrammal, az új rendeletek értelmében csak "különös méltánylást érdemlő helyzetben" mentesülhetnek a késedelmi kamatok megfizetésétől a gyermekvállalás során sikertelen CSOK-felvevők. Ha valaki most a nulláról 3 gyermeket vállal, de egy sem születik neki, a jelenlegi alacsony alapkamattal számolva is csaknem 17 millió forintot kell 10 év múlva visszafizetnie, amitől csak a kormányhivatal jóindulata mentesítheti - részben. Cikkünkben néhány eddig kevésbé ismert CSOK-szabályra is rávilágítunk, miután az új lakásokra felvehető CSOK szabályait itt, a használt lakásokra felvehető CSOK-éit pedig itt már összefoglaltuk.
Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.
Nemcsak az új lakásokra, hanem a használtakra is új szabályokat léptetett életbe a kormány a múlt héten a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) igénybevételére vonatkozóan. A támogatás összege nem függ többé a lakás alapterületétől, a gyermekszámtól viszont igen, és csak a 35 millió forintnál olcsóbb használt lakásokhoz jár. Bár jellemzően kedvezőbbé váltak a feltételek, vannak, akik a változtatással rosszabbul járnak. Miután pénteki cikkünkben részleteztük az új lakások (azon belül a 10 milliós összeg) szabályait, most a használt lakások vásárlásánál és bővítésénél életbe lépett legfontosabb változásokat mutatjuk be 13 kérdés és 13 válasz formájában.
Szerdán hirdették ki, csütörtökön pedig már hatályba is lépett a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) szabályozó két új rendelet. A változások a számos könnyítés mellett szigorítást is tartalmaznak, például jóval kockázatosabbá vált a 10 milliós összeg felvétele előre vállalt gyermek esetén, és kevésbé lehet használt lakás vételére kijátszani a 10 milliós támogatást. Most 15 kérdés és 15 válasz formájában összefoglaljuk az új lakásokra vonatkozó változásokat, következő cikkünkben pedig a használt lakások megváltozott szabályait vesszük sorba.
A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.
Több mint húsz kisebb bankot adtak el a válság kezdete óta Magyarországon, és az állam két nagybankot is szárnyai alá vett, mégsem rendeződött át látványosan a szektor. A bankadó feleződésének, a működési költségek csökkentésének és a hitelezési veszteségek leírásának köszönhetőn viszont mára külső befektetőknek is érdekesek egyes hazai bankok, különösen az eladó MKB és a Budapest Bank. Nagy eltérés azonban a 10-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy ezúttal nem a régiós hálózatban gondolkodó, hagyományos nagybankok (mint szakmai befektetők), hanem elsősorban a messzebbről érkező, egzotikusabb kockázati tőkések (mint pénzügyi befektetők) az aktívabb érdeklődők. Alábbi, csupa A betűs szereplőt felvonultató gyűjtésünkből egy szereplőről tudjuk, hogy konkrétan érdeklődik magyar bank(ok) iránt, a többiek közép- és hosszú távon jelenhetnek meg nálunk.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Boldog lennék, ha az állam hagyná magától működni a gazdaságot, és nem szólna bele a családtervezésbe. A CSOK e két kívánságomnak épp az ellenkezőjét testesíti meg, a kormány gazdaság- és társadalom-politikájának kiváló esszenciájaként. Az az egyoldalúság azonban, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.
Már be is futottak az első CSOK-igénylések az FHB-hoz, ahol különösen a három gyermekkel rendelkezők részéről látnak kiemelkedő érdeklődést az elérhető 10 milliós támogatás iránt. Az első hét tapasztalatairól és a várható hitelpiaci, lakáspiaci hatásokról kérdeztük Tokodi Gábort, a bank vezérigazgató-helyettesét.
A friss hír szerint kiszáll Demján Sándor alapító tulajdonos a Gránit Bankból, eladva részvényeit Hegedüs Éva vezérigazgatónak. A tulajdonosváltást tőkeemelés is kíséri, amelynek során nemcsak a magyar állam fektet be ismét a bankba, hanem a bankkal együttműködő CIG Pannónia egyik érdekeltségeként is ismert Pannónia Nyugdíjpénztár is. Utóbbi dolgát egy rendeletmódosítással is megkönnyítette a kormány. Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezérigazgatóját kérdeztük többek között a miértekről.
Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.
A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek...
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
