A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.
Az április végi hajrá után feleződött az első koronavírus-oltások napi üteme, és így teljesen más oltási pályára keveredtünk, mint amit akárcsak két héttel ezelőtt a remélt duplázódó ütemmel kalkulálni lehetett. Ráadásul az oltási tempó lassulása amellett következett be, hogy közben sokkal több vakcinát lehet itthon elérni, mint ahányan összesen regisztráltak az oltásra. A lehetséges okok azonosítása mellett kalkulációt végzünk arra is, hogy mikorra lehet elérni az 5 millió elsőre beoltottat, amihez a kormány a legutóbbi jelzések alapján a további lazításokat (lakodalmak, délutáni iskolai foglalkozások) köti. Összességében úgy látjuk, hogy az oltási tempó lelassulása ahhoz a furcsa helyzethez vezetett, hogy a járvány javuló folyamatai (feltehetően főleg szezonális okokból) mára jóval előbbre járnak, mint amennyire a védettséget szerzők száma emelkedik, így pedig még inkább kérdéses, hogy érdemes-e a továbbiakban is az oltások kerek számához kötni a lazító lépések ütemezését.
Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
A forint szerdán áttörte az erősödés irányába a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, és bő 3 éve nem volt olyanra példa, hogy tartósan ezen fontos technikai szint alatt maradjon, így látszólag kinyílt egy nagyobb tér a további erősödése felé. Ha azonban kicsit alaposabban ránézünk a grafikonra, azt is látjuk, hogy valójában nagyon közel van egy újabb, rendkívül erős akadály a forint útjában, és az dönti el a forint hosszabb távú sorsát, hogy ezzel a szinttel mit tud kezdeni.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Az operatív törzs szerdai tájékoztatóján elhangzott vakcinaszállítási adatokkal frissítettük a modellünket és most úgy látjuk, hogy vagy április 29-én csütörtökön estére, vagy péntek délelőttre elérhetjük a 4 millió elsőre beoltottat Magyarországon, így elvileg akár már péntektől bekövetkezhet a gazdaság szélesebb értelemben vett nyitása a már védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Ennek részleteit már hétfőn közzétették, tehát a kormány is készül rá, hogy napokon belül elérjük ezt a fontos határt. Ezután május 7-8. körülre előállhat majd az a helyzet, hogy több lesz a rendelkezésre álló vakcina, mint ahányan addigra regisztrálnak, így valójában attól függ az oltás és a gazdaság nyitásának pályája, hogy mennyien és milyen ütemben jelentkeznek a vakcinákért.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában még a szombati nyitást írtuk, de ez előrejöhet, hiszen ahogy alább számoltuk: a mai 110 és a holnapi 120 ezer elsőre oltás esetén a 4 milliós szám már csütörtökön estére összejöhetne.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Március vége óta jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ráadásul a régióban is felülteljesítő volt a magyar deviza. Ennek több oka is van, egyrészt javult a nemzetközi hangulat a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, másrészt a jelek szerint az MNB üzenetei is megnyugtatók voltak a befektetők számára. De meddig erősödhet még a magyar deviza?
Miután szombaton már harmadik napja 9 ezer körül, azaz magasan, ragadt az új igazolt koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újra végignéztük mind a 19 megyénk és a fővárosunk járványügyi tendenciáit és azt kaptuk, hogy két megyénkben (Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya) csúnyán berobbant a járvány és Baranyában új csúcsra szárnyalt a napi esetszám. Másik öt megyénkben (Békés, Heves, Tolna, Veszprém és „jóindulattal” Zala megyében) egyelőre csak azt látjuk, hogy stagnál, oldalaz a járvány, további kilenc megyénkben viszont már a fékeződés (első) jelei mutatkoznak. Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom megyékben és Budapesten pedig már egyértelműen szorul vissza a járvány, azaz csökkennek a napi esetszámok. Mindez egyáltalán nem ad okot a hátradőlésre a járványügyi védekezési szabályok terén a húsvéti ünnepek alatt sem.
