A most következő számoktól minden magyarnak kinyílhat a svájci bicska a zsebében. A svájci és a magyar jegybank adatait összevetve ugyanis kiszámítottuk, hogy egy átlag svájci 17-szer gazdagabb, mint egy átlag magyar, és megtakarításaikért a svájciak 7-szer annyit tudnának vásárolni, mint a magyarok. A svájci lakások jóval többet érnek, mégis kisebb a lakások jelentősége a svájciak vagyonán belül, mint nálunk.
A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.
Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.
Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.
Minden híresztelés és fenyegetés ellenére tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, és úgy fest, nem bünteti a bankokat a gyenge vállalati hitelezésért. Jövőre ugyanis még az eddig tervezettnél is nagyobb, ráadásul EU-konform bankadó-csökkentés jön Varga Mihály kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. Minden egyes bank legalább 55%-os bankadócsökkentést kap jövőre, és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.
Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.
Mindössze 1,9%-kal, vagyis 3,8 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele. A növekedést a Groupama és a K&H egyszeri díjas életbiztosításainak 4,9 milliárdos növekedésével már meg is magyaráztuk, vagyis lényegében stagnál a hazai biztosítási piac. Rossz hír az ügyfeleknek, hogy három hónap alatt 46 milliárdot buktak a biztosítók az életbiztosításban lévő pénzükön, amire 2008 vége óta nem volt példa. Trónfosztás történt időközben a nyugdíjbiztosítások piacán: a legnagyobb nyugdíjbiztosító a Generalit megelőző NN lett.
Az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 153 millió forintos adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben a CIG Pannónia. A kedden reggel közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):
Általában nem verik nagydobra a magyar bankok, ha tőkeemelést hajtanak végre náluk. Jellemzően a súlyos veszteségeik miatt kieső tőkéjüket pótolják ugyanis ezzel a csőd elkerülése és a működés zavartalan folytatása érdekében. A pénzt szinte kivétel nélkül egy külföldi anyabank adja oda, ez az összeg 2009 óta már az 1400 milliárd forintot is meghaladta. Ezzel ellentétes folyamatként eközben azonban 5300 milliárd forintot ki is vontak a külföldiek a magyar bankokból. Persze nem a nem létező nyereségükből, hanem az időlegesen nekik adott "hiteleiket" vonták vissza. Az előbbit tőkeemeléseknek, az utóbbit pedig forráskivonásnak hívjuk. Kilenc érdekes ábra segítségével most röviden feloldjuk a kétféle folyamat között feszülő ellentmondást.
Csökkenti, sőt az ügyfelek kérésére nyilvánossá teszi a kormány a hitelközvetítők díjszabását. A Varga Mihály által javasolt 2%-os jutalékmaximum becsléseink szerint 0,7-3,1 milliárd forintos bevételkiesést jelent a magyar hitelközvetítői piacnak, amely az elmúlt egy évben 140-210 milliárd forintnyi lakáshitelt közvetített a háztartásoknak. Egyes bankok akár a lakáshitel első két évi kamatmarzsának megfelelő jutalékfizetést is megspórolhatnak a lépéssel, cserébe persze nehezebb lesz ügyfelet szerezniük. Egy 10 millió forintos lakáshitelt felvevő ügyfél eddig akár 400 ezer forint közvetítői jutalékot is kifizethetett a kamaton keresztül, ez (amennyiben a bank nem nyeli le) 200 ezer forintra csökkenhet.
A kirobbanó, de drága növekedés és a hihetetlen ígéretek társaságából a józanabb, de kevésbé vonzó "merjünk kicsik lenni" biztosítója lett mára a CIG Pannónia. A Járai Zsigmond és Horváth Béla szeme fényéből Bayer Józsefék érdekeltségévé átvedlett biztosító szinte csak vért és verejtéket hozott eddig kisrészvényeseinek a 2010. novemberi tőzsdei bevezetés óta: 938 forintos kezdeti árfolyama mára szinte töretlen eséssel a hetedére, 140 forint közelébe jutott. A Brokernet szárnyalására túl későn felülő, és tavaly a Brokernet utódjával is szakító biztosító vezértermékeinek jövőjét ma már többek között az MNB "etikus életbiztosítási koncepciója" is elbizonytalanítja. A szerencsére ma már nyereséges, de néhány éven belül valószínűleg méretgazdaságossági problémákkal szembesülő cég háza táján talán csak az lesz majd ígéretes sztori a fásult befektetők számára, ha egyszer valaki megveszi a biztosítót.
Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.
Akár megtakarítunk, akár hitelt veszünk fel, jó eséllyel beleütközünk az államba, amely a magyarok takarékosságát és eladósodását is súlyos tízmilliárdokkal támogatja. A pénzintézetek is egész üzletágakat alapítottak a nekünk közvetített állami támogatások minél jövedelmezőbb hasznosítására. Íme 10 adókedvezmény és állami támogatási forma, amelyet érdemes igénybe vennünk magánszemélyként a bankokon és más pénzügyi intézményeken keresztül.
2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.
Kiütéssel nyertek az állampapírok a lakosság kegyeiért folytatott, ma már nem is olyan öldöklő versenyben, a megtakarítások szempontjából még a brókerbotrány nyertesének is az állam kiáltható ki. 12 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a magyar lakossági megtakarítási piac helyzetét, alaposabban pedig keddi Öngondoskodás konferenciánkon hallhat Ön is róla.
Jövő keddi bécsi konferenciánk nyitóelőadását nem más, mint "A jó és a rossz közgazdaságtana" című sikerkönyv szerzője, Tomas Sedlacek tartja "A jövő közgazdaságtana, a jövő európai gazdasága" címmel. A cseh sztárközgazdász válaszolt most néhány kérdésünkre is. Sedlacek nem tartja sokra a növekedési statisztikákat, de Magyarország miatt is gyakran összeráncolja a homlokát.
A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.
Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből.
Ami 2014-ben nem sikerült a legnagyobb magyar banknak, az 2016-ban összejöhet neki: úgy tudjuk, ismét komolyan érdeklődik az OTP a jegybanki szanáláson idén év végéig áteső MKB Bank iránt, és nőtt az esélye a vásárlásra a kormányzati döntéshozóknál is. Az MKB a megtisztítás után is alacsony mérethatékonysággal bír, és nem lesz nagy értékű bank belőle, ezért egyértelműen az OTP lehet az a szereplő, amelynek a szinergialehetőségek miatt a legmagasabb áron érné meg megvásárolni a bankot. Bár az OTP megkeresésünkre cáfolta őket, az erősödő piaci pletykák miatt ismét megvizsgáltuk a tranzakció esélyeit és ésszerűségét.
Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Az Európai Unió keleti bővítése megkezdésének 20. évfordulója alkalmat kínált arra, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
