Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
A háztartási energia ára 6%-kal mérséklődött tavaly decemberben havi alapon, ezen belül a vezetékes gázért 11,8%-kal kevesebbet kellett fizetni – közölte ma reggel az inflációs adatok kapcsán a KSH. Mindez első ránézésre azért furcsa, mert a rezsiszabályok nem változtak december során, tehát nem lett olcsóbb a gáz ára, mégis csökkenést mért a statisztikai hivatal, ami picit lejjebb húzta a teljes inflációs mutató. Bemutatjuk röviden, hogy mi ennek a háttere és közben pár igencsak látványos ábrát is közlünk.
Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem új történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de egyéb devizaműveleteknek is lehetett benne szerepük.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
Beperelte az Európai Bizottság Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, és a Portfolio háttérinformációi szerint ez lesz az egyik ún. horizontális feljogosító feltétel, amit el kell rendezni ahhoz, hogy az EU-s felzárkóztatási források maradéktalanul megérkezhessenek majd Brüsszelből.
Soha nem volt még akkora egyheti üzemanyag forgalmunk, mint a 480 forintos hatásági ársapka eltörlése előtti napokban, ami oda vezetett, hogy „a hálózatunknak közel a felén alakultak ki készlethiányok” – árulta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Balogh Tibor. Az OMV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója egyúttal azt a várakozását is megfogalmazta, hogy „a napokban talán eljutunk oda, hogy az alaptermékek megjelennek minden töltőállomáson”. Szavai szerint nagyjából két hónap kell ahhoz, mire lényegében normalizálódhat a magyarországi üzemanyagpiac, amikorra már hatályba lép az új oroszellenes olajszankció, igaz annak szerinte nem rögtön lesz hatása az itthoni helyzetre. Balogh Tibor a beszélgetés során jelentette be, hogy két héttel az év végi határidő előtt visszatöltötték az állami üzemanyag készletekből nyáron igénybe vett mennyiséget, és azt is hangsúlyozta, hogy az OMV folyamatosan, tehát még a nyári finomítói baleset idején is importált üzemanyagot Magyarországra, és ezért lehet az idei piaci részesedésük 10 százalék körüli a megugrott országos forgalmon belül. Az interjúban szóba került még többek között az OMV Hungária idei veszteségének mértéke, a bécsi központ ezzel kapcsolatos hozzáállása, az ársapkán kívüli egyéb nehezítő tényezők, illetve az is, hogy a piaci szerkezet hogyan alakulhat át.
Még mindig komoly hiányosságokat és gyengeségeket lát az Európai Bizottság az Integritás Hatóság szabályainál, az ügyészi vizsgálatok bírósági felülvizsgálati folyamatában és a vagyonnyilatkozati rendszer tartalmi elemeinél, ezért december 9-i, pénteki levelében továbbra is azt javasolta a tagállamoknak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást függesszenek fel, illetve tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-pénzt kaphassanak – derül ki abból az 5 oldalas levélből, amely a Portfolio birtokába jutott.
Mi a MEKH állásfoglalása a minap kiadott rendelet kapcsán, azaz valóban véget ér-e 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás minden érintett számára, ami a rendelet szigorúbb értelmezését jelenti, vagy a megengedőbb, 10 éves határidővel kell számolni – tette fel a kérdést a Portolio a mai Szolár Konferencián előadó Kovács Pál energiahivatali elnökhelyettesnek. A válasz egyelőre azt jelzi, hogy nem dőlt még el a kérdés, azaz egyelőre nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni annak a szigorúbb értelmezésnek a helyességét, amelyről a múlt héten beszámoltunk.
Aggódva hívott fel tegnap este egy befektető, hogy a piaci pletykák szerint ma megjelenik egy kormányrendelet, amely azt fogja előírni, hogy MW-onként akár 20 millió forintot be kell fizetnie a naperőművi projektet akár évek óta tervező befektetőknek néhány napon belül, amely kötelezettség durva rostálást okozhat az ilyen projektek körében – kezdte a mai Szolár Konferencia nyitóelőadását Kiss Ernő. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke sürgette, hogy az egész naperőművi szakmában fontos lenne a transzparencia és a kiszámíthatóság, mert a zöld átállás és a nagyfokú magyarországi áramimport miatt fontos lenne a naperőművi kapacitások fokozása, miközben a mostanra kialakított szabályozási környezet gyakorlatilag a teljes szektort leállítja.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn megerősítette azt a múlt héten már kiszivárgott információt, mely szerint lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter, ezzel párhuzamosan pedig Lantos Csaba energetikai miniszterként csatlakozik az Orbán-kormányhoz. Lantossal testvérlapunk, a Pénzcentrum készített nagyinterjút még tavasszal az Első Yard című podcast sorozat részeként. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy milyen szakmai háttérrel rendelkezik Lantos Csaba, honnan érkezik a miniszteri székbe.
