Elfogadta Novák Katalin lemondását a parlament
A parlament megszavazta Novák Katalin államfő lemondását, aki még két héttel ezelőtt, a K. Endre kegyelmi ügye miatt kirobbant botrány miatt távozik posztjáról.
A parlament megszavazta Novák Katalin államfő lemondását, aki még két héttel ezelőtt, a K. Endre kegyelmi ügye miatt kirobbant botrány miatt távozik posztjáról.
A miniszterelnök hétfői napirend előtti beszédével kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. Orbán Viktor szerint három nagyon fontos kérdésről: a régi köztársasági elnök lemondásáról, az új államfő kinevezéséről, valamint Svédország NATO-csatlakozásáról. Emellett a kormányfő beszélt a gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról.
Januárban végül az Európai Unió intézményei megállapodtak az új pénzmosás elleni szabályokról. A tagállamok számára kötelező érvényű direktíva jelentősen korlátozza majd a nagyösszegű készpénzes műveletekre vonatkozó előírásokat, valamint a kriptovalutáknál is jelentéstételi kötelezettséget írnak elő. Feláll egy új uniós hatóság is, amely közvetlenül is felléphet a terrorfinanszírozási vagy pénzmosási gyanú esetében, de az 178 000 milliárd dolláros kérdés, hogy nem egy eleve meghaladott rezsimet erőltet az EU a bankokra és a cégekre.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
Magyarországi tovább négy darab JAS-39 Gripen vadászbombázót vásárol Svédországtól – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök azután hogy fogadta a svéd kormányfőt, Ulf Kristerssont. Egy tudásközpontot is indít az állami védelmi innovációs szervezet és a Saab. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az új védelmi megállapodás nem volt feltétele annak, hogy a svéd NATO-csatlakozást jóváhagyja a magyar parlament.
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtására vonatkozó alapvető szabályok és felelős intézmények módosítását tervezi a magyar kormány a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendeletben. A tervezet egy sor változtatást tartalmaz, amelyek a közszféra szervezeteinek, közbeszerzéseknek, és az Európai Bizottságtól érkező támogatások kezelésére vonatkoznak – derül ki a most, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Február 26-án, a tavaszi ülésszak első napján az országgyűlés elé küldi a Fidesz-frakció a Svédország Nato-csatlkozoásáról szóló döntést – derült ki Kocsis Máté, a párt parlamenti csoportjának vezetőjének Facebook-bejegyzéséből.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipar ösztönzésére és racionalizálására. Rövid időn belül ez a második EU-s program, amely a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányul. Noha az orosz-ukrán háború kitörése óta a legtöbb ország fokozta hadi kiadásait, a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szinttől a legtöbb tagállam – köztük Magyarország is – messze van. Egyelőre nagy a fogadkozás a védelmi képességek fejlesztésére, de kevés eredmény látszik. Egy közös uniós program javíthatna ezen, de kérdés, mi lesz ebből.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
Újabb hat hónappal, egészen szeptember 7-ig kitolná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.
Két hét múlva újraindulhatnak a bevándorlási eljárások Magyarországon, az új idegenrendészeti törvény miatt azonban továbbra is sok tisztázatlan kérdés merül fel a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban. A már kiadott törvény végrehajtási rendelete szerint az orosz állampolgárok könnyített pályára kerülnek, míg az amerikaiak és a kínaiak nem. A szakértők szerint túl szigorú és értelmetlen követelményeket tartalmaz a szabályozás. Ez bizonytalanná teszi a már Magyarországon dolgozó külföldiek helyzetét, és sok vállalatnak nehézséget okoz új pozíciók kihirdetése. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt ígéri, hogy a következő hetekben tisztázni fogják a szabályokat, de lehet, hogy ez sokaknak már túl késő lesz.
Felemás képet mutat az Európa Bizottság új jelentése az EU versenyképességéről: míg az államszövetség a világ legnagyobb exportőre, addig - különösen a hightech technológiák terén - jelentősen lemaradt az Egyesült Államoktól a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Emellett a tőkepiaci befektetésekben is komoly hátránya van. Magyarország több mutatóban is lefelé lóg ki az uniós rangsorokban, például kirívóan alacsony a bejegyzett szabadalmak száma, valamint a szabályozói környezettel is több problémája van Brüsszelnek. Viszont a magyar gazdaságban magas az EU-n kívüli árukereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, valamint sok a jól képzett szakember. A jövő viszont kihívásokkal teli lesz az egész unió számára.
Németország gazdasági gyengélkedése a negyedik negyedévben kihatott az Európai Unió keleti országaira, ami aggodalmat keltett a régió idei fellendülésének várható ütemével kapcsolatban. Románia bruttó hazai terméke váratlanul 0,4%-kal zsugorodott, dacolva a bővülésre vonatkozó előrejelzésekkel, míg Magyarországon és Lengyelországban stagnálást mutattak az utolsó negyedévben.
Az Európai Parlament is áldását adta az Európai Unió szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó megreformált ellenőrzési mechanizmusára. A Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályai így már biztosan élesednek az idén, ami azt is jelenti, hogy nyáron megindulhatnak a túlzottdeficit-eljárások. Minden jel szerint Magyarország sem ússza meg a brüsszeli keménykedést, ami az elmúlt időszak költségvetési folyamatai miatt egy újabb elhúzódó konfliktust eredményezhet az Európai Bizottsággal.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vethet ki Magyarországra a Magnyickij-törvény alapján. A Szenátus külügyi bizottságában azt javasolják, hogy az ESTA vízummentességi programból zárják ki az országot, valamint magyar politikusokat helyezzenek szankciós listára. Ben Cardin, a testület elnöke, befolyásos demokrata szenátor szerint a kormány olyan lépéseket és kijelentéseket tett Joe Biden amerikai elnökkel, valamint David Pressman budapesti nagykövettel szemben, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy Magyarország megbízható szövetséges. Korábban Pressman cáfolta a Portfolio-nak, hogy hasonló lépésekre készülnének. A Szenátus NATO-ügyi bizottsága is intelmet intézett a magyar kormányhoz.
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nem egy éjszakába nyúló tárgyalássorozat végén, hanem már csütörtök délre elfogadták a tagállamok a rendkívüli csúcson az Európai Tanácsban a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokáig vétóval fenyegetett, de végül elfogadta az Ukrajnának is támogatást biztosító csomagot. A kormányfő szerint a délelőtt kapott ajánlatot már el tudta fogadni.
Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
Egy vásárlásom volt a hónapban, megdupláztam a Leggett & Platt csomagomat. Elemeztem a céget előtte, és azért...
Termelése elmúlt évi 1,5 százalékos visszaesése után az idén újabb 1,5 százalékkal tovább csökken a német ipar...
Elindult az Otthonfelújítási Hitelprogram Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című (RRF-REP-10.13.1-24)... 
Nem egyszerű szakma a jegybankárság, pláne most, pláne Magyarországon - vélte Zsiday Viktor. A HOLD-nál elérhető... 
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
A HOLD Alapkezelő vezérigazgatója, Szabó Balázs vendégeskedett a ShiwaForce podcastjában, az Epic Storiesban, tőle...
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