A húsvét utáni héten elérhetjük a 2,5 millió beoltottat – jelezte a szerda esti tv-interjúban Orbán Viktor, ami a Portfolio friss kalkulációi szerint április 11. lehet és innentől kezdve a kormány a jelenlegi este 8 óráról 10 órára tolhatja ki a kijárási tilalmat és minden bolt megnyithat, az új, négyzetméter alapú szabályok alapján. Számításaink szerint április végére elérhetjük a 4 millió elsőre beoltottat, összhangban a kormányfő jelzésével, ami megalapozhatja a többlépcsősnek mondott nyitási tervben az éttermi és szállodai nyitást május eleje körül. Alábbi friss oltási becslésünk alapján azt is bemutatjuk, hogy a következő mérföldköveket mikorra látjuk elérhetőnek és ez alapján úgy gondoljuk: valójában az lesz a fő kérdés a korlátozások lazításának és a gazdaság nyitásának tervezése során, hogy az egyes oltási mérföldkövekhez milyen járványdinamika mellett jutunk el.
Kedden még arról beszélt Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy a koronavírus-járvány felfelé ívelő szakaszában vagyunk, szerdán (ma) pedig már arról, hogy remélhetőleg „minél előbb el tudjuk érni a járvány tetőző, plató szakaszát”, a Portfolio viszont némi bizakodással már úgy látja, hogy a tetőzés kezdeti szakaszában lehetünk. Megnéztük ugyanis részletesen mind a 19 megyénk és a fővárosunk járványügyi adatait, illetve a tendenciákat és vizsgálatunkból az derül ki, hogy már "csak" 3 megyénkben gyorsul egyértelműen és trendszerűen a járvány (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves), másik 2 megyénkben pedig talán megállt a gyorsulás (Vas és Zala). További 9 megyénkben viszont már a stagnálás, oldalazás (első) biztató jeleit figyelhetjük meg, a fennmaradó 6 megyénkben pedig már elindulhatott a trendszerű csökkenés. Ha valóban tetőzne ezekben a napokban a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon, az nagyon jó hír lenne, de még nem dőlhetünk hátra, hiszen a lazuló fegyelem például a húsvéti ünnepek körül könnyen ismét elronthatja a járványügyi folyamatokat.
Összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramból, és az a cél, hogy ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból – jelezte az EU új keretprogramjának indulásáról rendezett hétfői online konferencia nyitásaként Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Szabó István is azt hangsúlyozta, hogy minél több forrást el kell és el is lehet hozni a közvetlen brüsszeli kiírású forrásokból, amelyekhez az itthoni KFI-rendszer igyekszik minden jellegű támogatást megadni. A több mint 500 regisztrált előtt a területért felelős uniós biztos, Maria Gabriel arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt a pályázatokban, amelyek közül az elsőket néhány héten belül kiírják, és segítsenek az EU nagy kihívásainak legyőzésében. Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója arra irányította rá a figyelmet, hogy az EIT milyen hatalmas innovációs hálózatot irányít és néhány új tervet is jelzett ennek bővítésére.
Az MNB keddi kamatdöntése és inflációs jelentése utáni üzenetek mellett határozott forinterősödést látunk az utóbbi 3 napban, így már közelebb jár az euróárfolyam a 360-as, mint a 370-es szinthez. Megnéztük, hogy most milyen technikai szintekre érdemes figyelni.
Információink szerint a kormányzat azzal számol, hogy a következő napokban a napi új koronavírus-fertőzési számokban már meggyőzen jelentkeznie kell a március 8-tól hatálya lépett szigorító intézkedések fékező hatásának. Ez azt jelenti, hogy kényes helyzetben kell döntést hoznia szerdai ülésén a kormánynak a március 29-ig érvényben lévő korlátozások sorsáról. A keddig ismert járványügyi adatok ugyanis még nem meggyőzőek: bár vannak már halvány reménykedésre okot adó adatok, de közben az egészségügy extrém terhelés alatt áll, amelyet minél előbb szükséges lenne csökkenteni. Az alábbiakban azokat a szempontokat vesszük sorba, amelyeket valószínűleg a kormány is mérlegel mai ülésén, illetve a következő időszakban, amikor a korlátozások sorsáról dönt.
