Szabó Dániel

Cikkeinek a száma: 604
Brüsszel visszafogná a költségvetéseket, amikor a magyar kormány már kiköltekezett

Brüsszel visszafogná a költségvetéseket, amikor a magyar kormány már kiköltekezett

Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.

Brüsszelnél már vizsgálatot sürgetnek a magyar uniós források feloldása miatt

Brüsszelnél már vizsgálatot sürgetnek a magyar uniós források feloldása miatt

Az Európai Parlament szinte azonnal bírálta az Európai Bizottságot, hogy december közepén teljesítettnek vette a horizontális feljogosító feltételeket, így elindulhattak a másfél évig álló uniós kifizetések Magyarország számára. Most az Európai Néppárt vizsgálatot kezdeményez a magyar igazságügyi reform miatt, mert szerintük problémák lehetnek. Újra veszélybe kerülhetnek a magyar kohéziós támogatások.

Egyre sötétebbek a gazdasági kilátások, le kell venni a rózsaszín szemüveget

Egyre sötétebbek a gazdasági kilátások, le kell venni a rózsaszín szemüveget

Meglepő fordulatot jelent, hogy az inflációs ráták a vártnál gyorsabb ütemben csökkennek világszerte, ami fordulatot hozhat a központi bankok két éve tartó, az eszkalálódó áremelkedés elleni harcában. Ez a fejlemény felerősített azokat a várakozásokat, hogy a központi bankok 2024-ben a kamatcsökkentés irányába fordulhatnak, hogy támogassák a gazdasági növekedést – írja elemzésében az Independent Commodity Intelligence Services.

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.

Felfedte Nagy Márton a kormány nagy céljait és terveit

Felfedte Nagy Márton a kormány nagy céljait és terveit

2024-ben sikeres év várhat a Magyarország gazdaságra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint. Úgy véli, hogy a magyar konjunktúrában rejlő növekedési potenciál kiaknázása és az elmúlt évek súlyos kihívásai elleni küzdelem eredményeképpen a következő évre optimista forgatókönyvet vázolt fel. Az Indexen megjelent cikkében arról írt, hogy előttünk álló évben a kabinet célja, hogy növelje a lakosság bizalmát, így beindulhasson a fogyasztás, támogassák a belpiacra termelő ágazatokat, valamint hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot.

Lappangva új EU-s adót vetnek ki, de jól jöhetünk ki belőle

Lappangva új EU-s adót vetnek ki, de jól jöhetünk ki belőle

Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.

Úgy formálnák át az EU-t, hogy Magyarország se akaszthasson a vétófegyverrel

Úgy formálnák át az EU-t, hogy Magyarország se akaszthasson a vétófegyverrel

Szeptemberben egy francia-német kormányzati tervezet teljes intézményi reformot javasolt az Európai Unióban. Nem egyszer világosan utalva arra, hogy a magyar kormány vétózásra épülő tárgyalási stratégiája miatt szükséges az EU átalakítása, főként úgy, hogy új tagállamokat vehetnek fel a szövetségbe. Bár már 15-17 ország támogatja a kezdeményezést, évekig is eltarthat a strukturális átalakításról szóló vita. Mindez pedig felerősítette a vitát arról, hogy mégis a többsebességes Európai Unióé lehet a jövő.

Az EU vett egy 180 fokos fordulatot, beintett Angela Merkel örökségének

Az EU vett egy 180 fokos fordulatot, beintett Angela Merkel örökségének

Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.

A kormány bejelentette: a pedagógusbérek emelkednek, csak van még egy csavar

A kormány bejelentette: a pedagógusbérek emelkednek, csak van még egy csavar

Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.

Megtörte az EU napjaink legnagyobb birodalmait

Megtörte az EU napjaink legnagyobb birodalmait

Az Európai Bizottság úttörő lépésként megkezdte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) szigorú végrehajtását, ami kulcsfontosságú lépés a nagyon nagy online platformok (VLOP) és a nagyon nagy online keresőmotorok (VLOSE) szabályozása és felelősségre vonása felé az Európai Unióban. Így sikerült már részben megtörni a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát, valamint borsot törni Elon Musk és az X orra alá. Az online piactereknél is kemény világ jön.

300 milliárdos EU-s utalás futott be a magyar költségvetésbe

300 milliárdos EU-s utalás futott be a magyar költségvetésbe

A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.

Átírja a rezsivédelmi szabályokat a kormány

Átírja a rezsivédelmi szabályokat a kormány

A kormány módosítja a rezsivédelem ellentételezésének kiszámítására vonatkozó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán megjelent rendelet kitérnek a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kalkulálásának módszertanára, valamint az indokolt ár meghatározására is.

Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.

Magyarország háta mögött szervezkednek az EU-tagállamok, három terv is van a kormány kijátszására

Magyarország háta mögött szervezkednek az EU-tagállamok, három terv is van a kormány kijátszására

Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.

Brüsszel szerint nem orvosolta a jogállamisági gondokat a kormány, nem jöhetnek az eurómilliárdok

Brüsszel szerint nem orvosolta a jogállamisági gondokat a kormány, nem jöhetnek az eurómilliárdok

Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.

Napenergia: a kormány döntött, elővásárlási joga lesz az erőművekre az államnak

Napenergia: a kormány döntött, elővásárlási joga lesz az erőművekre az államnak

A magyar kormány új határozata értelmében a villamosenergia-termelés területén működő stratégiai társaságokat, konkrétan naperőműveket, elővásárlási jog útján megveheti a magyar állam, és ezt követően 6 hónapon belül apport formájában az MVM tulajdonába kell ezeket átadni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges költségvetési forrásokat a 2024-es költségvetésben kell megteremteni.

Magyarország nem vétózhatta meg, kész az EU új migrációs paktuma

Magyarország nem vétózhatta meg, kész az EU új migrációs paktuma

Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.

Szétesik körülöttünk a megszokott világ, de optimistán zuhanunk 2024-be

Szétesik körülöttünk a megszokott világ, de optimistán zuhanunk 2024-be

Visszatekintve, 2023-ban a Covid-19 hatása jelentősen csökkent, mivel az Egészségügyi Világszervezet májusban hivatalosan is megszüntette a járvány miatt hirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet. Az egészségügyi válságok csökkenésével párhuzamosan azonban a geopolitikai feszültségek eszkalálódtak, ami különösen Oroszország agresszív ukrajnai inváziójában és az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanásában mutatkozott meg, de a Kína és Tajvan között feszültség is új szintre kapcsolt. A klímaváltozás is berúgta az ajtót. Ennek ellenére az Ipsos-kutatása szerint a világ legtöbb országa a válságok közepette is optimista 2024-et illetően. A magyarok pedig szinte semmitől nem félnek, csak az inflációtól.

Az Európai Bizottság bármikor újra blokkolhatja az EU-forrásokat – van is, amit figyelnek

Az Európai Bizottság bármikor újra blokkolhatja az EU-forrásokat – van is, amit figyelnek

A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.