A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
Miután bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy négy területen konkrét engedményeket tett az Európai Bizottság felé a kormány a megegyezés érdekében, majd Orbán Viktor kormányfő közölte, hogy az összes technikai akadály elhárult a megegyezés útjából, megkereste a Portfolio az Európai Bizottság illetékes szóvivőit. Számos kérdést feltettünk nekik, amelyekre általánosságban küldtek gyors válaszokat.
Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.
Az eseménydús csütörtöki nap eddig eltelt része alapján óvatosan azt mondhatjuk, hogy vannak olyan jelek az EURHUF grafikonján, amelyek arra utalnak, hogy egyelőre elérhette a mélypontját a forint és a fordulat előjeleit látjuk.
Az elmúlt napokban gyors ütemben gyengült a forint és mivel a 410 feletti tartományban eddig még sosem járt az euróval szemben, így nincs múltbeli kapaszkodó arra a kérdésre, hogy meddig eshet még a forint. A technikai elemzés néhány megközelítése azonban segít választ adni.
Az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági háború egyik frontja jól láthatóan a gázpiacon zajlik, olyannyira, hogy mostanra elképesztő magasságokba emelkedett az európai tőzsdei gázár az orosz szállítások visszafogása és egyéb szállítási bizonytalanságok hatására, mindez pedig a téli ellátási aggodalmakkal együtt jókora gazdasági recessziós félelmeket váltott ki Európában (is). Ennek hatására ma közel 20 éves mélypontra esett az euró a dollárral szemben és a negatív piaci hangulatban a forintot is tovább ütötték. Ez részben éppen amiatt történt, mert a nagyon drága gáz az áramárat is felhajtja, aminek harmadát szintén importálja Magyarország a kőolaj döntő többsége mellett, így mindez a külső egyensúlyunk további romlását generálja, az pedig még nagyobb nyomást helyez a forintra. Ennek az öngerjesztő folyamatnak a megfordítására mind a kormánynak, mind a jegybanknak lenne lehetősége hathatós lépésekkel, amelyek lehet, hogy egyúttal fájdalmasak is lennének.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
Éves fogyasztási korláthoz köti a kis- és középvállalkozások rezsicsökkentés keretében történő energiavásárlási lehetőségét a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter. Mivel azt még nem tudjuk, hogy a kkv-k konkrétan milyen áron juthatnak hozzá a gázhoz, illetve az áramhoz, így egyelőre csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy a megjelölt éves fogyasztási korlátok szigorúnak, vagy megengedőnek mondhatók-e. Már ez is sokat segít abban, hogy az intézkedés hátterét jobban megértsük.
A turbinaszállítási ügy a gázszállítások felfüggesztéséhez is elvezethet az Északi Áramlat-1 vezetéken – küldte a nagyon komoly figyelmeztetést Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete csütörtökön az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint. Erre és egyéb aggasztó hírekre ma is mintegy 20%-kal még tovább szárnyaltak a gázárak a vezető holland gáztőzsdén, így három nap leforgása alatt már mintegy 70%-os szárnyalásról beszélhetünk, ez pedig a tőzsdei áramárakat is az égbe küldte. Frissítés! A mai szentpétervári konferencián nagyon fontos üzeneteket mondott el a Gazprom vezére és az orosz miniszterelnök-helyettes, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg, és arra utalnak, hogy az oroszok egyáltalán nem bánják, hogy nagyon magasra ugrottak a turbinaügy miatt az európai gázárak.