„Akkor tudjuk megtenni az első újranyitási lépést, amikor minden 65 év feletti ember, aki regisztrálta magát, be lett oltva” és idáig addigra jutunk el, „amikor a beoltottak száma eléri a 2,5 milliót” – jelentette ki a ma reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő. Ez alapján megnéztük a frissített oltási becslésünkben, hogy ez a 2,5 millió fős szám mikorra érhető el, és azt kaptuk, hogy már április 7-re, aztán gyors egymásutánban a kormányfő által említett további nyitási lépcsőfokok (3 millió, 3,5 millió és 4 millió beoltott) is elérhetőnek tűnnek április során. Lényegében azon múlik a nyitás tényleges kezdete és ütemezése, hogy a harmadik járványhullám valóban mostanában tetőzik-e és az oltási hajlandóság valóban lépést tud-e tartani az áprilistól masszívan felpörgő vakcina kínálattal.
Többlépcsős gazdasági nyitásban gondolkodik a kormány és „a nyitás számait az oltottság mértékéhez, tehát majd a beoltottak számához fogjuk kötni” – jelezte a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. Mivel a Miniszterelnökség vezetője ugyanazt mondta („akár már májusban a magyar lakosság teljes átoltottsága elérhető”), mint amit a ma reggeli elemzésünkben vázoltunk, így megnéztük, hogy a fontosabb átoltottsági határokat melyik napra tudnánk elérni. Ez sokat segíthet az üzleti-társadalmi tervezésben, de természetesen érdemes közelítő becslésként kezelni a dátumokat, hiszen a paraméterek még bőven változhatnak a jövőben, ami átírhatja azokat.
Frissítés! A kormányfő által péntek reggel elmondott nyitási paraméter alapján újabb számításokat végeztünk, ami alapján pontosítottuk, hogy elvileg mikortól lehetne nyit. A péntek délutáni cikk itt érhető el.
Június közepéig a teljes felnőtt lakosság beoltására elegendő koronavírus-vakcina érkezhet Magyarországra, így az oltási stratégia minapi felpörgetésével már május második felére be lehetne oltani a 7,8 millió felnőttet, a védettek körének becslése alapján pedig - optimista forgatókönyv mellett - már akár április második felétől is meg lehetne kezdeni a gazdaság fokozatos nyitását – derül ki a Portfolio számításaiból. Rengeteg múlik persze például a harmadik hullám letörésének sikerességén, a magyarok oltási hajlandóságán, illetve azon is, hogy a különféle mutációk mellett a lakosság mekkora körének kell védettnek lennie a biztonságos nyitáshoz. Mindenesetre egyre kevésbé lesz igaz az a kijelentés, hogy az itthon elérhető vakcinák mennyisége szab korlátot az átoltottság növekedésének. A csütörtöki Kormányinfón várhatóan majd megtudunk részleteket a harmadik hullám elleni korlátozások és a nyitási lépések jövőjéről is.
Már reggel is volt egy kis forinterősödési hullám, aztán délután az Európai Központi Bank jelzései nyomán a forint újabb lendületet vett és az euróval szembeni jegyzések 365 alá buktak. Kedden még 368-nál járt az árfolyam, így egyre inkább távolodunk a 369,5-ös forint történelmi mélyponttól. Lényeges, hogy ma a többi régiós devizánál nem látunk olyan intenzív erősödést, mint a forintnál, de erre is van magyarázat.
A pénzügyi műveltség terén kifejezetten jól állunk nemzetközi összevetésben. Az OECD legutóbbi felmérésében...
Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb...
2024. június 3-án indul az új Otthonfelújítási Program. A Bankmonitor elkészítette az első jogosultság ellenőrzést...
Ha bekövetkezik egy világgazdasági válság 5-6 éves távon, akkor a magyar gazdaság nem fog évi 1 százaléknál nagyobb... 
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