Baranya, Somogy és Tolna megyében összesen 23,6 milliárd forintnyi támogatást kértek a családok a lakossági napelemes uniós pályázatban, miközben a két pályázati fordulóra összesen 20,6 milliárd forintot szánt a kiíró – derült ki a Portfolio összesítéséből. A dél-dunántúli túligénylés mellett vannak azonban olyan térségek az országban, amelyekben jóval kevesebbet kértek az elérhető keretnél, ilyen például Budapest, így ezekből csoportosíthatják majd át a pénzeket. A pályázati eredményeket országszerte több mint 43 ezer család várja hónapok óta feszülten.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Előzetes politikai egyezségre jutottak az európai gáztárolók kötelező feltöltéséről és a tulajdonosi igazolások rendszeréről az uniós tagállamok nevében a francia elnökség és az Európai Parlament tárgyalói ma, így a rövidesen hatályba lépő új szabályok nagyban segíthetik a következő fűtési szezon gázválságának elkerülését. Magyar szempontból az alku azért fontos, mert sokkal kisebb pénzügyi teherrel járhat a relatív nagyméretű gáztárolóink feltöltése, mint ahogy az az eredeti európai bizottsági javaslatból kitűnt.
Frissítette hétfőn az Európai Bizottság az iránymutatását, hogy mit tegyenek az európai gázvásárlók az orosz gázt rubelért című kéthónapos huzavonában és ez alapján eldőlt: mindkét fél győztesnek hirdetheti magát, és így a gázszállítások zavartalanul folytatódhatnak. Ez azt jelenti, hogy az európai kormányok és gázvásárlók nyugodtan hangoztathatják, hogy ők bizony továbbra is a szerződésekben rögzített euróban, illetve dollárban fizetnek Oroszország felé, az oroszok pedig nyugodtan hangoztathatják, hogy sikerült rákényszeríteniük a nyugatiakat arra, hogy rubelben fizessenek a Gazpromnak. A kettő állítás közötti látszólagos ellentmondást néhány apró technikai részlet oldja fel, de ezekről nem szívesen beszél egyik fél sem, mert felfednék, hogy a teljes igazságnak csak az egyik részét domborították ki a közvélemény felé.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Nyugtató tartalmú leveleket küldött ki a Gazprom az európai gázvásárlóknak, amelyekben azt üzente, hogy nyugodtan fizessék ki a gázszámláikat úgy, ami nem sérti az Európai Unió által meghozott szankciókat és a levelek egy friss orosz elnöki rendeletre hivatkoztak, ami gyakorlatilag két ponton is fontos engedményeket jelent az uniós gázvásárlók felé – írta meg a Bloomberg szombaton, miután betekintést nyert az egyik ilyen kiküldött levélbe.
„Ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban, és ezzel gyakorlatilag egy több ezer milliárd forintos üggyé fokozta azt a finomítói átállítási kérdést, amiről ő maga is jelezte, hogy Magyarországnak „csak” néhány százmilliárd forintba kerülne. A miniszterelnök kijelentette: „amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen” az uniós olajembargóra; ami alatt valószínűleg azt értette, hogy amíg a jogállamisági eljárás miatt nem tisztázott, hogy a helyreállítási és más fejlesztési programokban mikor mennyi EU-pénz várható, addig a vétó belengetésével megakasztja az uniós olajembargó ügyét. Mindezt pedig úgy aposztrofálta az interjúban, hogy ez a magyar rezsicsökkentés fenntartása érdekében vívott harc. Közben Brüsszelben kiszivárgott, hogy még egy év haladékot kapna Magyarország az orosz olajembargó alól és akár a hétvégébe is nyúlhatnak az alkudozások a szankciós csomagról. Később aztán az is kiszivárgott, hogy még pénteken délután is volt egy egyeztetés Brüsszel és Budapest között az uniós olajembargó témájában és elképzelhető, hogy a hétvégén fog majd jönni az alku.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
Azért indítja el ma Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást az Európai Bizottság, mert védeni akarja az EU költségvetését, miközben legalább 7-8 területen „komoly aggodalmai vannak” azzal kapcsolatban, ahogyan Magyarországon az uniós források felhasználása zajlik - jelezték egy keddi brüsszeli háttértájékoztatón a Bizottság magasrangú illetékesei.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
